Nem sok jót hallottunk még a vasfüggönyről, pedig annak köszönhető, hogy a Bajor-erdő élővilága ma is olyan sokszínű. A keleti és nyugati blokk határán elterülő erdő az átjárást tiltó intézkedések miatt emberi beavatkozás híján érintetlen maradt. A cseh Sumava Nemzeti Park és a Bajor-erdő Nemzeti Park (Nationalpark Bayerischer Wald) a vasfüggöny lebontása óta közös erővel küzd a természeti kincsek megóvásáért.

A Bajor-erdő Nemzeti Park látogatóközpontjában, a Hans Eisenmann-házban található legújabb kiállítás ez év januárjában nyílt Út a természetbe (Weg in die Natur) címmel. Egyik falfelirata: „Ez az út sokkal több,mint természetvédelmi koncepció. Olyan út, melyen erdő és ember mindig közösen jár.” A kiállítás minden korosztálynak lehetőséget nyújt az út felfedezésére, megismerésére.

Vagy mégis? Nem újdonság, hogy a gazdasági és természetvédelmi érdekek sokszor ellentétesek. Vajon létezik-e az érdekellentétre megoldás, ha erdőgazdálkodásról van szó? – kérdeztük az ökonómia és ökológia közötti kompromisszum megtalálásán fáradozó Jörg Müllert, a Bajor-erdő Nemzeti Park erdész-zoológusát, aki munkatársaival 2007 tavasza óta dolgozik a Német Szövetségi Környezetvédelmi Alapítvány (DBU) projektjén. Céljuk, hogy meghatározzák a középhegységi elegyes erdők védelmének irányelveit.

„A múltról és a jövőről szól a 10. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, nem a jelenről, mert az nem látszik” – jegyezte meg Báron György kritikus a vasárnap zárult ötnapos rendezvénysorozat egyik vitájában. Igaz, de úgy módosítanám: a jövő sem látszik, egyelőre. Ami kivehető a közelmúltban készült hazai rövidfilmekből, az mindössze annyi, hogy szerzőik megpróbálják felkelteni a nemzetközi animációs színtér szereplőinek érdeklődését (ha már itthon senkiét sem sikerül), olyannyira, hogy egyes munkáknak még magyar változatuk sincs, eleve angolul készültek. A szakma világméretű áramlásába integrálódni persze helyes törekvés. A hazai animáció intézményi-pénzügyi hátterének leépülése-leépítése viszont helytelen.

A műemlékvédelem egyik legújabb dicsekednivalója a dunaharaszti, régi Laffert-kúria. Néhány éve még elhanyagolt, toldozott-foldozott kis épület volt a haraszti Fő utca mentén. Már az 1800-as évek óta nem használják kastélynak, volt magtár, aztán családok laktak benne, és végül szobrászműteremként is szolgált. Megújulását főleg annak köszönheti, hogy Haraszti uniós támogatást nyert főutcája megújítására, amelynek egyik eleme volt a „kiskastély” rendbetétele is. A több mint hétszázmilliós projektben kétszázmillió jutott erre, de az önkormányzat a sajátjából hozzátett még háromszázat, így az épület és a kert megújulása körülbelül félmilliárdba került.

A japán természeti katasztrófa krónikus alkatrészhiányt okozott a Magyar Suzukinak, ezért közel egy hónapon át csak egy műszakban termeltek Esztergomban, de júniusban visszaálltak a két műszakos munkarendre, így ismét napi 850 autó gördül le a szalagokról. Az évi 300 ezer darabos kapacitású gyárban 2010-ben 170 ezer autó készült, és az idei terv is hasonló. Az 1,5 milliomodik autót 2008-ban ünnepelték Esztergomban, ahol bérmunkában korábban Subaru Justy modellek készültek, jelenleg pedig a Splash és a SX4-es Suzukik mellett Opel Agilákat és FIAT Sediciket gyártanak. A tervek szerint 2012. végén új esztergomi autó megjelenése várható. Akkora kifut a Suzuki és a General Motors szerződése, melynek értelmében a Splash testvérmodelljét, az Opel Agilát Esztergomban gyártják.

A várakozással ellentétben elhalasztotta a görög hitelkeret újabb, 12 milliárdos részletének jóváhagyását az eurózóna pénzügyminisztereinek luxembourgi ülése, amelyen éles vita alakult ki. Ez a halasztás, továbbá a Moody’s figyelmeztetése, hogy Olaszországot is leminősíti, hétfőn aggodalomban tartotta a piacokat.

A szíriai ellenzék által kiábrándítónak minősített beszédében Basar al-Asszad államfő hétfőn reformokat ígért, egyben „újabb határozott intézkedéseket” helyezett kilátásba az országban kialakult „káosz” felszámolására.

A papa kőolajban és dohányban utazott, fia elsősorban a bankszektorban és a mobiltelefon-szolgáltatásban érdekelt. A Maklúf-klán Szíria legbefolyásosabb és az al-Asszad dinasztia gazdasági alapjait biztosító érdekcsoportja, belegyezésük nélkül egyetlen külföldi vállalat sem köthet üzletet a 22,5 millió lakosú közel-keleti országban. A tüntetések hatására most egy kicsit visszalépnek, Rámi Maklúf – Bassar el-Asszad államfő unokatestvére – bejelentette, hogy nem akar többé hazája terhére lenni, és jövedelmeinek egy részét jótékony célra ajánlja fel.

Késő estig ülésezett hétfőn a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció Platform országos tanácsa és országos elnöksége a hét végi kongresszuson történtekkel kapcsolatban. A tömörülésnek választ kellett adnia arra – az egyébként kétharmados többséggel elfogadott – MSZP-határozatra, amely felkérte a platformot: álljon el az általa kezdeményezett pártszavazástól.

„Az oktatási államtitkárt Hoffmann Rózsának hívják, és így fog ez maradni még hosszú időn keresztül.” Szijjártó Péter fogalmazott így tegnap délután, amikor az újságírókat arról tájékoztatta: az oktatási államtitkár a miniszterelnök egyik legközvetlenebb munkatársa. „Ma Magyarország megújítása során az egyik stratégiai fontosságú terület az oktatás és a felsőoktatási rendszer átszervezése. Ezt a munkát végzi Hoffmann Rózsa, és ezt fogja végezni a jövőben is”, tolmácsolta Orbán Viktor álláspontját a miniszterelnöki szóvivő.

Baj van. A kormány megint jót akar nekünk. Azt szeretné, ha jövőre egyetlen munkavállaló nettó bére sem csökkenne az ideihez képest. Amikor legutóbb ez volt az elképzelés, csupán a foglalkoztatottak kétharmada járt rosszabbul, a bevezetett egykulcsos szja miatt. A közszférában például minden harmadik embernek kompenzációt kellett fizetni. A vállalkozókra meg ráküldték a Rogán-féle bérkommandót, bár azt igazából senki sem vette komolyan.