Az alacsony gazdasági növekedés és a magas finanszírozási igény miatt a kockázatok is nagyok, mondta Simor András, az MNB hamarosan távozó elnöke, akit aggaszt az alacsony beruházási ráta, a gyenge export, a befektetőket elbizonytalanító politikai döntések sora, és a monetáris politikának üzenő Állami Számvevőszék.

A világban nem találunk olyan sikeres, növekvő gazdaságot, amelyben a gazdasági növekedés ne alacsony infláció, és árstabilitás mellett valósulna meg - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) február végén leköszönő elnöke az MTI-nek, kritikáit sem rejtve véka alá.

Bár a Fidesz vezetősége időközben lapunknak cáfolta, hogy Gyulán Matolcsyt nevezték meg volna Simor András utódjának, a forint jókorát gyengült a hírre. A cáfolat óta a forint némileg erősödött, de továbbra is bizonytalan: a piac várja az újabb híreket.

Az osztrák Erste Bank magyar leányvállalatának élén folytatja pályafutását jegybankelnöki mandátumának március 3-ai lejártát követően Simor András. Legalábbis a Magyar Nemzet erről értesült. Az Erste megdöbbent és cáfol, Simor szerint a hír valóságtartalma egyenlő a nullával.

Egy percre sem ijedt meg a jegybank monetáris tanácsa a hétfői 300 forintos euróárfolyamtól, és 25 bázisponttal 5,50 százalékra csökkentette az alapkamatot keddi ülésén. Az elemzők szerint ez azt jelenti, hogy a tanács többsége tolerálhatónak tartja ezt a magas árfolyamszintet is.

Március harmadikával új élet kezdődik a Szabadság téren, jóllehet a kamatpolitika feletti irányítást már lassan két éve átvették a monetáris tanács új, kormánypártok által kinevezett tagjai. A jegybank élére még nem nevezte meg jelöltjét a miniszterelnök, de a befektetők az első megrázkódtatáson már túl vannak.

Ha most, a mai ülésén is csökkenti az alapkamatát a jegybank monetáris tanácsa, annak az az üzenete a piac számára, hogy a döntéshozókat nem zavarja a magyar fizetőeszköz esetleges további gyengülése. Az euró árfolyama így hamar a 310-320-as szinteket is tesztelheti a CIB Bank prognózisa szerint.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjáról közölt beszámolót a szombati számában. A CNN blogján a Magyarországon tapasztalható türelmetlenségről és gyűlöletről írt egy szakértő, a Financial Times felzárkózó térségi blogrovata pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élén esedékes váltást övező várakozásokról közölt írást.

"Offshore spekuláns" még egyszer nem lesz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke - ezt válaszolta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban az új jegybankelnök személyét firtató kérdésre.

Az utóbbi fél évben megszokott forgatókönyv alapján a négy új, már a kormánypártok által jelölt monetáris tanácsi tag szavazata eredményeként csökkent a jegybanki alapkamat a testület legutóbbi, december közepi ülésén.

Simor András magyar jegybankelnök és lengyel kollégája, Andzrej Racko szerint nem az a kérdés, hogy érdemes-e csatlakozni az eurózónához, hanem az, hogy mikor és milyen feltételek mellett.

A jegybank szerint jövőre éri el a mélypontot a magyar munkaerőpiac: mind az átlagkeresetek, mind a foglalkoztatás alakulása szempontjából. Az idei jelentős esés után legalább a bérek értékének csökkenése megáll, ettől azonban még nem fogunk jobban élni.

Zsinórban ötödik alkalommal csökkentette az alapkamatot a monetáris tanács, s mint a döntést követő nyilatkozatokból kiszűrhető, ezúttal is a kormányoldal által delegált külsős tagok akarata érvényesült. A 0,25 százalékos vágás után a kamat mostantól 5,75 százalék, amire legutóbb épp két éve volt példa. Akkoriban 276 forinton jegyezte az eurót a jegybank, most 288-on.

Olyan együttműködés, mint amit a kormány a Bankszövetséggel alakított ki, elfogadhatatlan lenne az MNB számára, olyan pedig, ami a Médiatanács és a kormány viszonyát jellemzi, méltatlan – fogalmazott keddi tájékoztatóján Simor András jegybankelnök, aki a kamatcsökkentés hátteréről is beszámolt.

Mostantól nem sok kétely maradhatott, a monetáris tanács addig folytatja a csökkentést, amíg el nem érjük a kamatvágás mellett szavazó külsős tagok által emlegetett 4,5-5,0 százalékos szintet – osztották meg a Népszabadsággal gyorsértékelésüket a kamatvágást követő percekben piaci elemzők.

– Akik az elmúlt hónapokban a kamat csökkentésére szavaztak, a jelenlegi magyarországi helyzetben jelentősen túlértékelik lépéseik makrogazdaságot élénkítő hatásait – mondja Simor András jegybankelnök. Szerinte a magyar gazdaságnak súlyos problémái vannak, amelyek se fiskális, se monetáris élénkítéssel nem orvosolhatók. Munkájára visszatekintve az MNB elnöke elismeri: voltak kevésbé fényes pillanatok is, például a devizahitelezés kapcsán.

Sok meglepetéssel nem szolgál a monetáris tanács két november végi üléséről most kiadott rövidített jegyzőkönyv: ahogy már megszokott, a kormánypártok által a testületbe delegált négy tag kamatcsökkentő szándéka érvényesült a belsősök kamattartást támogató elképzelése felett. Augusztus óta immár negyedszer.

Huszonöt bázisponttal, kerek hat százalékra mérsékelte irányadó kamatát a jegybank monetáris tanácsa, folytatva ezzel augusztusban megkezdett csökkentési ciklusát. Negyedszerre is a külsős tagok akarata kerekedett felül, erre utal a szoros, az előző hónapokban már megismert 4:3-as szavazati arány, amely a csökkentési javaslat győzelmét jelenti a kamattartás felett. Az elemzők is erre számítottak.

A Bank of America-Merrill Lynch szerint ha Simor Andrást valami piac által gyengének minősített elnök váltja, úgy 5 százalék lenne az alapkamat alsó határa.