Egy diplomatáknak szánt EU-elnökségi zsebnaptárban a cseh szerkesztőknek sikerült litván zászlóval illusztrálnia a lett nemzeti ünnepeket, a litvánokéihoz viszont lett és osztrák zászlót biggyesztettek. Állítólag gyakran történnek hasonló malőrök.

Példátlanul nehéz helyzetben veszi át az Európai unió soros elnöki tisztét Csehország, mondják prágai elemzők. Egyesek szerint nincs is felkészülve a hatalmas kihívásra, mert belső gondokkal is küzd. A kormány mindenesetre próbál optimistán tekinteni a feladatra.

A január elsejétől az Európai Unió elnökségét átvevő cseheknek nagyon igyekezniük kell, ha tartani akarják a franciák által az utóbbi fél évben diktált tempót. Igaz, a grúz krízissel és a pénzügyi válsággal már nem nekik kell szembenézniük.

Az ellenzék már most, Topolánek kormányfő és pártja azonban csak január végén szavazna a Lisszaboni Szerződésről. Akkor vennék elő az amerikai radarszerződés ügyét is.

Václav Klaus kis híján kidobta irodájából az Európai parlament delegációját, amelyet Hans-Gert Pöttering EP-elnök vezetett. Megkérdezték tőle, akar-e EU-ellenes pártot alapítani, és tudja-e kik pénzelik az ír EU-ellenes politikusokat.

A francia EU-elnökségnek a korábban bejelentett prioritások előmozdítása mellett két új kihívással kell szembenéznie: az írek negatív döntése után megoldást kell találni az intézményi problémákra, és néhány a széles rétegeket érintő látványos döntéssel közelebb kell hozni a polgárokat a döntéshozókhoz. Nicolas Sarkozy szerint a ratifikálási folyamat folytatása elengedhetetlen, ezután kell dönteni a további teendőkről. Bronislaw Geremek szerint sincs értelme várni, a jelenlegi lehetőségek között is meg lehet valósítani számos reformot.

Az Európai Unió legfontosabb feladata, hogy megvédje polgárait a globalizáció hatásaitól: ezt üzente Nicolas Sarkozy a francia EU-elnökség előestéjén adott tévéinterjújában. A francia államfő érezhetően változtatott a korábbi hangsúlyokon, és ezúttal - nyilvánvalóan az ír népszavazás kudarca miatt is - az unió emberközeli arcát igyekezett megmutatni.

Franciaország idén július 1-jétől megnyitja munkaerőpiacát az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott nyolc volt szocialisa ország - Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia és a három balti állam - előtt.

Az Európai Unió soros elnöki tisztét az év második felében betöltő Franciaország három legfőbb prioritásáról; a bevándorlásról szóló európai paktumról, a pénzügypiacok átláthatóságáról és stabilitásáról, valamint a globális felmelegedés elleni küzdelemről volt szó kedden azon a tárcaközi bizottsági ülésen, amelyet Francois Fillon francia kormányfő vezetett a párizsi miniszterelnöki hivatalban.

Christoph König Németországban született, Ausztriában él, legutóbb Svédországban és a Kanári-szigeteken dolgozott szimfonikus zenekarokkal, most pedig a portói filharmonikusokat vezényli. A hegedűsök között egyébként magyarok is vannak. Ennél európaibb kezdetet nem is kaphatott volna a portugál EU-elnökség - amelynek még az a szerencse is megadatott, hogy legelső napja, július elseje vasárnapra esett, így tárgyalások helyett koncertre invitálták a politikusokat.

Amália is ilyennek énekelte meg Mourariát. Szegény, de jókedvű. És a lisszaboni városrész tényleg olyan, mint a legendás fadoénekesnő dalában, néhány évtizeddel ezelőtt. Sőt, kétszáz éve is éppen így festhetett. Kanyargós, meredek sikátorok, a száradó ruhák suhogása, szúrós tekintetű, fekete ruhás öregasszonyok az ablakban, sült hal- és fűszerillat. Kopott, félhomályos, mégis életvidám.

Kifütyülték a portugál minisztereket és az európai uniós biztosokat vasárnap este Portóban, amikor azok megérkeztek az Európai Unió (EU) soros elnökségének átvétele alkalmából rendezett ünnepségre.

 Sosem volt az elefántcsonttoronyba bezárkózó matematikus-típus, az Európai Uniós szavazási súlyokat szerinte igazságosabbá tevő négyzetgyökös formulával a rivaldafénybe került Werner Kirsch. Berlini tudósítónk portréja a lengyeleknek akaratlanul is "aládolgozó" német matematikusról 

Tíz-tizenöt milliárd forintba kerülhet a 2011-es magyar EU-elnökség, amelynek lebonyolításához több mint ezer emberre lesz szükség a közigazgatásban - mondta Iván Gábor, a Külügyminisztérium szakállamtitkára és Szetey Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal személyügyi államtitkára kedden az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának budapesti ülésén.

Jogilag is kötelező vállalást vár az Európai Unió német elnöksége az EU-tagországoktól arra, hogy uniós átlagban 2020-ra 20 százalékra emelik energiagazdálkodásukban a megújítható energiaforrások arányát, de egyúttal az arányos teherviselés jegyében eltérő nemzeti célok kitűzését is lehetővé teszik, derül ki a tagországok állam- és kormányfői elé pénteken terjesztett zárónyilatkozat-tervezetből.

Példa nélkül álló sikertörténetnek nevezte az európai egyesülés folyamatát Angela Merkel német kancellár, aki az EU soros elnökségének programját ismertette tegnap Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésszakán.

„Történelmi kudarc” lenne, ha az Európai Unió 2009 elejéig nem tudna túljutni az európai alkotmánnyal kapcsolatos patthelyzeten. Németország ezért június végéig szeretné már az első döntésig elvinni az elakadt alkotmányos szerződés ügyét – erről Angela Merkel kancellár beszélt tegnap Strasbourgban, az unió soros elnöki tisztét betöltő Németország programját ismertetve az Európai Parlament előtt. 

A legnagyobb uniós tagállam minden korábbinál bővebb EU-t irányíthat egy fél évig. A várakozások fokozottak.

Európa nem stagnál, és egyáltalán nem unalmas - e határozott megfogalmazással igyekezett megelőzni az euroszkeptikus kérdéseket egy magas rangú német kormányilletékes, amikor a minap EU-tagállamokból érkező újságírókkal találkozott Berlinben. A politikusnak anynyiban igaza volt, hogy 1999, vagyis Németország utolsó EU-elnöksége óta sokat változott az unió: bevezették az eurót, a világ második legfontosabb fizetőeszközét, és megtörtént a történelminek nevezett keleti bővítés, sőt a folyamat Románia és Bulgária január elsejei csatlakozásával folytatódik.

Az Európai Parlament legnagyobb képviselőcsoportja, az európai néppárti frakció csütörtökön Strasbourgban úgy döntött, ellenőrző (monitoring-) csoportot hoz létre Szlovákia ügyében, hogy folyamatosan nyomon követhessék a szlovákiai politikai helyzet változását azt követően, hogy a kormánykoalícióba bekerült egy szélsőjobboldali párt. A közlemény szerint a lépést a néppárthoz tartozó szlovák küldöttség kérte.