Pénteki ítéletében a luxembourgi Európai Bíróság – Magyarország és a hozzá csatlakozó országok keresetének helyt adva – megsemmisítette az Európai Bizottság azon határozatait, amelyekkel az Amflora nevű génmódosított burgonya ipari és termelési célú forgalmazását, illetve takarmányként történő felhasználását engedélyezte.

Egy brit cég benyújtotta kérelmét egy genetikailag módosított rovar engedélyezésére. Amennyiben ezt a katalán hatóságoktól és a biológiai biztonságért felelős spanyol szervektől – vélhetően tavasszal – megkapják, az Európai Unióban jövőre első ízben kezdődhetnek kis léptékű szabadföldi kísérletek egy GM-rovarral. A génmódosított legyekkel a mezőgazdasági kártevők ellen bevetett növényvédő szereket akarják felváltani.

Európa egyre inkább teret veszít az egyre éleződő élelmiszer-termelési versenyben, ha nem változtat a genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos szabályozásán. Ez az egyik üzenete az Európai Tudományos Akadémiák tudományos tanácsadó testülete (EASAC) által közelmúltban készült jelentésének, melyet a testület tagjai nemrég a brüsszeli illetékeseknek is bemutattak.

Japán elővigyázatossági okokból nem engedélyezi az országba érkező amerikai búza feldolgozását, miután az Oregon államból érkező szállítmányoknál génszennyezettság gyanúja merült fel.

A Monsanto nem költ többet a génkezelt kukorica (gyakorlatilag az egyetlen, az EU területén köztermesztésben lévő GMO) európai kereskedelmére, marketingjére és engedélyezésére, azaz Spanyolország, Portugália és Csehország kivételével nem szorgalmazza tovább a mezőgazdasági géntechnológia európai terjedését – jelentette ki az amerikai vállalat regionális szóvivője. A hírt a GMO-k ellen küzdő zöldszervezetek máris győzelemként üdvözlik.

Takarmányként és a széllel már így is jut magyar földre génmódosított növény. Az LMP azért tüntetett, hogy a magyar kormány és az unió ne engedjen a vetőmag multik nyomásának.

Milyen esélyekkel vág bele az Európai Unió és az Egyesült Államok a világ legnagyobbra tervezett szabad kereskedelmi övezetének létrehozásába? Hogy állnak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) piacliberalizálási tárgyalásai? Mit hozott a szervezetnek Oroszország belépése? Mindezekről Kacsirek Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Gazdálkodási Kutatóközpontjának vezetőjét kérdeztük.

Tételezzük fel, hogy valaki a Testnevelési Egyetemen doktori fokozatot akart szerezni. A konzulense azt javasolta, hogy vizsgálja meg, milyen befolyással van a sportmezek színe a sportolók egészségére és élettartamára.

Magyar kezdeményezésre foglalkozott a napokban az Európai Bizottság azzal a kérdéssel, hogy bekerülhet-e a mézbe a génkezelt mezőgazdasági növényekről (GMO) származó – és mesterséges úton bevitt transzgéneket is tartalmazó – GM-virágpor anélkül, hogy a génmanipulált összetevőket az egyébként szokásos módon külön jelölni kellene.

Meg akartam érteni a magyar tudományos élet működését, szerveződését, erősségeit, és különösen a jórészt történelmi függetlenségének köszönhetően meglepően nagy társadalmi bizalmat élvező Magyar Tudományos Akadémiára voltam kíváncsi – mondta lapunknak tegnapi elutazása előtt a kétnapos látogatáson Budapesten járt Anne Glover, az Európai Bizottság elnökének tudományos főtanácsadója.

A világsajtó olyan közepesen fontos orgánumai, mint a Los Angeles Times vagy a The New Yorker, sorban számolnak be egy bizonyos Mark Lynas „megtéréséről”: a neoliberális környezetvédőként (ez a definíció tartalmilag nagyjából a magyar „reális zöld” kifejezéssel van szinkronban) emlegetett brit szakíró úgymond felfedezte, hogy a génkezelt élelmiszerek nem is olyan károsak, mint ahogyan ő azt korábban hitte – sőt, ökológiai szempontból tulajdonképpen előnyösek.

Balázs Ervin akadémikust még Bajnai Gordon nevezte ki a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) tagjává, s idén lett az újjáalakult testület elnöke. A felsőoktatás minőségi megújítását szorgalmazó molekuláris biológus korábban jogszerűnek ítélte és megvédte a Semmelweis Egyetem döntését is, amikor visszavonta Schmitt Pál kisdoktori fokozatát. Most az egyetemeken zajló legújabb folyamatokról és alkotmányosan „tiltott” tudományterületéről, a génmódosításról kérdeztük.

Amint arról már beszámoltunk, a Food and Chemical Toxicology egyik számában (a tudományág legfontosabb szakmai orgánumában) megjelent lektorált tanulmány szerint tömegesen rákos daganatokat és súlyos szervelváltozásokat találtak olyan patkányoknál, amelyeket kizárólag a Monsanto nevű amerikai cégnek a világ számos országában engedélyezett génkezelt kukoricájával etettek. Ez volt az első hosszú távú, több évig tartó vizsgálat a szóban forgó GMO-kukorica egészségügyi hatásaival kapcsolatban.

Olyan genetikailag módosított szarvasmarhákat hoztak létre kínai kutatók, amelyek húsa sokkal porhanyósabb, mert a zsírsavak az izomrostokat alkotó fehérjékhez kötődnek - adta hírül a The Daily Telegraph című brit napilap.

A Népszabadság több forrásból megerősített információi szerint idén is megtörtént, amit tavaly egyszeri bakinak minősítettek, és a szabályozás meg a hatósági gyakorlat megváltoztatásával igyekeztek megelőzni az illetékesek: újra génkezelt vetőmag került a földbe, és emiatt 1500 hektárnyi kukoricát kellett betárcsázni.

A géntechnológiai úton módosított (GM-) szervezetekre vonatkozó törvény most elfogadott módosításának legfőbb indoka a tavalyi botrány tanulságainak beépítése volt. Egy éve GM-kukoricával szennyezett vetést kellett beszántani, a GM- és a hagyományos vetőmag keveredése, vagy a módosított gének „megszökése” miatt. A szabályozás bizonyos pontokon valóban jobb lesz, néhány nagy ziccert azonban kihagytak a jogalkotók.

Magyarországon jelenleg állóháború zajlik az élelmiszerek genetikai manipulációját támogatók és ellenzők között. Az állam az utóbbiak mellett tette le a garast. Az Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet (KÉKI) munkatársai egy nemzetközi projekt keretében mindkét félnek érvként szolgáló válaszokat találtak.

Meghökkentő kutatási eredményekről számolt be a New Scientist: a növények genetikai anyaga képes sértetlenül keresztüljutni az állati vagy az emberi emésztőrendszeren.

A Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület (a géntechnológiai ágazat szemléletformálással is foglalkozó hazai lobbiszervezete) jogi szakvéleményt kért egy ügyvédi irodától a GMO-mentes mezőgazdaság alaptörvénybe foglalásáról.

Az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának hétfői ülésén az országgyűlési képviselők pártállástól függetlenül egyetértettek abban, hogy Magyarország génmódosított szervezetektől (GMO) való mentességét továbbra is fenn kell tartani.