Az alkotók támogatásáról, a művek eljuttatásáról a közönséghez, finanszírozásról, intézményfenntartásról vitáztak egyebek mellett a kormányoldal és az ellenzék kultúrpolitikusai. L. Simon László még a választások előtt bejelentésre készül.
hirdetés
A Bozóki András minisztersége idején elindult PANKKK programhoz hasonló, a könnyűzenét támogató program bejelentésére készül a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke, a parlament kulturális bizottságának elnöke – derült ki hétfő este a KP2, a pártok kulturális koncepciójáról szóló vitán a Katona József Színházban.
L. Simon László az újságírók miatt nem részletezte elképzelését, de jelezte, a választások előtt szeretné nyilvánosságra hozni. Bevallotta, vannak dolgok, amiket rosszul mért fel, vagy amivel kapcsolatban változik az álláspontja, és bár a PANKKK számos elemével vitatkozik, rájött, máshogy kell viszonyulnia a könnyűzene közösségépítő részéhez.
A Veiszer Alinda vezette beszélgetésben sok szó esett a Magyar Művészeti Akadémia szerepéről M. Schmidt János / Népszabadság
A Veiszer Alinda vezette beszélgetésben L. Simon mellett a kormányváltó pártokat képviselő Karácsony Gergely és az LMP-s Komlósi Csaba a kultúra közösségépítő hatása mellett tette le voksát. Aktív részvételen alapuló kultúrpolitikát képzelnek el a jelenlegi ellenzéki pártok.
Mindkét képviselőjük azt kifogásolta, kevesekhez jut el a kultúra, Komlósi és az LMP a források radikális újraelosztásában gondolkodna, lokális szintre vinné a kultúrára fordítható összegeket. Nem intézményeket, hanem közösségeket finanszírozna, és ehhez olyan területtől vennének el pénzeket, ahova túl sok jut, mégis kevesekhez jut el, mint például a film.
L. Simon László szerint megvalósíthatatlan a közösségközpontú finanszírozás, amelyet nem lehet szembe állítani az intézményfinanszírozással. A kultúrpolitikának két pillérre kell építenie: a művek létrehozásának, valamint a közönséghez való eljuttatásának támogatására, és az ezeket kiegészítő közművelődésre. A cél, hogy a kultúra olyan mintákat közvetítsen, amelyek csökkentik a közösségi deficiteket, megakadályozzák a fiatalok továbbradikalizálódását (politikai értelemben) és a virtuális terekből a valóságosba terelik őket.
Mindkét ellenzéki képviselő kifogásolta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) túlzott kompetenciáit. Ezzel szemben L. Simon szerint a magyar politikai demokrácia szempontjából nem központi kérdés az MMA, költségvetése elenyésző az állam által a kultúrára fordított évi 120 milliárd forinthoz képest.
hirdetés
Karácsony azt állította, tudja, L. Simon mit gondol az MMA-ról, szerinte ebben az ügyben a politikus nem a Fideszt képviseli, amit L. Simon azonnal cáfolt. A kormányváltó politikus szerint azért nem lehet szakpolitikai szinten vitatkozni a Fidesz kultúrpolitikájáról, mert a Fidesznek nincs szakpolitikája, csak einstand-politikája van.
L. Simon úgy vélte, a Fidesz néppártként különböző értékeket képvisel, nincs egységes vízió és ízlés, ahogy a kormányváltó pártoknál is mást gondol a kultúráról Karácsony, mint Gyurcsány Ferenc, Vitányi Iván vagy Lendvai Ildikó.
A több mint kétórás beszélgetés érintette a kultúra legnagyobb területeit, szó volt filmről, zenéről, közgyűjteményekről és színházról is. Abban nem volt vita, és a videóbejátszásban megjelenő Pataki Ágnes producer is megerősítette: a várakozásokkal ellentétben Andy Vajna jól működő filmtámogatási struktúrát épített fel, és a támogatási rendszerben főként nem az ízléspreferencia működik.
Azt viszont másként látták, hogy a nagyobb nézőszám elérése érdekében mit kéne államilag támogatni. Karácsony, aki a 2010 előtti filmtámogatási rendszer újragondolt változatában gondolkodik, pártolná, hogy több közönségfilm szülessen. Komlósi szerint az értő közönség nevelése a legfontosabb, miközben L. Simon úgy vélte, az art moziknak alig van nézőjük, az alkotásokat új formában kell eljuttatni a nézőkhöz. Fontosnak tartaná a vizsgafilmek és a „kis műfajok" támogatását.
