A Mars-utazás előkészítéséhez a legénység tudományos kiválasztása is hozzátartozik.

A szondát kedden indították el a vörös bolygó felé.

A múlt héten fontos tesztet hajtottak végre a NASA-hoz tartozó Jet Propulsion Laboratory kutatói a Mojave-sivatagban. Ez a kísérlet fontos állomás azon az úton, melynek vége valamikor a Mars bolygóra való leszállás lehet.

A NASA egy alig nyolcméteres égitestet fogna be, Hold körüli pályára állítanák és embereket küldenének a tanulmányozására. A projekt a Mars-utazás egyik fontos előzménye lenne, de egyelőre még fel sem fedezték a potenciális zsákmányt, magát az akciót pedig a 2020-as évek elejére tervezik.

Két-három éve még arról volt szó, hogy költségvetési okokból alaposan megkurtítják az amerikai űrkutatási büdzsét, ám annyira nem vettek vissza a keretből, hogy minden űrmisszióról le kelljen mondani.

Bizonyító erejű támpontot talált egy amerikai kutató arra a sokak által vallott, de eddig kevés ténnyel alátámasztott elméletre, hogy a földi élet a Marsról származik, azaz mindannyian marslakó-eredetűek vagyunk. Steven Benner professzor, a floridai Westheimer Tudományos és Technológiai Intézet munkatársa tegnap, az Európai Geokémikusok Szövetségének éves firenzei találkozóján arról beszélt, hogy az élet létrehozásához nélkülözhetetlen bór és molibdén kizárólag a Marson létezett egykoron megfelelő formában.

A bolygólátogatáshoz szükséges kétszer 253 napos út sugárterhelése meghaladja az elviselhetőt.

Az aszteroidafigyelő rendszer legújabb előrejelzése szerint egy üstökös olyan közel száguld el a Mars bolygó mellett, hogy nincs messze a becsapódástól sem.

Az elmúlt néhány évtizedben az űrszondák mérései megmutatták, volt víz a Mars felszínén, s a bolygó több milliárd évvel ezelőtt a Föld ikertestvéreként létezett. Most már látszik, a kép sokkal árnyaltabb.

Régóta jelen van a számítástechnikában az ideghálózat-szimuláció, amely szoftveresen utánozza az agy működését. Most azonban egy német kutatócsoport ismét analóg alapokon utánozza az idegsejtek működését.

A múlt héten arról cikkezett a világsajtó, hogy december első hétfőjén szenzációs bejelentést tesz az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA a legújabb marsi kutatási eredményekről.

Lassan véget ér a Curiosity (Kíváncsiság) amerikai Mars-járó egy hónaposra tervezett tesztelési időszaka. Minden berendezést kipróbáltak, és szinte minden tökéletesen működik.

„A Marslakó egy szép nap szerencsésen megérkezett Pestre, szobát vett ki a Bristolban, lekefélte ruhájáról a csillagok porát és telefonált nekem, hogy megbeszélésünk értelmében mutassam meg neki a Várost” – így kezdi 1935-ben megjelent Budapesti Kalauz Marslakók számára címmel írt kötetét Szerb Antal. A Világok harcának írója, H. G.Wells a Mars-lakókat tintahalhoz hasonló lényeknek ábrázolja, akik nemtelenek, egyedül is képesek a szaporodásra.

Egyre jobb képeket küld a Curiosity, azaz a Kíváncsiság amerikai marsjáró a vörös bolygóról. Az első fekete-fehér, majd színes kép után megérkezett az első színes panorámakép a marsi Gale-kráterből.

A hetvenes évekig a robot vagy ember kérdésre természetes volt a válasz: emberek! Ám a hetvenes éveket követő sikeres űrszondás utak után megkérdőjeleződött mindez, hiszen sok tudományos vizsgálatra a robotok is képesek.

A Curiosity, vagy hivatalos nevén Mars Science Laboratory szonda hazaküldte az első színes panorámaképét a landolása helyéről, a marsi Gale-kráterből.

Megérkezett az első színes felvétel a Marson hétfőn reggel landolt amerikai kutatóegységtől, a Curiosity-től (Kíváncsiság).

A szonda a következő másfél évben a marsi élet nyomait kutatja.

Az amerikai űrkutatási iroda, a NASA szerint kiváló kondícióban várja a marsi landolást a Mars Science Laboratory (MSL), vagy közismertebb nevén a Kíváncsiság (Curiosity). Még két nap és céljához érkezik a jelenkor egyik legdrágább vállalkozása, a 2,5 milliárd dollárért megépített egység.