Egy új parkolási törvény, s akár a kerületi jogok átgondolása is szóba kerülhet az egységes fővárosi rendszer megteremtése érdekében. Erre ugyanis a jelenlegi keretek alkalmatlanok. Ám a kerületek nem szívesen mondanának le a jogaikról és a bevételeikről.

A jelenleg elfogadott elméletek szerint a Holdat egy Mars méretű bolygótest becsapódása hozta létre mintegy 30–60 millió évvel a Föld kialakulása után. A NASA honlapján közölt új elmélet szerint a Földet további nagyobb égitestek is eltalálták, melyek közül a legnagyobb akár Plútó méretű is lehetett.

Sorozatban szabott ki félmillió forintos közigazgatási bírságokat a kiskundorozsmai nagybani piacra érkező zöldségtermelőkkel szemben a furgonjaik túlsúlya miatt a Szegedi Rendőrkapitányság 2009 végén. A beszedett horribilis büntetés az eljáró rendőrhatóságé lett. Kiderült, hogy a közigazgatási bírságot kivető, másodfokon is jóváhagyott határozatok törvénysértőek voltak, de a befizetett bírságnak még csak a töredékét fizette vissza a rendőrség.

Egy bizarr játékfilmben önmaga szellemével próbál leszámolni Sinkovics Ede festőművész, aki Milosevics diktatúrája alatt bolonddá próbálta nyilváníttatni magát. Előfordult, hogy festékkel fröcskölte tele a Váci utca publikumát, az ezredforduló idején pedig Tito szobájában aludt hetekig, egy törökbecsei kastélyban. A Délvidékről származó Batman, aki a performance-októl a remake-ig jutott el, egyvalamitől fél csupán: nem szeretné elvenni a szabadságot az emberektől, hogy merjék azt gondolni a festményeiről, amit akarnak.

Az EMFESZ-fogyasztók lezsírozottnak tűnt leosztása állítólag a Főgáz és a Tigáz nem várt összecsapását hozta. Ez azt eredményezheti, hogy a főváros területén élő EMFESZ-esek még az eddiginél is olcsóbban kaphatják a gázt, és a kelet-magyarországiak sem járnának sokkal rosszabbul.

Viszonylag olcsó, nem foglal sok helyet, könnyebb rá engedélyt kapni, mint egy lovas szoborra, tág teret ad a művészi invenciónak (már amikor, persze), mi az? A domborműves emléktábla – korunk Budapestjének legkedveltebb képzőművészeti eszköze arra, hogy a jelent átmentse a jövőbe.

Nem meglepetés, hogy a kreativitás „székhelye” a jobb agyfélteke. Az viszont igen, hogy a bal agyféltekében elhelyezkedő nyelvi központokkal versengésre kényszerül.

Száz százalék feletti GDP-arányos államadóssággal is gond nélkül együtt lehet élni, míg akár egy 30 százalékos mutató is komoly fejfájást okozhat az adott országnak.

Az év végén a filmrajongókat is elfogja az összegző hangulat, ennek hála elárasztják a netet az elmúlt időszak terméséből építkező házi készítésű videomontázsok, kiemelkedően színvonalasak és bűn rosszak vegyesen. A „műfaj” maga természetesen nem számít újnak, díjkiosztókon már régóta divatosak az ilyen rövid klipekbe sűrített számvetések – lelkes amatőrök játékterévé azonban csak pár éve, a bárki által hozzáférhető komoly editáló programok és ingyenes videomegosztók megjelenésének köszönhetően válhatott.

November végén találó címmel rendezett konferenciát Brüsszelben az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, az unió konzultatív testülete. „Boldog születésnapot, kisvállalkozói törvénycsomag?” – hatalmas kérdőjellel a mondat végén. Két évvel ezelőtt fogadta el ugyanis az Európai Parlament a kis- és középvállalkozók helyzetét javítani hivatott javaslatcsomagot. A konferencián kiderült, az érintettek azok, akik a legkevésbé boldogok az eddigi eredményekkel. Itthon is maradt még feladat jócskán, kérdés, hogy elkötelezett-e az Orbán-kormány a csomag végrehajtása mellett, vagy ebben is a saját útját járja.

Azt javasolja az orvosgyakornokok szövetsége, viseljen zöld keresztet és kapjon kétszeres fizetést az az orvos, aki nem fogad el hálapénzt. A javaslat lelkesítő.

Egyre fokozódó, főleg Berlinből és Párizsból érkező nemzetközi nyomás hárul a finanszírozási nehézségekkel küszködő Portugáliára, hogy vegye igénybe a nemzetközi pénzügyi mentőcsomagot. A téma a közelgő portugál elnökválasztási kampányt is megfertőzte.

– Ez nem igazság, hiszen minket nem az állam taníttatott! –fakad ki Bratara Buzea, az egyik ismert romániai jövendőmondó az okkult praktikák megadóztatása ellen.

Már tavaly novemberben szükséghelyzetet „hirdetett” Tarlós István főpolgármester. Az aluljáró-megtisztítási kampány nyitányáig tizenegyen hűltek ki a város közterein. Tarlós akkor emberséges programot ígért a hajléktalanoknak. Az aluljárókból kitiltott emberek többsége aztán valóban fedél alá jutott. A látványos akcióra nyolcvanmilliót költött a városvezetés.

Fizetést kapnak, de érdemi munkát nem végezhetnek a kormányváltás óta azok a roma fiatalok, akik még az előző kabinet által meghirdetett program keretében helyezkedtek el a közigazgatásban – ezt állítják az általunk megkérdezett érintettek. A kormány szerint erről szó sincs.

Schöpflin György szerint a médiatörvény miatt Magyarországot ért támadás, az, hogy mi vagyunk a célpont, ellenreakciót vált ki, és erősödik az euroszkeptizicmus. Ugyanakkor a Szonda Ipsos egészen meglepő adatot mért: január elején nőtt azok száma, akik szerint az EU-csatlakozás előnyt jelent.

Veszélybe kerülhet a hajléktalanellátás, nem indul több nyelvi előkészítő osztály, megszűnnek az egészségügyi szűrőprogramok. Az elvonások listája igen hosszú. Budapest válságköltségvetése az ellenzék szerint jelentősen rontja a fővárosiak életminőségét.

A Közbeszerzési Döntőbizottság részben jóváhagyta a BKV Zrt. midibusztenderével kapcsolatban érkezett kifogásokat. Eszerint a közlekedési vállalat nem köthet szerződést a pályázaton győztesként befutó Orangeways Zrt.-vel.

Összesen 12,5 milliárd forinttal fizettek kevesebbet a különadóra kötelezett cégek tavaly, mint amennyire a kormány számított. Az elmaradásért részben a kormány okolható, a vállalatok ugyanis éltek a törvényben biztosított lehetőséggel.

A kormány kommunikációs ellentámadást indított a nemzetközi botrányt kiváltó médiatörvény ügyében. Pénteken Budapesten és Bécsben is tüntetnek a magyar sajtószabadságért.