Újabb nagy összegű, 23 és fél milliós megbízásokra bukkant lapunk, amelyeket L. Simon László fideszes politikus környezetéhez tartozó személyek cégei kaptak.

Az alkotók támogatásáról, a művek eljuttatásáról a közönséghez, finanszírozásról, intézményfenntartásról vitáztak egyebek mellett a kormányoldal és az ellenzék kultúrpolitikusai. L. Simon László még a választások előtt bejelentésre készül.

Nem túlzott L. Simon László, az NKA alelnöke, amikor január elején arról beszélt az MTI-nek, hogy nem lesz választási költségvetés az NKA-nál. Ellenkezőleg: az alap némely kollégiumainak rendelkezésére álló, szabadon felhasználható pénzösszeg drasztikusan csökkent, annyira, hogy akár fontos műhelyek léte is veszélybe kerülhet.

A Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Művészeti Akadémia térnyerése - ezt a két témát járta körül akciónapján a bázisdemokratikus alapon működő Tranzit.hu, amely egy éven keresztül havi fórumokat szervez a kortárs képzőművészeti szakmának és képviselőivel a Hallgatói Hálózat aktivistái segítségével.

L. Simon László a Fidesz meghatározó kultúrpolitikusának tartja magát, és mint ilyen nem gondolja kudarcosnak az elmúlt időszakot. Az eredetileg avantgárd költő szerint fontos, hogy a nem ízlése szerint való művészet is támogatást kaphasson. Semmilyen kormányzati döntésre nem mond rosszat, arra sem, amivel előtte maga sem értett egyet.

Átszervezték a Nemzeti Kulturális Alap döntéshozó kollégiumait, amelyek közül többen komoly aránytalanságok mutatkoznak.

Az Országgyűlés október 7-én úgy döntött, az Artisjus helyett ezentúl a Nemzeti Kulturális Alap osztja szét az úgynevezett magánmásolási jogdíjak, vagyis az üres hordozók után a művészeknek járó pénz huszonöt százalékát, körülbelül 700 millió forintot. L. Simon László NKA-alelnök saját blogján védte meg a törvénymódosítást, „higgadtan a jogdíjakról” címen. Erre Lovasi András, a Kiscsillag dalszerző-énekese nyílt levélben válaszolt, immár „nem higgadtan”. L. Simon viszonválaszát Lovasi viszonválasza követte, az Artisjus pedig tételesen cáfolta az exállamtitkár tizenegy állítását. Lovasi Andrással a vitáról, a magyar könnyűzene lehetséges kitörési pontjairól, valamint arról beszélgettünk, miért nem bízik az államban.

Az Artisjus tételesen cáfolja L. Simon László állításait, amelyeket a Magyar Narancsnak adott interjújában tett az üres adathordozók után járó jogdíjak kifizetési rendszerét átalakító országgyűlési döntésekkel kapcsolatban. A kormánytöbbség nemrég úgy határozott ugyanis, hogy ezután az ilyen jogdíjak 25 százalékát nem a művészek által létrehozott Artisjus, hanem a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) osztja szét. Alább a vita főbb állomásait tekintjük át.

A Nemzeti Kulturális Alap megalakításának huszadik évfordulójára nemzetközi konferenciát szerveztek a Parlament felsőházi termében. A hasonló nemzetközi szervezetek képviselői mutatták be, hogyan – milyen sikerekkel és problémákkal – működik az állami mecenatúra náluk. A brit, a norvég, az észt, az osztrák, a bolgár, a horvát és a román kultúratámogató intézmények képviselői ismertették saját gyakorlatukat. Láthatólag azért hívták meg őket, hogy a magyar alap képviselői bizonyíthassák, hasonló a rendszerük, mint a mienk.

A jövő évi állami büdzsé tervezetében csupán a „biztonság kedvéért” szerepel egymilliárd forinttal kevesebb forrás a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) tevékenységére, ez nem jelent állami elvonást – mondta lapunk kérdésére válaszolva L. Simon László alelnök az NKA keddi, budapesti sajtóbeszélgetésén, amelyen a mecénás szervezet fennállásának huszadik évfordulója alkalmából zajló rendezvényekről is szó esett.

A szerzői jogdíjak terén tavalyelőtt elrendelt központosítás eléri a szép- és szakírók járandóságait. Ősztől a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete (Maszre) is a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) befizetője lesz: a nála kezelt reprográfiai díjak egy részét már csak az állami mecénás szervezet külön grémiuma oszthatja el.

Örömteli hírt jelentettek be tegnap a legnagyobb mecénásnak számító Nemzeti Kulturális Alapnál (NKA): összesen 1,7 milliárd forint tartalékolt/ zárolt pénzt szabadítanak föl, amelyet utolsó fillérig el lehet költeni még az idén a szakkollégiumok idei pályáztatására, illetve a miniszter egyéni támogatásaira.

Örömteli hírt jelentettek be tegnap a legnagyobb mecénásnak számító Nemzeti Kulturális Alapnál (NKA): összesen 1,7 milliárd forint tartalékolt/zárolt pénzt szabadítanak föl, amelyet utolsó fillérig el lehet költeni még az idén a szakkollégiumok idei pályáztatására, illetve a miniszter egyéni támogatásaira.

„A Csodaceruza megdöbbenéssel értesült arról, hogy 2013-ban a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Folyóirat-kiadás Kollégiuma nem tartotta támogatásra méltónak a folyóiratot, sem a honlapját, ezzel mintegy ellehetetlenítve a szerkesztőség munkáját”, írta január 21-én nyílt levelében Sándor Csilla főszerkesztő. Lapja manapság az utolsó mohikánok egyike, amelyik teret ad a gyerekirodalom kérdéseinek, színvonalas hazai szerzők alkotásainak, és lapjain a legjobb illusztrátorokat igyekszik megjelenéshez juttatni.

A Csodaceruza lap kiadója nyílt levelet tett közzé a folyóirat-támogatással kapcsolatban azt a látszatot keltve, hogy pályázatának sikertelensége és a gyermekirodalom támogatása között összefüggés van. A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) a sikertelen pályázat okaira szeretné felhívni a figyelmet.