Václav Klaus cseh államfő szerint az írek újra elutasítják majd az EU lisszaboni reformszerződését a mostani, megismételt népszavazáson, így azután neki nincs miért aggódnia. Franciország fenyegetőzik.

A britek nagy többsége Írországhoz hasonlóan népszavazást akar az uniós intézményi reformokra kidolgozott lisszaboni szerződésről, és a választók egy jelentős kisebbsége azt szeretné, ha Nagy-Britannia kilépne az EU-ból - ez derül ki a The Sunday Telegraph országos felmérésből.

Október 2-án rendezik Írországban a második népszavazást az Európai Unió reformszerződéséről – jelentették be szerdán Dublinban.

Az Európai Parlamentet a Nizzai Szerződés alapján választották meg, s most az unió végrehajtó testületét, a Bizottságot is ennek az okmánynak a szellemében kellene összeállítani. De a várhatóan mégis életbe lépő Lisszaboni Szerződés más irányt szab és bővíti az EU-csúcsposztokra jelölendő politikusok körét - s erről nagy vita várható az eheti csúcson.

A cseh szenátus többszöri halogatás után szerdán jóváhagyta a lisszaboni szerződést. A Prágában tartózkodó José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke egész kontinensünk számára nagyon jó hírnek minősítette a döntést. Václav Klaus egyelőre nem hajlandó aláírni a dokumentumot.

A lehető legrosszabbkor jött az uniónak, hogy a féléves elnökséget betöltő Csehország kormánya megbukott, miközben a huszonheteknek a válságot kellene kezelniük, készülniük a G-20-as csúcsra, s a találkozóra Barack Obama amerikai elnökkel. Ráadásul a Lisszaboni Szerződés cseh ratifikációja is késik.

Lisszabon történelmi központja, a Baixa, amely korábban romlásnak indult és kiüresedett, új életre kel: a portugál főváros polgármesteri hivatala elkötelezte magát a város "szívének" újjáépítése mellett. A neoklasszikus stílusú Baixa az 1755. évi földrengés által lerombolt város romjain épült ki Lisszabon centrumává, a hatalom, a kereskedelem és a pénzvilág központjává. Rendbetétele a terv szerint 2020-ig tart, és 700 millió euróba kerül.

Meglehetősen kritikus a német alkotmánybíróság az Európai Unió elfogadásra váró reformszerződésével szemben. A taláros testület több tagja szerint az EU elfogadásra váró új alkotmánya csorbítja Németország szuverenitását.

A lisszaboni kaszinó a gép hibájára hivatkozva nem akar kifizetni 8 millió eurót a jackpotot nyert játékosoknak.

Példátlanul nehéz helyzetben veszi át az Európai unió soros elnöki tisztét Csehország, mondják prágai elemzők. Egyesek szerint nincs is felkészülve a hatalmas kihívásra, mert belső gondokkal is küzd. A kormány mindenesetre próbál optimistán tekinteni a feladatra.

Három nagy kérdésen rágta át magát a csütörtöki-pénteki csúcson az Európai Unió: az írek újra népszavaznak a lisszaboni szerződésről, a huszonhetek folytatják a gazdaságélénkítést egyéni alapon, de összehangoltan, s átment a klímacsomag is, amelyből Magyarország nem jött jól ki, de a kormányfő szerint elérte, amit lehetett.

Az ír kormány azt tervezi, hogy legkésőbb jövő októberben újabb népszavazást rendez az Európai Unió döntéshozatali és intézményi rendszerét megreformáló lisszaboni szerződésről - szivárogtatták ki csütörtökön Brüsszelben uniós diplomaták, néhány órával az EU-csúcsértekezlet kezdete előtt.

Az ellenzék már most, Topolánek kormányfő és pártja azonban csak január végén szavazna a Lisszaboni Szerződésről. Akkor vennék elő az amerikai radarszerződés ügyét is.

A csehek akkor lehetnek jó uniós elnökök jövőre, ha előbb elfogadják a lisszaboni szerződést - mondta az Európai Parlament elnöke.

Nem ellentétes a cseh alkotmánnyal a lisszaboni szerződés – mondta ki a cseh alkotmánybíróság.

Václav Klaus cseh elnök addig nem írja alá a lisszaboni szerződést, amíg Írország azt nem ratifikálja, mondta az elnök hétfőn. Már csak a csehek és az írek nem ratifikálták a dokumentumot.

Írországban 2009 első felében kiírhatják az új népszavazást az Európai Unió reformszerződéséről – vélte az ír külügyminiszter. A jövő év júniusában esedékes európai parlamenti választásokat így már az új szabályok szerint tartják meg.

Az írek egy feltételezett jelenlegi népszavazáson megszavaznák az Európai Unió lisszaboni szerződését – ha Brüsszel teljesítené feltételeiket.

Vizsgálatot követel Írországtól az Európai Unió. A brüszszeli gyanú szerint a lisszaboni szerződést elutasító júniusi népszavazáson illegális tengerentúli támogatásokból finanszírozták a nem-kampányát.

Nem írja alá a lisszaboni szerződés ratifikálását becikkelyező törvényt - jelentette be Lech Kaczynski, a varsói Dziennik című Springer-lapnak adott interjúban. A lengyel államfő szerint az elutasító ír népszavazás miatt nincs értelme folytatni a ratifikációs eljárást.