Megoszlik a volt elnökök véleménye arról, hogy június 30-án jogutód nélkül megszűnik a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH), az 1989-es rendszerváltás utáni korszak egyik sajátos állami intézménye. A korábbi vezetők közül többen üdvözölték a döntést, mások aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a másfél évtizede létrehozott HTMH feladatait miként tudják majd ellátni egy főosztály keretei között.

Bugár Béla egyik szeme nevetett, a másik sírt, miután kihirdették a szlovák választások végeredményét. Örült a Magyar Koalíció Pártja (MKP) eddigi legjobb eredményének, de megdöbbentette, hogy a Szlovák Nemzeti Pártra (SNS) a polgárok 11,73 százaléka szavazott. - Sajnos, országunkban akadnak olyanok, és nem is kevesen, akiknek bármilyen választási program helyett elegendő a magyarellenes hőzöngés. S máris a nacionalista pártra és vezérére, Ján Slotára szavaznak - közölte keserűen.

A szombaton lezajlott előre hozott szlovákiai választások nyomán hat párt jutott be a 150 tagú pozsonyi parlamentbe - a szlovák Központi Választási Bizottság tegnap kihirdette a hivatalos eredményt; Ivan Gasparovic elnök bejelentette, hogy a győztes párt, az Irány - Szociáldemokrácia (Smer - SD) vezetőjét, Robert Ficót bízza meg kormányalakítással.

Robert Ficónak és Mikulás Dzurindának egyaránt jó oka van rá, hogy egyik szeme sírjon, a másik pedig nevessen. Ha nem is ugyanabból az okból persze. A kihívó egyrészről boldog lehet, hiszen: győzött. Ugyanakkor azonban kezdhet szorongani is, mivel pártja kevesebb szavazatot szerzett, mint ő remélte, és ez nem könnyíti meg a pártelnök dolgát a most induló alkudozásban. Ami pedig Dzurindát illeti, rá határozottan többen voksoltak szombaton, mint legszebb álmaiban gondolhatta. Más kérdés, hogy a dolgok mostani állása szerint e többletvoks is kevés lesz az üdvösséghez. Ritka szerencsés csillagállás kellene neki ahhoz, hogy megőrizhesse a kormányfői posztot.

Mi lehet az európai alkotmány jövője? Hogyan bővíthető az Európai Unió azt követően, hogy Bulgária és Románia - várhatóan jövőre, legkésőbb 2008-ban - felvételt nyer?

A pozsonyi Pravda szerint a Magyar Koalíció Pártja (MKP) titokban területi autonómiára törekszik, és ezzel egyidejűleg egyre erősebb kapcsolatokat épít ki a magyar kormánnyal.

Lényegében Szlovákiát feljelenteni jöttek az EurópaiParlamentbe egyes felvidéki közéleti személyiségek az ország EU-csatlakozásánakmásodik évfordulóján; mint a sajtónak elmondták, nem kívánnak másodosztályú állampolgárkéntélni.

A Fidesz határon túli partnerei (vazallusai) vasárnap óta folyamatosan túlteljesítenek. Miközben ugyanis Orbán Viktor "néhány könnycseppet" lát indokoltnak a haza sorsa miatt, Tőkés László, Szász Jenő, Duray Miklós és a többi külföldi Fidesz-kuncsaft valóságos könnytengert ont.

Ha a magyarországi parlamenti választások nyomán ismét Gyurcsány Ferenc lesz a miniszterelnök, óhatatlanul változtatnia kell majd a határon túli magyar közösségeket érintő politikáján - hangoztatta hétfőn Pozsonyban Bugár Béla.

Az MSZP-nek állt érdekében a robbantásos merényletek veszélyére figyelmeztetni -véli Bugár Béla megbízott pozsonyi házelnök és Duray Miklós, a Magyar koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke. A magyar kormány szóvivője szerint a hírt nyilvánosságra kellett hozni.

Mikola István méltán hírhedtté vált kongresszusi kiszólása a plusz ötmillió külhoni szavazóról visszhangot keltett a kárpátaljai sajtóban is, bár igaz, egyelőre egyetlen helyen, az "igazi" Kárpáti Igaz Szóban említették rosszallólag.

A Fidesz azt akarja, hogy a magyar állampolgárság az állandó letelepedés kötelezettsége nélkül is megszerezhető legyen, de nem automatikusan, hanem egyéni eljárással.

Ladislav Pittner, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) igazgatója nem hajlandó elküldeni Bugár Bélának, a pozsonyi parlament megbízott elnökének azokat a bizalmas jelentéseket, amelyeket a szlovákiai közjogi méltóságoknak és más illetékes politikusoknak készítenek.

"A Duna Gibraltárjának" nevezték a Monarchia évtizedeiben a komáromi erődrendszert. Az erődítményt nyolcvan évig építették.

Először szembesült nagyobb kudarccal a Magyar Koalíció Pártja (MKP), több mint egy évtizedes fennállása óta. Az elmúlt év végi megyei önkormányzati választásokon az MKP jelöltjei közül ötvennyolcan jutottak be a regionális testületekbe. Öt évvel ezelőtt nyolcvannégyen szerepeltek eredményesen. Ennél is riasztóbb tény, hogy a dél-szlovákiai lakosság nagy többsége el sem ment voksolni. A legalacsonyabb részvételi arány országos viszonylatban a nyolcvanöt százalékban magyarok lakta dunaszerdahelyi járásban volt: 11 százalékos. A gyenge szereplés felszínre hozta azokat a gondokat és ellentéteket is, amelyek ott lappangtak, most pedig felizzottak a szlovákiai magyar politikai tömörülésben.

Több mint hatvan év után ismét átjárhatnak az egykori Szelmenc egyik feléből a másikba az emberek, miután pénteken átkelőt nyitottak a szlovák-ukrán határral kettévágott, zömében magyarok lakta faluban.

Gazdaságtudományi karának királyhelmeci kihelyezett tagozatát február elsejétől megszünteti a révkomáromi Selye János Egyetem. Paholics Gábor, a kelet-szlovákiai kihelyezett tagozat vezetője éhségsztrájkba kezdett.

Előretört a két szlovák jobboldali kormánypárt, a Szlovák Kereszténydemokrata Unió (SDKU) - amelynek elnöke Mikulás Dzurinda - és a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH). A hétvégi megyei önkormányzati választásokon a Magyar Koalíció Pártja (MKP) a négy évvel ezelőtti voksoláshoz képest huszonöt megyei képviselőt veszített, ebből tizennégyet Nyitra megyében. Mostantól a nyolc, összesen 412 képviselőből álló megyei testületeknek mindössze ötvennyolc magyar tagja lesz.

Lényegében a pártok magánügye maradt a megyei választás Szlovákiában, de vezetőik ebből láthatóan nem csinálnak különösebb gondot. Valóban egyszerűbb persze a rossz időjárást okolni a szavazók nélkül megtartott voksolásért, mintsem elkezdeni a masszív érdektelenség mélyebb okait keresgélni. Egy ilyen próbálkozásból a szlovák pártpolitikára nézve alighanem roppant kínos dolgok sülnének ki. Például az: e választásnak tulajdonképpen nincsenek győztesei - szép kerekded kudarc érte az egész kialakult pártrendszert.

Az autonómia kérdésében egyeztető szakértői bizottság felállításáróldöntöttek Marosvásárhelyen a határon túli magyar szervezetek vezetői. Atalálkozó második napirendi pontja a magyar-magyar kapcsolatok, akettős álmpolgáág kérdése.