Aszódi Attila szerint már fogalmazzák azokat a paksi projekttel kapcsolatos megállapodásokat, amelyek a beruházás részletes feltételeit tartalmazzák. A kormánybiztos a Reuters jelentése szerint szerdán azt mondta: olyan szövegeket készítünk, amelyek lehetővé teszik, hogy kilépjünk a projektből, ha az Európai Bizottság nem engedélyezi.

Mint emlékezetes, az EU-nak a beruházási tender elhagyásával, az állami támogatással és a hulladékelhelyezéssel kapcsolatban vannak aggályai, de a kormánybiztos két héttel ezelőtt lapunknak még úgy nyilatkozott: bízik benne, hogy megkapjuk az európai uniós jóváhagyást, a tervezés és a kivitelezés pedig addig is az előzetes tervek szerint folyik, és az oroszokkal folytatott tárgyalásokban sincsenek fennakadások.

Képlékeny az új blokkok és az orosz hitel sorsa M. Schmidt János / Népszabadság

Most viszont azt mondta, a magyar állam által felvett orosz beruházási hitel nem minősül tiltott állami támogatásnak, és nem sérti az uniós versenyszabályokat. De ha az EU mégis kifogásokat emel, akkor a brit modellt tekinthetnénk példának: a Hinkely Point-i erőmű bővítésénél az új blokkok a francia beruházó tulajdonába kerülnek, a brit kormány pedig kiemelt (a piaci árak duplájának megfelelő) átvételi árat garantál a beruházás megtérüléséig. Ezt a konstrukciót az Európai Bizottság szeptemberben elfogadta.

Aszódi Attila bejelentése éles fordulatot jelent az eddigi magyar kormányállásponthoz képest, hiszen mostanáig szó sem volt arról, hogy külföldi cég Magyarországon atomerőművet birtokolhat, ez az atomtörvénnyel és az orosz–magyar megállapodással is ellentétes lenne. Azt pedig minden kormányzati illetékes tagadta, hogy az új blokkok a piaci szint fölötti áron termelnének. Sőt a bővítést éppen azzal indokolták, hogy Magyarországon lesz a régió legolcsóbb áramára az új reaktorok jóvoltából.

Az irányváltást ugyanakkor előkészítette a héten benyújtott atomtörvény-módosítás, amelyben már vannak utalások az erőmű esetleges eladására. „Az a véleményünk, hogy a beruházás megtérülési rátája elég magas ahhoz, hogy látszódjon: nem áll fenn a tiltott állami beavatkozás esete” – mondta Aszódi; a bizottság szerinte azt nézi, hogy egy piaci befektető is belevágna-e az építkezésbe hasonló feltételekkel.

A kormányban nem számítanak arra, hogy az oroszok a paksi projektből is kihátrálnának, mint hétfőn a Déli áramlatból, de nem is zárják ki teljesen, hogy Moszkva a krími-ukrajnai konfliktus miatt forráshiánnyal küzdve eláll ettől a tervtől. Diplomáciai források szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nem adja fel a nukleáris beruházást, mert geopolitikai szempontból a paksi projekt fontos neki. Volt olyan szakértő, aki azt prognosztizálta, hogy adott esetben Moszkva a meglehetősen bőséges (de gyorsan fogyatkozó) devizatartalékának a terhére finanszírozná Paks 2-t.