Szilvásy György "nem jó szívvel" oldotta fel a nemzetbiztonsági védelemről szóló kormányhatározat titkosítását, mert - mint mondta - a védelmi objektumok listája minden ország számára védendő információ.

Az Országgyűlésben folytatódik ma az önkormányzatok "titkosszolgálati lehallgatása" körül kirobbant vihar. Kósa Lajos (Fidesz) és Demeter Ervin, az Orbán-kormány volt titokminisztere interpellációjában azt tudakolja Szilvásy Györgytől, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztertől, hogy a kormány készül-e egy határozatmódosítással a politikai elit és az önkormányzatok lehallgatására. Demeter tegnap azt mondta: törvénytelen és szakszerűtlen az a kormányhatározat, amellyel a kabinet az ellenőrzése alá vonta az önkormányzatok széles körét. A kormány vonja vissza a döntését.

Lehallgatástól tart Kósa Lajos fideszes debreceni polgármester. Szilvásy György, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter ezt visszautasítja, ő inkább attól fél, hogy Kósa vádjai az Orbán-kormány idején követett gyakorlaton alapulnak. A miniszter megismerhetővé tette az eddig titkos határozatot.

Az elmúlt másfél évben ötször támadták meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt - állítja a zoom.hu hírportál. Daróczi Dávid kormányszóvivő az MTI-nek pénteken azt mondta, soha nem nyilatkoznak a kormányfő biztonsági ügyeiről.

A párizsi Le Figaro, a londoni Telegraph és a prágai Lidové Noviny i  írt szerdán arról, hogy Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal újonnan kinevezett főigazgatójának személyében olyan tisztviselő  került a NATO hírszerzési bizottságának élére, aki a moszkvai KGB-akadémián tanult.

Az Egyesült Államok NATO-missziója nem avatkozott és nem is avatkozna bele  Magyarországnak abba a döntésébe, hogy kit nevez ki a szövetség  hírszerzési bizottságának élére - áll abban a közleményben, amelyet  az amerikai NATO-misszió adott ki Brüsszelben.

Az Egyesült Királyság Magyarország belügyének tekinti Laborc Sándor kinevezését a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) élére - tájékoztatta a budapesti brit nagykövetség az MTI-t. - Nem kommentálunk kinevezéseket vagy hírszerzési kérdéseket. Az NBH vezetőjének kinevezése Magyarország belügye - olvasható a közleményben.

Úgy tűnik, a kormányoldal és az ellenzék sem akar még nagyobb botrányt: közös jelentés elfogadásával zárult az Egymásért Egy-Másért Alapítvány és a titkosszolgálatok együttműködését vizsgáló parlamenti bizottság munkája.

Sokkal kuszább a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és az Együtt Egymásért, Egy-Másért Alapítvány kapcsolata, mint azt eredetileg feltételezték - mondta Demeter Ervin, az alapítvány működésének nemzetbiztonsági kockázatait vizsgáló bizottság fideszes elnöke szerdán, a testület zárt ülését követően. A bizottság délutáni nyilvános ülésen Szilvásy Istvánt, az Állami Egészségügyi Központ főigazgatóját hallgatta meg arról, milyen kapcsolatban állt az alapítvánnyal.

A Fidesz és a KDNP azt kéri a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztertől, hogy Laborc Sándor helyett jelöljön új személyt a Nemzetbiztonsági Hivatal élére - erről Simicskó István, a nemzetbiztonsági bizottság kereszténydemokrata elnöke beszélt szombaton. Simicskó arra kérte Szilvásy Györgyöt, vegye figyelembe, hogy a nemzetbiztonsági bizottság nem támogatta Laborc kinevezését. Emlékeztetőül: a testület közel ötórás ülésén öt szocialista igen, öt ellenzéki nem és egy SZDSZ-es tartózkodás mellett Laborc Sándort nem tartotta alkalmasnak az NBH főigazgatói posztjára.

Az SZDSZ tartózkodott, így a Nemzetbiztonsági Bizottság nem támogatta Laborc Sándor kinevezését az NBH élére. Ennek ellenére valószínűleg ő lesz a szolgálatok főigazgatója. Legitimációja azonban így gyakorlatilag nincs.

Nem sok jelét látja az EU közös külpolitikájának Robert Kagan, befolyásos amerikai elemző, viszont szavaiból az következik: az USA külügyeiben 2008 novembere sem hoz nagy fordulatot. Azt nem tudtuk meg, hogy Kagan felesége, Nuland nagykövet panaszkodott-e Laborc Sándorra.

Az amerikai látogatáson tartózkodó ellenzéki vezető azt mondta, "Amerikában pontosan látják, hogy Oroszország egy  fölemelkedőben levő hatalom". A Fidesz elnöke úgy fogalmazott: 1990 után "azokat a személyes, üzleti kapcsolatokat vagy titkosszolgálati hálózatokat, tehát amelyek valaha az orosz rendszert jelentették,  átmentették, hibernálták, és most ezeket kiolvasztják, ennek a része a Laborc-ügy".

 - Orbán Viktor szerint a kormánykoalíciónak nincs se morális, se politikai alapja dönteni az egészségügy átalakításáról - a Fidesz elnöke erről az InfoRádiónak adott csütörtöki interjújában beszélt.

Képzettsége, kapcsolatai és pályafutása alapján is alkalmatlan Laborc Sándor a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) élére - jelentette ki napirend előtt Demeter Ervin fideszes politikus. Az egykori titkosszolgálati miniszter megismételte: Laborc 2000-ben botrányos körülmények között távozott a hírszerzéstől, a nemzetbiztonsági bizottság egyik ülésén megtagadta a választ, megbízott vezetőként néhány hónap alatt szétverte az NBH-t.

A Fidesz szerint vállalhatatlan Laborc Sándor kinevezése a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) élére, ezért a párt arra kéri a kormányt, álljon el ettől a tervétől - mondta a Fidesz választmányának elnöke. Budai Bernadett kormányszóvivő úgy reagált, hogy 2001-ben éppen a Fidesz nevezte ki Laborc Sándort az APEH Bűnügyi Igazgatóságának információs igazgatóhelyettesévé.

A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) elvégezte a szolgálatoknál lévő  olajügyi iratok minősítésének átvizsgálását, és számos dokumentumot  nyilvánosságra hozott internetes oldalán - közölte Szilvásy György, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter  kedden az MTI-vel.

Tisztogatás? Egyes interpretációkban nyilvánvalóan az, de az NBH átszervezését, úgy tudjuk, inkább egyfajta "kármentés" indokolja.