A gyermekkori (ADHD betűszóval jelölt) hiperaktivitás sok szülő, család életét megkeserítő, manapság igen „divatos betegség”. Ám akad, aki a kór létét is vitatja, mondván, nem igazi idegrendszeri elváltozásról van szó. A szkeptikusok segítséget kaptak – az oktatás oldaláról: egy korra bontott felmérés szerint sokszor nem is ADHD-ról, hanem egyszerű iskolaéretlenségről van szó.

Restaurálják a színes üveget, így most szinte fürdik a rózsaablakon betörő fényben a Mátyás-templom. A kivételezett látogató száradó falakat, megújuló falfestményeket is láthat. A eredeti szerződés szerint már az idén be kellett volna fejezni a műemlék felújítását, de a céldátumot tavaly 2012 decemberére módosították.

Vannak reggelek, amikor a borotvapenge árusoktól, a bokorban alvó részegektől és a teleköpködött aszfalttól egyébként elviselhetetlen Moszkva tér elviselhető. Ilyenkor Vivaldi kacskaringózik a tér fölé a napidíjas segédmunkások első cigarettájának füstjével. Más napokon, ahogy Bach szólószonátája tör taktusról taktusra magasabbra, úgy bukkannak elő a föld alól a merev arcú metróutasok. A kijáratnál, összecsukható kempingszéken cigány fiú ül, mellette gurulós bevásárlókocsi, lába előtt nyitott hegedűtok.

A házi pálinkafőzésre vonatkozó szabályok hatálybalépése után évente akár négyszáz liter párlatot is lefőzhetünk otthon. Az így előállított párlatot el is lehet adni, igaz, ehhez már kistermelői engedély és zárjegy is kell.

Esztétizált világban élünk. Már nem csak az a fontos, hogy mindennapi tárgyaink praktikusak legyenek, esztétikai hatást is kell, hogy nyújtsanak. Verseny folyik az emberek figyelméért, az a kelendő, ami szép. A díszítőfantáziának pedig nincsenek határai: virágzik a gasztrodizájn is.

A velencei filmfesztivál nagy bajban van. A problémák forrása pedig maga a helyszín: a mozgóképes mustrát évtizedek óta a Lidón szervezik meg, amely annak idején a kontinens egyik legfelkapottabb fürdőhelye volt. Idejártak a legillusztrisabb vendégek – így meg is tudott élni három ötcsillagos grand hotel egy másfél kilométer átmérőjű körön belül.

A magyarországi „újpogánynak” nevezett jelenségek a szélsőjobboldalhoz köthetők; ez ellen most a katolikus főpapok is tiltakoznak. A hagyományőrzésnek nevezett mítoszgyártás és vallásfabrikálás a neonáci retró része. A politika és a vallás találkozása az utóbbi időben meglehetősen gyakori jelenség.

Alagutat találtak a Nap és a Hold piramisáról nevezetes mexikói Teotihuacan műemlékegyüttes romjai alatt, és a régészek azt feltételezik, hogy a föld alatti folyosóból nyíló kamrák rejthetik az egykori város uralkodóinak temetkezési helyét.

Miközben a szocialisták és a Fidesz szakpolitikusai a nyilvánosság előtt arról vitatkoznak, ki kitől lopta el a budapesti kórházak holdingosításának ötletét, a háttérben már csaknem elkészült az új kórházi struktúra. Az új modell kialakításáról a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egyeztetésre várja Pesti Imrét.

Szeptemberben elkezdi próbaüzemét a Strabag új, királyegyházai cementgyára. A mintegy ötvenmilliárd forintból felhúzott üzem nem egy dinamikusan fejlődő piacra érkezik, az elmúlt években ugyanis drámai mértékben zuhant a belföldi kereslet.

A napokban az Európai Bizottság elé kerülhet az a hivatalos kérelem és indoklás, amellyel Magyarország szeretné elérni a külföldiekre vonatkozó és jövőre lejáró hétéves földvásárlási moratórium meghosszabbítását. A játszma végkimenetele kétesélyes.

