Schilling Árpád annyiban téved, hogy a szakmai kuratórium nem dönt, csak javasol, az előadó-művészeti bizottságok közül a színházi pedig ezt felülbírálhatja, mást javasolhat a miniszternek. De csak a szakmai kuratórium szempontrendszere ismert: komplex értékelési pontrendszere van.
A miniszter az elmúlt időszakban nem változtatott a színházművészeti grémium döntésén. Többen úgy vélik, a bizottság, amelynek korábban Vidnyánszky Attila volt az elnöke, lemondása után pedig a színész Vasvári Csaba, a Magyar Teátrumi Társaság egyik alelnöke, nem is biztos, hogy látja a pályázatokat, csak tendenciózusan ide-oda csoportosítja a pénzeket.
|
| Kurucz Árpád / Népszabadság |
A FESZ indoklásra vár
Tavaly a Független Előadó-művészeti Szövetség indoklást kért a bizottságtól, mondván nem törvénytelen ugyan, hogy a javaslatokba belenyúlnak, de tudni akarták, mi áll a pénzek ilyen mértékű átalakítása mögött. Mint a FESZ-elnöktől, Zubek Adrienntől, a Stúdió K Színház ügyvezető igazgatójától megtudtuk, erre nem kaptak hivatalos választ. Egy szakmai megbeszélésen, amelyet Halász János államtitkár hívott össze, a tavalyi bírálatokra rákérdezett. Az akkori elnök, Vidnyánszky Attila ott deklarálta: ennek politikai oka van. Szerinte ugyanis a javaslattevő bizottság – amelyről tévesen úgy tudta, hogy a szakma kérte fel, pedig az ő bizottsága nevezett ki oda tagokat – politikai alapon osztogatott pénzt, így nekik szintén politikai alapon kellett belenyúlniuk ebbe.
A kuratórium kihagyott olyan színházakat, amelyek olyan fontos társadalmi szempontokat vesznek figyelembe, mint mondjuk Trianon. Példaként hozta Andrási Attila Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínházát. (Andrásit nemrég a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának élére nevezték ki a társulat és szakmai tiltakozás dacára. Az MKUK Facebookon található meghatározása szerint abból a célból alakult 2002-ben, hogy színre vigye a múlt század magyar történelmének sorsfordulóit. Mindenekelőtt azokról az eseményekről van szó, amelyet a diktatúra és kiszolgálói oly hosszú időn keresztül elhallgattak, a közemlékezetből a köz kárára, nemzeti közösségünk ellenére töröltek.) Nekik tavaly a kuratórium nem akart támogatást adni, a bizottság ötmilliót javasolt, amely az idén hétmillióra kúszott fel – pedig a kuratórium csak hárommilliót adott volna nekik.
Politikai döntés született?
Többen politikai bosszút látnak a Krétakör pénzeinek felezésében. Legutóbb deklaráltan nem működtek együtt a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal (Kehi), amikor a Norvég Civil Alaptól kapott támogatást akarták ellenőrizni, szerintük ez ugyanis törvénytelen. Ügyvezetőjük, Gulyás Márton pedig Markó Iván egyik balettbemutatójának tapsrendjét zavarta meg, így tiltakozva az ellen, hogy Markó társulata soron kívül kapott jelentős állami pénzt a miniszterelnöktől. Továbbá a Lázár János elleni tüntetés lebonyolítására is a Krétakör Alapítvány számlájára gyűjtötték a pénzt.
De ennél még jobban aggasztja Schilling Árpádot az, hogy saját közege, a független társulatok kicsit sem szolidárisak a Krétakörrel. Úgy látja, megalkuvók lettek, és nem védi meg őket a tagság ebben az extrém helyzetben (nem az elnökség, hanem a többi csapat.) Ezért döntött úgy, hogy önálló útra lépnek, hogy miként, azt most dolgozzák ki.
Vasvári: A Krétakör nagy és bátor lépést tett
Megkérdeztük Vasvári Csabát, a színházművészeti bizottság elnökét, miért javasolt a grémium kevesebb támogatást a miniszternek a Krétakör támogatására. Erre azt a választ kaptuk: ennek számos oka van. Egyrészt nőtt a pályázók száma, így az igényelt keretösszeg is, ugyanakkor az összkeret nem változott. Szó sincs politikai döntésről, de a Krétakör vezetését ismerve tudja, tájékozottak annyira, hogy átlátják, mivel jár egy pályázat. Lehet rajta nyerni és veszíteni. Ők nyertek, az, hogy az összeg kicsi-e vagy nagy, abba nem menne bele. A pályázat folyamatát jogszabály köti, és minden pályázónak szíve joga elégedettnek vagy elégedetlennek lenni.
