Baranyában, valamint Fejér, Hajdú-Bihar és Szolnok megyében összesen négyszáz hektáron kellett megsemmisíteni a kukoricát, miután kiderült, hogy a vetőmagok közé genetikailag módosított (GMO) szemek is keveredtek. Magyarországon nemcsak használni, de termesztési céllal behozni is tilos GMO-vetőmagot, ennek ellenére a hazai kukoricavetőmag-piacot uraló három multinacionális vállalat közül kettő, a Pioneer és a Monsanto termékeiben is találtak problémás tételeket az ellenőrök.

Sem a megrendelő Világbanknak, sem az Egyesült Államoknak nem tetszettek a tudósok teljes egyetértésben megszületett megállapításai a génkezelt élelmiszerekről. Nem csoda, hiszen a megállapítások lényege, hogy a transzgenikus növények növelik a szegénységet, károsítják a környezetet, csökkentik az élelmiszer-biztonságot.

Nem vagyok jogtudós, pláne nem alkotmányjogász, de a 2012 januárjától életbe lépő új alkotmányunk egyik cikkétől bizony kirázott a hideg. Mit keres az alkotmányunkban bármi is a génmódosított élőlényektől mentes mezőgazdaságról?

Pártatlannak kevésbé, ismeretbővítőnek viszont annál inkább nevezhető a Genetikailag módosított élőlények a tények tükrében című, most megjelent fehér könyv. A magyar bio technológia nagy öregjei közül kettőt (Balázs Ervint és Dudits Dénest) a Leuveni Katolikus Egyetemen kutató Sági László mellett a szerkesztői, a harmadikat (Venetianer Pált) a szerzői között tudó kötet a maga nemében unikum (nemcsak itthon, hanem Európában is –ebből a szempontból érthető, hogy angol nyelven is kiadták): hiszen tudósok írták, tudományos szempontból veszi sorra a GMO-k mellett és ellen szóló érveket, ugyanakkor erősen támaszkodik a népszerű ismeretterjesztés eszközeire, kifejezetten emészthető olvasmány.

Elsősorban a kockázatok kommunikációjával, illetve a szabályok betartatásával foglalkozik az EU pármai székhelyű élelmiszer-biztonsági hatósága. Az EFSA-nak egyre több munkát adnak az Európából egyelőre nagyrészt kitiltott génkezelt élelmiszerek, bár fokozódik a nyomás az európai élelmiszerpiac „felszabadításáért”.

Élénk vitát gerjesztett, amikor a sajtó (Magyarországon a Népszabadság) nyilvánosságra hozta: egy 2009-es konferencián a génmanipuláció humán alkalmazásaitól sokszor elzárkózó Vatikán gyakorlatilag áldását adta a mezőgazdasági géntechnológiára.

Az európai lakosság többsége optimistán tekint a tágabban értelmezett – nano- és biotechnológiára – derül ki a legújabb, a hét végén publikált Eurobarométer-kutatásból. A felmérés szerint a pozitív jövőkép nem érvényes az élelmezési célú géntechnológiára és a klónozással előállított élelmiszer-alapanyagokra: ezeket a többség elutasítja, ráadásul az ellenszenv az előző kutatás óta jelentősen növekedett.

Újabb front nyílt Amerika és Európa között az élelmiszer-biztonsági (más nézőpontból piacvédelmi) háborúban: míg az USA a klónozott állatokból készült élelmiszerek piaci premierjére készül, az EU egyelőre távol tartaná a fogyasztóktól ezt a technológiát. A tudományos érvekkel körbebástyázott nézetkülönbség a génkezelt növények (GMO) kapcsán egyszer már majdnem kereskedelmi háborúhoz vezetett az Atlanti-óceán két partja között.

Stratégiai hibák kétségkívül történtek, Európa pedig változatlanul ellenáll, ám a mezőgazdasági géntechnológia terjedése megállíthatatlan – állítja Venetianer Pál biológus-akadémikus,az MTA kutatóprofesszora. A tudós – aki aktív kutatóként végigkísérte a génsebészeti módszerek születését és az engedélyezéssel kapcsolatos vitákat – úgy véli: a génkezelt növények (GMO-k) ugyanúgy „begyűrűznek” majd, mint az olajválság, amikor a mai széles körű ellenállást a gazdasági érdekek háttérbe szorítják.