A kedvezőtlen időjárás és a gombafertőzések megtizedelték a termést a magyar borvidékeken. A szerénynek ígérkező szüretből az elmúlt évtizedek legkevesebb bora készülhet, amely még a hazai fogyasztást sem fedezi.

Néhány évvel ezelőtt még reménykedtem benne, hogy a következő években a szakképzés fejlődésnek indul. Ebbéli reményeim hamar hamvukba holtak, miután bejött az új trendi, a szakképzés „modul-, illetve kompetencia-rendszerű felépítése”. Ez a külföldi felnőttképzésből (!) adoptált elképzelés abból a hamis ideából indul ki, hogy „a munkaadók tudják a legjobban, hogy milyen tudásra és tulajdonságokra van szüksége a szakképzett egyénnek, és hogy távlatosan milyen szakemberből mennyi kell.

Ma a kutató-fejlesztő műhelyek (egyetemi tanszékek és az MTA kutatóhálózatának intézetei) alapvetően kétfajta forrásból működnek: intézmény- és projektfinanszírozásból. A rendszerváltás előtt a versenyben elnyerhető projektfinanszírozás alárendelt szerepet játszott, ezek az intézmények, akárcsak az azóta megszűnt ágazati kutatóintézetek, jórészt „alanyi jogon” jutottak a szükséges anyagi javakhoz. A versenyben elnyerhető, a különféle pályázati rendszereken alapuló finanszírozás az elmúlt húsz évben került előtérbe, igazodva a jól bevált nemzetközi normákhoz.

Az árvíz sújtotta térségekben új „ügyfelek” jelentek meg az elmúlt hetekben a szociális ellátórendszerben: olyan családok, akik eddig nem szorultak segítségre, voltak tartalékaik, tudtak magukról gondoskodni.

Néhány éve, az „aranykorban” évente ötvenezer új lakás épült Magyarországon. A lakásépítési és -vásárlási expanziót ösztönözték az állami támogatások, a lakossági hitelbőség, az az optimizmus, hogy a gazdaság és az életszínvonal növekedése töretlenül folytatódik. A következmény: nehezen kezelhető eladósodás mind az állam, mind a lakosság oldalán.

Húsz év alatt megkétszereződött Magyarországon azok száma, akik szerint rosszul dönt az a pár, amelyik három gyereket vállal. Egyre többen gondolják viszont, hogy gyerek nélkül is lehet teljes életet élni.

Moratóriumot vezetnek be a hitel- és rezsihátralékosok számára, ne legyen a kisebb bajból nagyobb, a fizetőképesség megrendüléséből hajléktalanság, anyagi csőd, családi tragédia. Ám kiderült, hogy a moratórium is nagyobb bajt csinál a kisebből, mert a nem fizetők védelme növeli a nem fizetők számát, csökkenti a fizetési hajlandóságot. A ledolgozható hátralékból ledolgozhatatlan lesz. A következmények látványa erősíti a polgárok felelősségérzetét, a védettség érzete pedig gyöngíti. Nagyon nehéz dilemma.

A piaci érték több mint kétszereséért próbált közgyűlési jóváhagyás és költségvetési fedezet nélkül megvásárolni a kiskunhalasi önkormányzat vagyongazdálkodási cége egy új telephelyet 2008-ban.

Kötcsén, a lapunkhoz kiszivárgott hírek szerint Orbán Viktor nem titkolta: „nagy harcok” lesznek a 2011-es költségvetés körül, akár a Fidesz-frakción belül is, és lehetnek kiváló csoportok, „dezertőrök”. A következő két-három év alatt „ezermilliárdszám” kell forrásokat kivonni a gazdaságból. A miniszterelnök szerint a kormány előtt álló feladvány: mindeközben meg kell őrizni „az alacsony státuszúak” szavazatát is.