Vasvári Csaba amúgy örül annak, hogy Schillingék ilyen nagy és bátor lépést tettek a valódi függetlenség felé. Valószínűleg felmérték a helyzetüket, hogy más forrásból finanszírozhatják majd működésüket. Jó lenne, ha egyre több együttes dolgozhatna állami támogatás nélkül.
Támogatásmatek
Átnéztük a tavalyi és az idei listát, abból jól látszik: mindkét évben a szakmai kuratóriumhoz képest az RS9-et működtető Astoria Színházi Közművelődési Egyesület támogatása nőtt a színházművészeti bizottság által. A javaslat 2013-ban kilencmillióról szólt, de 11-et kaptak, az idén 12 millió helyett 14 milliót. Mindez azért is érdekes, mert a teátrum igazgatója, Dobay Dezső benne van a színházművészeti bizottságban. De például a Gózon Gyula Kamaraszínház, amely tavaly 13 milliót kapott, az idén kilencmilliónyi kuratóriumi javaslat helyett 12 millió forinttal számolhat. A jászberényi Malom Film-Színházat fenntartó Új Színházért Alapítvány tavaly 12 millió helyett 16 milliót vehetett át, az idén pedig megkapta a javasolt 18 millió forintot.
A Térszínház az idén a javasolt ötmillió dupláját használhatja. Csupán egyéves a Váci Dunakanyar Színház, amely meg a nulla forintos javaslat ellenére tízmilliót kapott. És a Balatonfüred Kulturális Közgyűjtemény Fenntartó Nonprofit Kft. által működtetett, Kéry Kitty vezette Kisfaludy Színház nulla forint helyett nyolcmillióval mégiscsak számolhat. Érdekesség még a Magyar Teátrum Közhasznú Nonprofit Kht., amely tavaly nyolcmilliót, az idén 17 milliót kapott.
A függetlenek közül többen úgy vélik, a forgalmazó kategóriába pályázó intézmények működését egyáltalán nem érti a bizottság. Nem tudják, hogy a SÍN vagy a Műhely Alapítvány menedzsel, próbalehetőséget nyújt, és kimondottan hasznos intézmények a függetleneknek. (Mindkét intézménynek az idén a javasolt összegből, 12 millió, valamint tízmillió forintból két-kétmilliót levett a bizottság.)
A Műhely, amely háttérintézmény, egy próbateremmel működött, most négyben fogadják a társulatokat. Bár több ernyőszervezet is működik, például a Jurányi Produkciós Házat működtető Füge, amely szintén nem kiemelt nyertese az idei pénzosztásnak, de a függetleneknek gazdasági és jogi képviseletet is nyújtó, mecénás-keresést, pályázatírást vállaló MANNA Kulturális Egyesület a kuratórium javasolta kilencmillió helyett csak ötmillióval gazdálkodhat majd.
A nagy nyertesek
A legmagasabb összegeket Pintér Béla és Társulata (34 millió helyett 35 milliót), a Szputnyik (28 milliót), a Fortét működtető Erős Táncért Alapítvány (24 milliót), a Stúdió K (25 milliót) a Pécsi Harmadik Színház Nonprofit Kft. (24 milliót) és a Maladype (21, 9 milliót) kapta.
A befogadó színházak közül a Mu Színház Egyesület (31 millió helyett 29 milliót), a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. (32 millió helyett 28 milliót), a Bethlen Téri Színház Kft. (21 millió helyett 20 milliót) és a szegedi MASZK–Magyarországi Alternatív Színházi Központ (20 millió helyett 18 milliót) kapott.
A táncosoknál 20 millió fölött kap a Közép Európa Táncszínház Egyesület (27,5 milliót), az Artus Kortárs Művészeti Egyesület (25 milliót), Kortárs Táncért és Jelelő Színházért Alapítvány, amely Frenák Pál társulatát működteti (21 milliót), valamint 20-20 milliót a Tünet és a Kortárs Balettért Alapítvány (amely a Szegedi Kortárs Balettet működteti).
A szabadtériek közül 55 milliót nyert a Gyulai Várszínház, a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza 45 milliót, a Szegedi Szabadtéri Játékok Nonprofit Kft. 32 milliót, a Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. 27 milliót.