Stratégiai hibák kétségkívül történtek, Európa pedig változatlanul ellenáll, ám a mezőgazdasági géntechnológia terjedése megállíthatatlan - állítja Venetianer Pál biológus akadémikus, az MTA kutatóprofesszora. A tudós - aki aktív kutatóként végigkísérte a génsebészeti módszerek születését és az engedélyezéssel kapcsolatos vitákat - úgy véli: a génkezelt növények (GMO-k) ugyanúgy "begyűrűznek" majd, mint az olajválság, amikor a mai széleskörű ellenállást a gazdasági érdekek háttérbe szorítják.

Újabb környezetbiztonsági kockázat vált esélyből valósággá a génkezelt növényekkel (GMO) kapcsolatban: az USA-ban bebizonyosodott, hogy a megváltoztatott génállományú repce képes „kiszabadulni”, azaz tényleges gazdálkodói szándék nélkül is felbukkan a természetben, terjed és szaporodik. Az eset ismételten rávilágít, hogy a veszélytelen növényi géntechnológia illúzió, a laboratóriumi beavatkozásoknak előbb-utóbb mindig lesznek nemkívánatos környezeti hatásai.

Míg a föld számos pontján a mezőgazdasági termesztésben vezető hely jut a génmódosított (GM) növényeknek (például a világon termesztett szójabab 80 százaléka génkezelt), ugyanez nem mondható el az állatokról. Néha ugyan felborzolja a kedélyeket egy-egy állatok génsebészetéről szóló újságcikk, ám még senki nem evett GM-állatokból származó húst.

Döbbenet és kétségbeesett tiltakozás a zöldszervezetek köreiben, kitörő öröm és üzleti optimizmus az érintett növénynemesítőknél: az Európai Bizottság tizenkét év után ismét rábólintott egy genetikailag módosított növény, egy krumplifajta termesztésére és forgalmazására.

A Monsantótól kikényszerített adatok nemrégiben elvégzett elemzése ellenére sem egyértelmű, hogy hosszabb távon okozhat-e máj és vesekárosodást a cégóriás három génmódosított kukoricafajtája.

Globálisan a kukoricaföldek negyedén, a szójaföldek felén, míg a gyapotföldek háromnegyedén immáron génmódosított növények teremnek. A GM növények fő vetésterülete a "fejlődő" - más szóval koldusszegény - országok területére esik.

A német BASF vegyipari konszern módosított génállományú cukorrépa fajta kifejlesztésén dolgozik. A BASF leányvállalata a Plant Science és a KWS Saat AG vetőmag forgalmazó vállalat szerdán jelentette be kooperációs megállapodását, az együttműködés célja 15 százalékkal magasabb hozamú cukorrépa fajta kifejlesztése.

Leleplező erejű tanulmányt tett közzé a Northwest Science and Environmental Policy Center vezető kutatója: a dokumentum szerint a génkezelt haszonnövények (GMO)termesztése nyomán drámaian megnőtt a mezőgazdaságban felhasznált vegyszermennyiség. A hivatalos amerikai kormányzati adatokra támaszkodó, így nehezen cáfolható jelentés kétségbe vonja a GMO-ipar eddigi egyetlen kézzelfogható ígéretét, amely szerint a génmódosítással csökkenthető a környezet vegyszerterhelése.

Megerősítette az Európai Unió élelmiszer-biztonsági hivatala (EFSA) kedden kiadott véleményében, hogy a több uniós tagországba betiltott génmódosított MON 810 kukoricafajta nem káros az emberi, állati egészségre, illetve a környezetre.

A génkezelt növényeket előállító multinacionális cégek előszeretettel kerülik meg a demokráciát, hogy egy-egy újabb államot cserkészhessenek be a piaci eszközökkel nehezen terjeszthető termékeivel és technológiáival.

Németországban tilos lesz a genetikailag módosított kukorica termesztése - közölte kedden a német mezőgazdasági miniszter.