A zenei letöltésekkel kapcsolatban Komlósi Csaba „kalózpárti" álláspontot képvisel, szerinte lehetővé kéne tenni az ingyenes hozzáférést minél több embernek, Karácsony Gergely viszont a hozzáférés és az alkotók érdekei közötti egyensúly mellett és a kulturális export segítése mellett érvelt.
A közgyűjtemények és múzeumok témakörében a városligeti múzeumi negyed megvalósítását a két ellenzéki párt feleslegesnek tartja. Pénzügyileg is megalapozatlannak véli Karácsony, hiszen nincs rá EU- támogatás, és urbanisztikai meg kulturális szempontból sem releváns a projekt. Hogy ez a jövő évi költségvetésbe bekerül-e, arra L. Simon sem tudott válaszolni, de szerinte szakmai szempontból is fontos és üzletileg is megtérülne.
hirdetés
Karácsony és Komlósi bírálta az örökségvédelmi rendszer közelmúltbeli átalakítását, L. Simon László az állam legitim törekvésének tartja, hogy egyik gyűjtemény tárgyait egy másikba helyezze át, ha így az kikerülhet egy múzeumi raktárból. Méltatta az Orbán-kormány munkáját a közgyűjteményi területen, bár megjegyezte: a múzeumok belső működésének reformálásában még adósságai vannak a szakmának. Mikor a szakmai tiltakozások szóba kerültek, megemlítette: egy-egy terület 90 százalékban a status quo fenntartásában érdekelt, így nem lehet a szakma legitimáló erejéről beszélni.
Társadalmi vitákat hiányolnak az ellenzéki képviselők bizonyos kulturális kérdésekben, többek között a színházigazgatói kinevezéseknél. Karácsony szétválasztaná az intézmények és társulatok finanszírozását – az alkotóművészek nagyobb biztonsága érdekében.
Ez volt a PANKKK
A PANKKK tehetségkutatás, a vidéki klubélet, klubkoncertek támogatása, infrastruktúrafejlesztés, lemezkiadás, profi menedzsmentek és szervezőirodák létrejöttének elősegítése, hazai médiajelenlét segítése, a zeneipar működésének jogszerűvé tételével foglalkozó program Bozóki András kulturális miniszterségéhez köthető, felfüggesztése és megszűntetése a jelenlegi kormányéhoz.
Abban egyetértett L. Simonnal, fontos lenne, hogy az értékes pesti előadások eljussanak vidékre. A fideszes politikus szintén fontosnak véli, hogy jól működjön a független színházi rendszer, ezek a társulatok vérfrissítést jelentenek, de nem gondolja a magyar előadó-művészeti élet legfontosabb kérdésének.
A vitán kiderült, sok kulturális kérdésben meglehetősen hasonló Karácsony és L. Simon álláspontja, ahogy arról is szó esett, hogy választási programjaikban a pártok nem helyeztek túl nagy hangsúlyt a kultúrára, a Fidesz-KDNP konkrétan le sem írta. A műsorvezető nem talált túlzottan cizellált gondolatokat a másik két párt esetében sem, bár képviselőik azt állítják, az újságíró nem a részletes koncepciójukat olvasta. Vagy, mint az LMP-s képviselő jelezte: a kultúra nem került be azon fókuszpontok közé, amelyeket mindenképpen el akartak volna mondani a választások előtt, noha részletesen kidolgozták.
Karácsony Gergely, L. Simon László és Komlósi Csaba Népszabadság
A beszélgetés első felében Inkei Péter, a Budapest Observatory igazgatója az elmúlt huszonöt év kulturális vívmányai kapcsán megemlítette a Nemzeti Kulturális Alap létrehozását és a kultúrára felajánlható egyszázalékos adót. A rendszerváltozás óta eltelt időszakban körülhatárolható kulturális koncepciója Inkei szerint az első Orbán-kormánynak volt: ez a magyar nagyságról szólt.
Az Antal-kormánynak is erős elképzelése volt az intézményrendszer építésével kapcsolatban. Azóta váratlan kultúrpolitikusi döntések zajlanak, ugyanakkor azt is hozzátette: más európai országokban is folyamatosan leértékelődik a kultúra, az ezzel a területtel foglalkozó miniszterek cserélődnek leggyakrabban a poszton.
