A paksi bővítésért felelős kormánybiztos, Aszódi Attila sem biztos abban, hogy a Paks 2. megépül. Egy konferencián azt mondta, olyan megállapodásokat kötünk az oroszokkal, hogy uniós elutasítás esetén kiszállhassunk a projektből. A kormány abban is gondolkodik, hogy orosz tulajdon lenne a két új reaktor, és az állam garantált áron vásárolná az áramot.

A paksiak a kormány bosszúját sejtik amögött, hogy az MVM nem támogatja tovább a város futballklubját. Az állami cég azért vonta meg a pénzt az NB I-ben viszonylag jól szereplő csapattól – vélik a helybéliek –, mert a városban „atomcsapást” mértek az őszi választáson a kormánypártokra.

A magyar miniszterelnökkel közölt interjút a Handelsblatt című német üzleti lap a hétfői számában "Nem közeledünk Oroszországhoz" címmel.

A bővítési kormánybiztos tagadja, hogy a kormány túlságosan előreszaladt volna a paksi projektre szánt kiadással úgy, hogy a projekt még az engedélyezés előkészítésénél tart, és számos jogi, pénzügyi és műszaki kérdés még nyitott.

Az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlója szombattól, 2026. december 31-ig, a Miniszterelnökség - az erről szóló nemzeti fejlesztési miniszteri rendelet a pénteki Magyar Közlönyben jelent meg.

A Roszatomnál politikai indítékokat sejtenek amögött, hogy az Egyesült Államokban a közelmúltban őrizetbe vették az orosz állami atomenergetikai konzorcium egyik leányvállalatának amerikai cégvezetőjét korrupció gyanújával. Bármi is a mostani eset tényleges oka, a Roszatom korrupciós ügyeinek könyvtárnyi irodalma van.

Terelés az egész. Valakik, egészen fent, azt akarják, hogy mi, magyar emberek, ne arról beszéljünk, ami van. Ezért dobták be a vasárnapi zárva...

Az Egyesült Államok nagy nyomás alatt tartja Magyarországot a Déli áramlat földgázvezeték és a paksi atomerőmű bővítésének ügye miatt - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Münchenben a bajor kormányzó konzervatív CSU-hoz közel álló Hanns Seidel Alapítvány székházában tartott előadása után, a hallgatóság kérdéseire válaszolva.

A vizsgálható paraméterek alapján a legnagyobb korrupciós kockázatú állami beruházások közé tartozik a tervezett paksi bővítés – derült ki az Energiaklub és a Heinrich Böll Alapítvány szakmai konferenciasorozatának keddi, a nukleáris projektek „közpénzügyi” elemzésével foglalkozó állomásán. Elhangzott az is: a korrupcióveszély csökkentésére alkalmas eszközök közül a magyar kormány eddig egyiket sem alkalmazta a projektnél.

Gyakorlatilag felmondhatatlan szerződést kötött a magyar kormány Oroszországgal a paksi bővítésről – hangzott el az Energiaklub és a Friedrich Ebert Stiftung csütörtöki budapesti konferenciáján, ahol a beruházás geopolitikai vonatkozásairól tanácskoztak. A meghívott szakértők közül ketten is úgy foglaltak állást, hogy Európában piaci alapon nem lehet atomerőművet építeni.

Olyan állításokat fogalmazott meg a kormány a paksi atomerőmű üzemanyag-szállításaival kapcsolatban, amelyek egyszerre biztosan nem lehetnek igazak: néhány hete még a vasúti szállítás – és annak biztonságossága – mellett érvelt, most viszont repülőn érkeztek új fűtőanyagok Paksra, mert ez „növeli az üzemanyag-ellátás biztonságát".

Az állam kivásárolja az állami MVM-ből a paksi atomerőmű bővítését intéző céget. Így legalábbis értelmezhetőbbé válik a fejlesztésre felvett magyar-orosz államközi hitel.

Másfélszer annyiba kerülne az új paksi blokkok sugárzó hulladékának oroszországi tárolása, mint ha az elhelyezést idehaza oldanánk meg, de a magyar elhelyezés is nagyon drága lenne – hangzott el a Paksról komolyan: az új atomerőmű környezeti hatásai című szerdai budapesti konferencián. A rendezvényen egy osztrák nukleáris biztonsági szakértő arról beszélt, hogy a Paksra tervezett reaktorokról egyelőre a minimálisnál is kevesebb tudással rendelkezünk.

Mottó: Legyen a magyar lónak háta.

A megtérülés számításához szükséges legtöbb fontos paramétert nem ismerjük, de a tervezett új paksi blokkokból származó áram olcsó lesz – ezzel a régóta ismételgetett állítással igyekeztek a bővítési projekt mellé állítani az újságírókat az MVM szerdai budapesti háttérbeszélgetésén, ahol az is kiderült, az álmok világába tartozik az a kormányígéret, hogy a beruházási költségek nem jelennek meg az áramárban.

"Az EU bürokratái úgy gondolják, Budapest elérte az unió átlagos fejlettségi szintjét" - ezért nem lesz pénz a fővárosi infrastruktúra fejlesztésére a Miniszterelnökség vezetője szerint. Összefoglaló a hétfői parlamenti interpellációkból.

Pakson fideszesek és kereszténydemokraták is indulnak egymás ellen az önkormányzati választáson. Sőt, a Fidesz polgármester-jelöltjének egy Orbán-szimpatizáns KDNP-s a legfőbb ellenfele. S hogy még cifrább legyen: őt támogatja a baloldal is.