Egyelőre megjósolhatatlan, ront vagy javít-e Budapest bűnügyi helyzetén a kerületi kapitányságok tervezett átszervezése. Az önkormányzati támogatások mindenesetre veszélybe kerülhetnek.

Új típusú, rövid lejáratú hitelfelvételi lehetőséget jelentett be a Nemzetközi Valutaalap (IMF) azon feltörekvő gazdaságú országok megsegítésére, amelyek eddig jó gazdasági teljesítményt nyújtottak, de a pénzügyi válság miatt most önhibájukon kívül hitelfelvételi nehézségekkel küszködnek.

Kulturális programok a jövő hétre.

Fesztiválokon díjnyertes alkotásokat, a közel-keleti ország történetének korszakait és jelenét idéző 13 játékfilmet láthatunk mától a pesti Odeon Lloyd moziban, az izraeli filmhéten.

Bábpuccs, avagy színe és visszája címmel groteszk mesejátékot írt és rendezett Sopsits Árpád, akit nemcsak filmrendezőként, de színházi rendezőként is jegyeznek, számos díjjal méltányoltak. Most először kirándult a bábműfajba. A premier - felnőttek számára - november 4-én este lesz a Budapest Bábszínházban.

A hírlapírónak egy év adatott egy szerkesztőségben dolgozni az íróval. Évekig lobbizott ezért, de mindig elhajtották. Aztán végül és váratlanul valahogy mégis kötöttek egy szerződést az öreggel, aki a hivatalos aktus után a közeli kocsma asztalánál ekként hálálkodott:

A regénykezdés titokzatos művészete William Hjortsbergnek a kisujjában van. Mert hogyan is indulhatna másképpen egy black-magic/hard-boiled krimi, mint éppen így: "Péntek volt és tizenharmadika. A tegnapi hóvihar úgy olvadozott az utcákon, akár egy felmelegített rontás." Pazar. És még pazarabbnak érezzük, mikor az Angyalszív végére érünk, és elölről kezdjük az olvasást.

Kácsor Zsolt első regénye szó szerint bemutatkozás: apai ágon családjának származástörténetét rajzolja meg kétezer évre visszamenően. Ezekben a valóság és a fikció elemeit játékosan keresztező történetekben egy család ötvenkét nemzedékének körforgásszerű sorsán át egy soknemzetiségű terület, Pannónia történetét rajzolja meg alulnézetből. De amikor az utolsó lapokon eljut szerzői önmagához, azonnal megszakítja a történetet, és pár önironikus mondat után sietve távozik belőle. Mire ugyanis személyes identitása biztonságából visszatekint a maga mögött hagyott forgatagra, épp az válik bizonytalanná, amit oly gondosan felépített: a saját története, azaz ő maga.

Romlik az ország gazdasági, társadalmi, politikai állapota, olvassuk naponta unásig. De keveset foglalkozunk a mentális állapotokkal, ritkán jut eszünkbe összefüggésbe hozni a válsággal, megkérdezni, hogy a helyzetünkről való gondolkodás mennyire tükröződik a kultúránkban. A színház munkajogi és hatalmi kérdéssé degradálódott, a politikai klientúráknak átjátszott társulatok közül mind többen a talmi szórakoztatás és a nacionalista fellengzősség között jelölik ki működési határaikat. Művészi elhivatottságról, szellemiségről, küldetésről beszélni sem lehet a gunyoros lesajnálás veszélye nélkül.

2005-ben két komolynak számító angolszász magazin - az amerikai Foreign Policy és a brit Prospect - arról kérdezte olvasóit, hogy kit tartanak korunk száz leginkább mérvadó értelmiségijének. A szavazás győztese a híres-hírhedt amerikai nyelvész, Noam Chomsky, a második az olasz Umberto Eco lett. Az akkor nyolcvannyolc esztendős Hobsbawm brit történész az előkelő tizennyolcadik helyet szerezte meg.

Ha eltekintünk az aranytól, amely válságok esetén mindig kitűnően eljátssza a rá kiosztott kincsképző szerepet, most azt tapasztalhatjuk, hogy két termék iránt növekedett meg a kereslet, különösen Európában. Az egyik szellemi, a másik kereskedelmi. Karl Marx A tőke című munkáját nyomatják újra sietve a meglepett kiadók, miközben egyre több aggódó ember tér be a széfeket áruló üzletekbe. A kapitalizmus működése iránti érdeklődés éppen annyira érthető, mint a vagyon megőrzésének a vágya - még akkor is, ha a kétféle magatartás ellentmond is egymásnak.

Elmúlt már tizenkét éve is annak, hogy Magyarország utoljára készenlétihitel-megállapodást kötött a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). A tárgyalások akkor, 1995-1996-ban meglehetősen hosszú ideig, közel egy évig tartottak, a magyar kormány túl szigorúnak ítélte az IMF feltételeit, hogy az államháztartás hiányát a nemzeti össztermék (GDP) három, a fizetési mérlegét pedig annak két százalékára kell lefaragnia. A szívós"ellenállás" végül is eredményesnek bizonyult: az IMF belement, hogy az előbbi deficitmutató 3,9, az utóbbi pedig 4 százalék legyen (s emellett a tb-kassza hiányát is maximálták 18 milliárd forintban). A hitelösszeg, amiről annak idején szó volt, mai szemmel nézve alig észrevehető: kevesebb, mint 400 millió dollár.

Egyre mélyebb piacfundamentalista hiedelem szükséges ahhoz, hogy nyugodtan és türelmesen kivárjuk, amíg a "mindent megoldó piac" a jelenlegi válságot is megoldja. Azt a válságot, amely a piac korlátlansága miatt törvényszerűen keletkezett. Sokfelé keresik a kiváltó okokat, a néhány felelőtlen bankártól az emberi természet alapvetően irigy, pénzsóvár természetéig terjed a paletta, de hogy valójában milyen társadalomszerkezeti okai vannak a válságnak, arról kevés szó esik, pedig ezek felmérése nélkül aligha lesz megoldás.

Nemcsak a vakok szövetségének, de a sajtó történetében is példa nélküli a haza legfőbb vezetőinek gesztusa: közösen szóltak a látássérült emberekhez. Folyóiratuk hetvenedik születésnapján Magyarország legfőbb közjogi méltóságai, parlamenti pártjainak elnökei szavaikkal adtak vigaszt, bátorítást, szeretetet, és mutatták a segítő szándékot az érintettek felé.

Katasztrófa- és válságturistáknak nem ajánljuk Izlandot. Pénzügyi csőd ide vagy oda, a helyiek éppoly jókedvűen élik mindennapjaikat, mint két-három hónapja, amikor még nyoma sem volt a bajnak. Legfeljebb a duplájára emelkedett hiteltörlesztések miatt búslakodnak egy keveset. Munkatársunk helyszíni beszámolója.