Egyetlen pacsicsodákra képes az iskola kapujában. Lakos Tibor portásrabárki számíthat, akinek a jókedv hiányzik a napjából.

A katari székhelyű pánarab hírtelevízió 1600 dokumentumot tett közzé a palesztin–izraeli tárgyalásokról. A papírok– amelyek közlésében szerepet játszott a londoni The Guardian is – a palesztin vezetés megosztottságára utalnak.

A dél-koreai kormányzat értesülései szerint 2010 végén kínai csapatok érkeztek a KNDK-ba, hogy az elszigetelt ország északkeleti partvidékén lévő kínai érdekeltségeket védelmezzék. A fejlemény azért nagyon érdekes, mert több Korea-szakértő már évekkel ezelőtt jelezte: a KNDK belső viszonyainak instabillá válása esetén Kína fegyveres erőivel akadályozhatja meg a káosz kialakulását.

Ha a mai kormányt valóban érdekelnék az elmúlt évek zavaros, sokszáz milliárd forint sorsát érintő kormányzati döntései, kezdhetné a sort mondjuk a Gripen-ügy tisztázásával. Nem kellene sokat vizsgálódni: a svéd főügyészség kulcsrakész nyomozati dossziét nyújtana át. A magyar vádhatóságot azonban nem érdekli (és tartozunk annyival az igazságnak, hogy leszögezzük: a kormány- és a főügyészváltás előtt sem érdekelte) a dokumentumköteg. „Nincs kérdésünk” – mindig ez a hivatalos válasz, ha svéd részről felmerül, hogy változott-e a magyar álláspont. Eközben Nagy-Britanniában már vádat emeltek a British Aerospace-Gripen konzorcium „döntéstámogatási” praktikáival kapcsolatos gyanú miatt, igaz sajátos vádalkuval le is zárták az ügyet.

A magyar hatóság uniós nyomásra valószínűleg enyhíteni fogja a német dioxinbotrány miatt elrendelt szigorú hazai sertéshúsvizsgálatot. Úgy tudjuk az Európai Bizottság egységes új ellenőrzési rendszert akar kidolgozni, hogy hasonló esetek ne ismétlődjenek meg.

Idegengyűlölet, intolerancia a zsidó közösséggel szemben, sajtószabadság védelme és a Jobbik tevékenysége – e kérdésekről is faggatják kedden Brüsszelben a holokauszt-emléknap rendezvényeinek sorában az Európai Zsidó Kongresszus vezetői Orbán Viktor magyar kormányfőt és az Európai Unió Tanácsának soros elnökét.

Hajszálon múlott, de végül is a kamatemelés mellett voksolt a jegybank monetáris tanácsa. Az irányadó rátát 25 bázisponttal kerek hat százalékra növelték a borús inflációs kilátásokra hivatkozva.

Csehországban koalíciós egyezség született a jövő évben induló nyugdíjreform elveiről, ugyanakkor számos fontos kérdésben még nem jutottak közös álláspontra a három kormánypárt szakértői és vezetői. Jaromír Drábek, a munka- és szociálisügyi tárca vezetője szerint több megoldást és javaslatot elemeznek, ezért a végső döntés kora tavasszal várható.

Tegnap a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) hosszú elemzéssel válaszolt azokra a felvetésekre, miszerint nehezen ellenőrizhető a szállítmányozók magyarországi tankolásra vonatkozó tavalyi ígérete. A fuvarozók szerint ezt betartották, amiért „cserébe” ez év elejétől 6 forint 50 filléres kereskedelmi gázolajár-kedvezményt kaptak a kormánytól.

Magyarországon a hiteles középtávú stratégia hiánya és a „bizalomcsökkentő” intézkedések elbizonytalanították a befektetőket.

A domogyedovói reptér évente 22 millió utast fogad, ezzel tavaly Oroszország legforgalmasabb légikikötőjének számított. Közel negyven külföldi – köztük a legnagyobb brit és német – és negyven belföldi légitársaság indít járatokat, több mint 240 viszonylaton. A magántulajdonú repülőtér az egyetlen Oroszországban, amely képes fogadni a legnagyobb személyszállítót, az Airbus 380-ast is.

A NATO magyar főtitkárhelyettese, Iklódy Gábor is részt vesz az észak-atlanti szövetség új feladatkörének kidolgozásában. Magyar diplomata még nem töltött be ilyen magas posztot a NATO-ban.