A rovat címében csak egy pillanatra ölelkezik össze irodalom és film. Ahogy a kamera pásztázza a végig az eléje kerülő tájat, úgy vetünk mi is egy pillantást azokra a könyvekre, amelyek valamiért kikerültek a kritikusok mindent látó, szigorú fókuszából.

Azt hihetnénk, hogy a 2005-ös évforduló után kissé lecsengett a költőzseni iránti érdeklődés, ám a Petőfi Irodalmi Múzeumban nem kevesebb mint nyolc kötet kritikai hangvételű bemutatóját tartották meg a "kis József Attila-év" kapcsán, hiszen idén emlékezünk a költő halálának hetvenedik évfordulójára.

Oroszul is ül már a Semmi ágán József Attila szíve, miután születésének 101. évfordulójára ezen a címen válogatás jelent meg a költő verseiből Moszkvában.

Franciául a közelmúltban megjelent összes verse kapcsán az "örök szerelmes" és Magyarországon a politika által sokáig kisajátított forradalmi költőként mutatta be József Attilát csütörtökön a Libération című párizsi napilap.

József Attila-konferencia Miskolcon. Hat-hét éve. Interjút készítek Beney Zsuzsával. Tudom, hogy a helyi lap hétvégi mellékletben sincs hely rá, de beszélgetés közben egyre erősebb a kísértés bennem, hogy még megkérjem, beszéljen arról a József Attila-versről, amely mostanában foglalkoztatja. Kockázatos a felvetés, hiszen a konferencia már ebédel, zaj van. Beney Zsuzsa azonban szívesen beszél, talán szívesebben is, mint a "miként változott az elmúlt évtizedek József Attila-képe" témáról.

Ma ér véget a költő születésének századik évfordulójára meghirdetett József Attila-emlékév. A Fiumei úti temetőben a költő hantján új síremléket avatnak, a legnagyobb József Attila-kéziratgyűjtemény pedig eddig ismeretlen darabokkal gyarapszik.

A mű kész, az alkotó pihen. A felkapott szobrász nem zavarássza már a műhelye elől az újságírókat, akik meg akarnák kopogtatni a Mama ruháját, hogy tényleg bronzból van-e. Pihen a megrendelő: a hódmezővásárhelyi polgármester elmondta elégszer, hogy nem a szoborral, hanem a talapzattal van a baj.

A helyére emelték tegnap Hódmezővásárhelyen a József Attila-emlékmű főalakját, de a hátteret alkotó, a Mamát és a gyerekeket ábrázoló szoborcsoport lapzártáig nem érkezett meg a városba.

Tovább folyik a vita a vasárnap fölavatott, majd hétfőn nagyrészt leszerelt hódmezővásárhelyi József Attila-emlékmű körül: a város polgármestere arra hivatkozva cáfolta egy szakember kijelentéseit, hogy az avatáson az nem állt annyira közel a szoborhoz, hogy megalapozott véleményt mondhatott volna.

Bronz helyett viaszból volt Kligl Sándor hódmezővásárhelyi József Attila- emlékművének több alakja, amikor vasárnap Áder János fölavatta azt - állítja a Képzőművészeti Lektorátus szakértője.

A József Attila-kutatás megkerülhetetlen alapművét, Szabolcsi Miklós csaknem fél évszázados kutatásait összegző nagymonográfiáját jelentette meg a költő születésének centenáriuma alkalmából a Kossuth Kiadó.

József Attila hirtelen, brutális halála sebet hagyott az emlékezeten, a magyar kultúra emlékezetén. Mert ez a halott csöpögött a vértől. Az arca eltorzult. A borzalom és a félelem pedig kitörölte a halott József Attila képét az utókorból. Mert nem lehetett róla fotót készíteni a ravatalon.

József Attila fennmaradt írásmintái milyen személyiségfejlődési utat jeleznek, hogyan tükröződik bennük a pszichoterápiák hatása? - ez az egyik témája a hét végén a Művészetek Palotájában megrendezendő IX. Nemzetközi Grafológiai Szabadegyetemnek. A kutatásról a CEREG Grafológiai Akadémia vezetőjével, W. Barna Erikával és munkatársával, Demeter Anikóval beszélgettünk.

József Attila pólón, gyufacímkén, pénzérmén: a centenárium hevétől új lángra kapó József Attila-kultusz eme profánabb megnyilvánulásai is jelzik, hogy a költővel és művével való foglalkozás immár múlhatatlanul része életünknek.

József Attila mellszobrát avatták fel a moszkvai világirodalmi könyvtár belső udvarában pénteken, a költő születésének centenáriuma és az oiroszországi magyar kulturális évad szerencsés egybeesése jegyében.

Móricz Zsiga - mondja Fejtő Ferenc, és az ember akaratlanul is felkapja a fejét. Hát még, amikor József Attilát egyszerűen úgy említi: Attila. Pedig nincs ebben semmi különös. Ami nekünk tiszteletet parancsoló irodalomtörténeti adat, neki a személyes múlt egy-egy darabkája.

Az Új Színház előterében vitrin, a vitrinben egy könyv lapjai, melyeken József Attila versei olvashatók, egy Hári nevű ember másolta le valamennyit, állítólag fél éven keresztül, naponta két-három órát dolgozott rajtuk.

Jó találmány az évforduló. A centenárium pedig még sokkal jobb. Ilyenkor sok minden kiderül. Idősebbek emlékeznek, miképpen kereste egykor Berek Kati Petőfit. S ha máshonnan nem, Hofi paródiájából a fiatalabbak is tudják, mit talált. Igaz, akkor a köztudat szerinti legnagyobb magyar költőről volt szó, és születésének százötvenedik évfordulójáról.

A kisebb művelődési házaktól egészen a Magyar Nemzeti Bankig szinte minden hazai intézmény bekapcsolódott tegnap József Attila születésének századik évfordulója kapcsán rendezett megemlékezéssorozatba.

Száz éve született József Attila. Illik róla megemlékeznünk. Pályázatok születnek, a pályázatokra dolgozatok érkeznek, szépen, rendesen ünnepelünk.