Halálos nász az olajfán
Az Európai Unióban ötmillió hektáron termesztenek olajbogyót. Az olajfaültetvényeket azonban rendszeresen pusztítja egy olajbogyófúró légynek nevezett kártevő. Egyedül Görögország évente 35 millió eurót költ az apró jószág ellen növényvédő szerekre, amivel a vegyszerek nélkül 650millió eurósra becsült kártételt próbálják megelőzni. Rosszabb években az egész termés áldozatul esik a fúrólégynek, máskor csak egy kisebb hányada, ám sajnos egyre több a vegyszereknek ellenálló légytörzs.
A brit cég roppant agyafúrt módon hangolta át az olajbogyó-kártevő genomját. A megváltoztatott genetikai kód olyan darabját injekciózták a légypetékbe, amely a legyeket kifejlődésük során elpusztítja. De nem ám mindegyiket: csak a nőstényeket. Ennek érdekében kizárólag génmódosított hím legyeket terveznek egy jókora hálóval fedett, kisebb olajfaültetvényen kiengedni. A rovarok megtalálják a normális génekkel rendelkező nőstényeket és párzanak velük. Azok lerakják a petéket, ám a kifejlődő lárvák közül csak a hímek érik meg a teljesen kifejlődött kort, a nőstény hernyók elpusztulnak. Ettől aztán rövid úton az egész kártevő-populáció összeomlik. Hadyn Perry, a cég igazgatója kedden az Olive Oil Times című lapnak úgy nyilatkozott, hogy ha a technológia megkapná a forgalmi engedélyt, akkor sem lenne szó a faj kipusztításáról, hiszen amennyiben a GM-legyek kibocsátását beszüntetnék, a populáció kívülről regenerálódna.
Ebből a tekintetből nincs sok különbség a vegyszeres megoldáshoz képest, ám míg az sok, adott esetben hasznos rovart is elpusztít, ez a technológia csak az olajbogyófúró légyre hat. Ez persze nem hatotta meg a GM-módszereket ellenőrző Genewatch nevű szervezetet, amely éles kritikával illette a céget, mondván: a nemkívánatos genetikai változat elterjedhet a szabadban, valamint az elpusztult hernyók bennmaradnak a bogyóban, amely így kereskedelmi forgalomba kerülhet, és elfogyasztva kockázatot jelenthet az emberek egészségére, ráadásul a módszer a környezetvédők szerint nem is igazán hatékony.
A cég állítja, az évek során végzett számtalan biztonsági vizsgálat és járulékos kísérlet semmilyen negatív hatást nem mutatott ki az emberi egészségre vagy a környezetre. Az amúgy is meglehetősen szűk távolságokon belül röpképes GM-legyek például képtelenek elterjedni és megtelepedni a természetben. A kísérletben is a biztonságot és a terület elszigeteltségét tekintették fő szempontnak, ezért sem a fő spanyolországi olajfatermelő vidéket, Andalúziát, hanem Tarragona környékét választották az első megmérettetés helyszínéül, mely után a termést elpusztítják.
Az Oxitecnek különben nem ez lenne az első, hasonló technológiát alkalmazó, GM-rovarral végzett szabadföldi kísérlete. A Dengue lázat terjesztő Aedes aegypti nevű szúnyogfajjal Brazíliában, Malajziában és a Kajmán szigeteken végeztek sikeres teszteket, melyek következtében például Mandacaru brazil város körzetében 96 százalékkal csökkent a halálos betegséget okozó szúnyogok száma.
Érdekes adalék, hogy az Oxitec kapcsolatban áll Bill és Melinda Gates jótékony célú alapítványával is. A Science azonban megszellőztette, hogy amikor két éve a cég beszámolt a kajmán-szigeteki kísérlet eredményeiről az amerikai trópusi gyógyászati és higiéniai társaság konferenciáján, feszültség keletkezett a két partner között. A Gates-alapítvány egyik embere ugyanis kifogásolta azt a gyorsaságot, ahogy az Oxitec kieresztette 3,3 millió GM-szúnyogját a 16 hektáros területen, valamint a kísérletről szóló kommunikációt. Később azonban az alapítvány illetékesei megerősítették, hogy a Mexikóban folyó kísérletekkel teljes mértékben meg vannak elégedve.
Az olajbogyófúró légy pusztítása ellen egyébként a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) a legyek besugárzásos sterilizálásával próbálkozott. A brit környezetvédelmi, élelmezésügyi és vidékfejlesztési minisztérium szóvivője mindenesetre fontosnak tartja a GM-legyekkel folyókhoz hasonló kísérleteket, hogy összegyűjthessék a szakmai bizonyítékokat a mezőgazdasági termelők és a környezet számára egyaránt hasznos módszerek hatásairól.
