Egyelőre több jel utal a recesszió elhúzódására, mint a Matolcsy György által jósolt fogyasztásélénkülésre.

Újabb kötelezettségszegési eljárásokat indított Magyarországgal szemben az Európai Bizottság, amely most a távközlési szektort sújtó, még 2010-ben bevezetett telekomadó, az ugyanekkor behozott, a kiskereskedelmi cégeket terhelő válságadó, valamint a cafeteria-rendszer átalakításában talált kifogásolnivalót – jelentette be a testület szóvivője csütörtökön.

A Zugló központjába tervezett, lengyel hátterű Mundo bevásárlóközpont az első külföldi tulajdonú nagyberuházás, amely felmentést kapott a plázastop alól.

A beszállítói törvény módosításával az olcsó import UHT-tejeket szorítaná ki a törvényhozás a magyar piacról. A kompromisszumos törvényjavaslatba a kereskedelmi szakma számos javaslata is bekerült.

Az Európai Bizottság nem támasztott ellenvéleményt a februárban az uniónak véleményezésre benyújtott trafiktörvénnyel szemben – adta hírül a múlt héten a Magyar Távirati Iroda.

A recesszió alatt is éves szinten két számjeggyel bővül a netes webshopok forgalma. A piac fejlődésének fő motorja az okostelefonok terjedése.

Némely honi kereskedő forgalmában már-már karácsonyt idéző növekedést hozott a foci-Eb. Az eladásokat most is a színes tévék vezetik. A hideg idő miatt viszont kevesebb sör fogy. A chipsadó pedig a rágcsálnivalók fogyasztását vetette vissza.

Az Orbán-kormány a kiskereskedelem területén is szelet vetett, vihart aratott, azonban a kitűzött nagy célokból eddig vajmi keveset ért el.

A fogyasztóvédelmi bizottság ülésén Matolcsy György szigorúnak vélte az Erzsébet-utalvány feltételeit.

Megtiltaná a hazai és a külföldi mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék közötti diszkriminatív árképzést az a javaslat, melyet a fideszes Győrffy Balázs, a mezőgazdasági bizottság tagja nyújtott be a parlamentnek.

Ha úgy vesszük, a kényelmünket szolgálja, hogy az általunk használt gépek kifürkésznek minket: megkönnyítik a választást a boltban és a szavazófülkében, előrágják nekünk a hétköznapi döntéseket, és megmutatják nekünk, mire is vágytunk valóban, amit meg is tudunk szerezni. De ellenünk fordulhat-e a sok információ, amit kiszed belőlünk mobilunk, laptopunk és sok más gépünk? Ha mindig tudják, mire vágyunk, hogyan fedezünk fel még valami újat?

Talányos indoklással érvelt Matolcsy György a kiskereskedelmi válságadók 2013-tól való kivezetése mellett. Úgy fogalmazott: jövőre azért tűnik el a kiskereskedelmi válságadó, mivel ez már „nem indokolt”, illetve hogy ezzel is elősegítsék a belső fogyasztás növekedését.

Úgy tudjuk, könnyű szívvel intene búcsút a kormány a plázastopnak és a dohánykereskedelmet újraszabályozó trafiktörvénynek, különösen ha a Nemzetközi Valutaalap (IMF) „nyomására” kellene lemondania a szabályozókról a hiteltárgyalások részeként. A piacot ugyanis nem sikerült átrendezni a magyar kereskedők javára, a dohánytörvényből pedig már rég készen lehet a Brüsszelnek is megfelelő változat.

A GfK Hungária szerint az utóbbi évtizedben felélénkült a frissárut kínáló városi piacok forgalma. Háromból átlagosan két család jár piacra.

Gerry Gray, a Tesco vezérigazgatója szerint a kormánynak nyitnia kell a multik irányába. A legnagyobb magyarországi kiskereskedelmi lánc vezetője a lapunknak adott interjúban elmondta, számukra a kiszámíthatatlanság és az állandóan változó jogszabályok jelentik a legsúlyosabb gondot. Matolcsy György meggyőzte, hogy mostantól máshogy lesz.

A Tesco, a CBA és a Coop áll a legnagyobb forgalmú élelmiszer-kereskedelmi láncok tavalyi Nielsen-toplistája élén, a sorrend 2010-hez képest nem változott – közölte a Nielsen piackutató.

A kiskereskedelmi topcégek sorrendje alig változott, a Lidl beelőzte az Auchant, de ez még a Cora felvásárlása előtti adat.

Üzemanyagra, bútorra, gyógyszerre és műszaki cikkre kevesebbet, élelmiszerre és illatszerre többet költöttek a magyarországi üzletekben vásárlók februárban. A kiskereskedelmi forgalom meghaladta az ezermilliárd forintot, volumene azonban összességében 1,4 százalékkal csökkent – közölte a KSH.

Terjedelmes levélben részletezte a napokban az Európai Bizottság, hogy milyen kifogásai vannak a tavaly év végén notifikációra kiküldött magyar termékrendelettel kapcsolatban. Az uniós aggályok miatt így hónapokig elhúzódhat a rendelet hatályba léptetése, illetve kérdéses, hogy a jelenlegi formában maradhat-e egyáltalán a magyar jogszabály.