A Sándor-palotában is először a bútorokat vette szemügyre, amikor a szakmák Európa-bajnokságának idei aranyérmeseként a köztársasági elnök fogadására hívták. A szekrények intarziái, hát azok nagyon szépek, bólint a 24 éves Berkes Gábor bútor-, illetve épületasztalos egy Győr melletti üzemben, ahol műhelyvezetőként dolgozik.

Hitte is meg nem is, hogy sikerülni fog, de akarta, hogy sikerüljön, mert kölyökkorától erről álmodozott. Igaz, egy miskolci srácnak egy ilyen álom megvalósulása csodaszámba megy, de hinnie kellett benne, mert abban biztos volt, hogy a családja nem tudja finanszírozni a tanulmányait. Pedig látták, hogy tehetséges, s hogy imádja az autókat, mert mindig azt rajzolt.

Mennyire felel meg a magyar média a plurális tájékoztatás elvárásainak, kritikusan áll-e a politika által közvetített üzenetekhez, képes-e ellenállni a politikai nyomásnak, egyszóval betölti-e ellenőrző, „őrkutya” funkcióját? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Publicus Intézet, amely a Mérték Médiaelemző Műhely megbízásából készített kutatást.

Szülei művészeti iskolába íratták, hogy találjon valamit magának, ami igazán érdekli. Sokáig nem kellett várniuk. Miután kipróbálta a balettet, Aliya Tanykpayeva nem akart tovább keresgélni. A Magyar Nemzeti Balett nemrég igazolt kazah sztárja oroszországi, svájci és ausztriai „kitérők” után érkezett Budapestre. S nagyon jól érzi itt magát. – Hasonlít Bécshez, de talán nagyobb a nyüzsgés. Nincs mindig rend – mondja mosolyogva a magyar fővárosról a 32 éves előadóművész.

Tán éppen ez volt volna a klasszikus tárcaméret, a 3800 karakter, amit vagy amiket itt most befejezek. Sorozatnak is épphogy mondanám, eltelt háromnegyed év, mindig akkor támadt hozzá némi kedvem, amikor készen lett a soros tárca, előtte lényegében púp volt a hátamon. Viszont egy ilyen púpot remekül meg lehet játszani.

„De nemcsak azoknak hiányzik az Új Magyarság, akik apogromért epekedtek. Az Új Magyarság, esküszöm, nagyon hiányzik zsidó testvéreimnek is, jaj, de mennyinek. Hogy és mivel lehet azt az izgalmat, azt a mazochista mámortpótolni, amit nékik az Új Magyarság adott. Nem pótolja kérem azt se a römi, se a kabaré, se könyv, se muzsika”.

Kondor Bélát azért szeretem, mert a művészete olyan, mint a fémforgács és a vasreszelék: anyagában nyers, durva és darabos, de összességében minden látszólagos acélozottsága ellenére érzékeny, sőt nagyon is sérülékeny.

Platón szerint a háború végét csak a holtak láthatják. Aki túléli a történelmi kataklizmát, önmaga is járkáló-lélegző halottá válik.

Adottnak látszik, hogy mindenki ott van otthon, ahol született. Pedig a magyarság maga is honfoglaló. Rá kellett találnia az otthonára.

Ki küld manapság képeslapot? Napi tucatnyi SMS és e-mail, kiposztolt életképek és percre pontosan frissített státusz a közösségi oldalakon. Mire a küldő felnyalná a bélyeget a hátoldalra, már passzé az egész, túlszaladt rajta az élet.

A forgatókönyvíró társaival együtt összerak egy jó kis tévésorozatot. Valahol egy nő nézni szeretné, de a férje nem hagyja. Mindennap ezen veszekednek, kapcsolatuk válságba kerül. Akkor jön a családterapeuta.

Semmi nincs megírva – mondja Lawrence, majd nagyotkortyol a felé nyújtott bőrkulacsból. Aztán leszáll a tevéjéről, rádől szegényes vackára, és mély álomba zuhan.

A magyar fiatalok kezdeményezésére létrejött alapítvány célja a múlt tanulságainak és emlékeinek megőrzése, harc a történelemben elkövetett hibák megismétlődése ellen.

Igen. Van élet a három tenor után. Nem is akármilyen. November 28-án a Művészetek Palotájában lép fel a Domingo árnyékából fényre érkezett Ramón Vargas, korunk belcantokirálya, hogy Mozarttól Mexikóig kalauzolja közönségét a legszebb tenoráriák erdejében.

Két dátumról van szó. Az első 1884. május 31., a második 2012. november 28. Az előbbi az a nap, amikor GiacomoPuccini első operáját, a Le villit (Lidércek) bemutatták a milánói Teatro dalVermében, az utóbbi pedig az az időpont, amikor ugyanezt a darabot Feledi János rendezésében először tekinthetjük meg a Nemzeti Táncszínházban.

Izgalmas a hely története. A helyi emberek története, akik megteremtették, megváltoztatták, meghatározták az életetmaguk körül. Megmaradt utánuk, amit létrehoztak, kihat a jelenre és a jövőre, s az is, ahogy hozzáfogtak, amihez kellett.

Az élet állandó veszély, ezt sugallják a természetfilmek. És igazuk is van: az ember története során kiépítette védőrendszerét, de ha a vadon élő állatok közé megy, ugyanúgy a tápláléklánc részévé válhat, mint ők maguk. Márpedig az ő természetük az állandó küzdelem a továbbélésért.

Tudósként és oktatóként, tudományszervezőkéntés tudományos ismeretterjesztőként is páratlant alkotott Marx György professzor. A leptonok megmaradási tételével 25 évesen világhírűvé lett fizikus tíz éve, 2002. december 2-án, 75 éves korában hunyt el.

Izraelben és Gázában is győzelemként értékelték a Kairóban aláírt tűzszüneti megállapodást, de mindkét oldalon vannak, akik azt kívánták, hogy folytatódjon a harc a végső győzelemig. A megállapodás – már amennyi nyilvánosságra jutott belőle – sok kérdést nyitva hagy. Az AP amerikai hírügynökség által ismertetett szöveg szerint annyi biztos: Izrael és a Hamasz belegyezett, hogy véget vet az erőszaknak.

Lapunk kormány közeli forrásokból úgy értesült: bár nemrégiben valóban újra előkerült az alkoholpiac államosításának az ötlete, ám jelenleg nem folyik törvény-előkészítés ebben a kérdésben. Napokban a Népszava adta hírül, hogy a levegőben van az alkoholpiac államosításának a lehetősége.