galéria megtekintése

Királyi kegy

Az írás a Népszabadság
2014. 05. 30. számában
jelent meg.


Papp Sándor Zsigmond
Népszabadság

Sokatmondó az a mellébeszélés, ahogyan L. Simon László „válaszol” a Magyar Narancsban Urfi Péter kérdésére, hogy akkor mi is igaz a rémhírből, beolvad-e a Nemzeti Kulturális Alap a Magyar Művészeti Akadémiába, vagy sem? És a legtöbb, amit az NKA volt alelnöke mondani tud erről, az ennyi: „egyértelmű az a kormányzati szándék, hogy a kultúrafinanszírozás egészét áttekintsük és átalakítsuk”. Mert „kezelni kell a kultúrafinaszírozás zavarait és párhuzamait”, még akkor is, ha az NKA „jelentős érték”, hatékony és olajozott működéssel.

Március, Vigadó, tiltakozás a művészeti akadémia ellen
Március, Vigadó, tiltakozás a művészeti akadémia ellen
Móricz-Sabján Simon

A Fidesz-kommunikációban járatos hírolvasó ennyiből már tudja, hogy az „egyesülés” eldöntött tény, csak kicsit még kozmetikázni kell bejelentés előtt. Azt, hogy miként válik majd egyetlen tollvonással az adófizetők pénze királyi keggyé, jutalommá. Hűségpénzzé. A kozmetikázásra most meg pláne szükség lesz, mert már az Alkotmánybíróság is kimondta azt, amit mindenki tudott: az akadémiát köztestületté nyilvánító törvény nem áll teljesen összhangban a művészeti alkotás szabadságát biztosító semlegesség és pluralizmus követelményével. Ha késve is, ha következmények nélkül is (hiszen maga az alaptörvény is így rendelkezik), de legalább már látjuk leírva azt, amit olyan sokan kifogásoltak az elmúlt időszakban.

 

Pedig hát „nagy lehetőség rejlik” az MMA-ban, mondja L. Simon, annak sokszínű tagságában. Csak kár, hogy ez a sokszínűség sehogyan sem akar átszivárogni a gyakorlatba, s amíg Fekete György regnálni fog, addig a művészi pluralizmus és szabadság csak az MMA-n kívül képzelhető el.Mert nem elég annak lenni, annak is kellene látszani, márpedig Feketéék nem sokat adnak a látszatra. De hát miért is adnának egy olyan országban, ahol a miniszterelnök rendelhet magának köztéri szobrot, megkerülve mindent és mindenkit, s még ki is elemezheti annak esztétikai vonzatait.

És akkor most ki-ki vérmérséklete szerint eldöntheti, hogy vajon mennyire fog majd „hatékonyan és olajozottan” működni az MMA keretében az a pénzosztó alap, amelyik „függetlenként” is keresztbe tud tenni a neki nem annyira tetsző alkotóknak. Hiszen a Kulturális Fesztiválok Kollégiuma még az önrészt sem ítélte meg azoknak, akik az Európai Bizottság kultúra programjának keretében nyertek pályázaton. Inkább vesszen az európai pénz, és vele a magyar presztízs. Meg a bizalom. Vajon Fekete György ennél megengedőbb lesz? Olajozottan és hatékonyan osztja majd ki a házi ideológia ketrecébe sehogy sem beférő alkotóknak a túlélőpénzt? Pedig az idő nekik dolgozik. Az általános kiéheztetés időszaka után egyszer úgyis bekopog majd az ajtón a dilemma a legtöbb művész számára: megalkuszik és besorol, vagyis túléli az ínséges időket, vagy ragaszkodik az elveihez, és akkor elmegy túlképzett pultosnak.

Igazából így vagy úgy, de már ma is szinte minden az MMA-tól függ. Tagjai ott vannak minden fontos kuratóriumban, minden pénzcsapnál, talán csak a Norvég Alapnál nem. S ha ők úgy döntenek, hogy meg tudnak birkózni egyedül is a kultúrafinanszírozás roppant egyszerű feladataival, akkor nincs az a „buzilobbi”, amelyik képes lenne ezt megakadályozni.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.