A lengyel katolikus egyház elismerte, hogy egyes papjai együttműködteka titkosrendőrséggel, ugyanekkor a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciaegy alapítvány létrehozásáról döntött.

Hat egyházi vezetőt vonnak perbe abban a Fővárosi Bíróságon kedden elkezdődött eljárásban, amelyet az origo egykori újságírója indított az állambiztonsági levéltár ellen a főpapok közszereplői minőségének megállapítása és esetleges ügynökaktáik nyilvánossága érdekében.

"Azoknak a barátainak az oldalán állok, akik kiállnak mellette. Csodálatos dolgokat művelt filmjeivel, a Mephisto remekmű" - nyilatkozta Andrzej Wajda lengyel filmrendező Szabó Istvánról a Berliner Zeitungnak adott interjújában.

Van, aki a történeti levéltárban nem leleplez, hanem kutat. Aki nem elsősorban ügynöknevekre kíváncsi, hanem a korra, amelyben az ügynök ténykedett.

Öt újabb katolikus főpapról állítja Ungváry Krisztián történész, hogy a Kádár-korszakban kapcsolatban állt a titkosszolgálattal.

Szabó István iránti változatlan tiszteletét és szeretetét aláírásával fejezte ki a szellemi élet mintegy száz ismert személyisége. Azt írják: Szabó István 45 éve nagyszerű és fontos filmeket csinál nekünk. Nemcsak magyaroknak. Elvitte a hírünket mindenfele a világba. Beírta nevét kultúránk egyetemes történetébe. Szeretjük, tiszteljük és becsüljük Őt.

A Szabó-ügy kipattanásának hátterében egyértelműen politikai okokat vélt felfedezni szombaton a Libération című francia napilap, amely szerint elsősorban nem a múltbeli tények, hanem a világhírű filmrendező reagálása okozott csalódást Magyarországon.

Jó szívvel láttam, hogy a magyar szellemi élet kiválóságai közül jó néhányan kiálltak Szabó István mellett, akiről kiderült, hogy tizenkilenc éves korában beszervezték. A Mester megítélésében az életmű a mérvadó, annak kivételes nagysága pedig vitán felül áll - szól az állásfoglalás.

Szabó István, az Oscar-díjas filmrendező és egykori főiskolai osztálytársai február 3-án egy budapesti sajtóértekezleten közösen értékelték az 50 évvel korábban történteket. A szokatlan sajtórendezvényen megszólaltak a legendássá vált Másiássy-osztály még életben lévő tagjai: Rózsa János, Kézdi-Kovács Zsolt, Kármentő Éva, Elek Judit, és természetesen Szabó István. A történelmi hűség kedvéért a Népszabadság Online a sajtóértekezlet hangfelvételének leírt szövegét szerkesztés nélkül adja közre.

Kétség ne férjen hozzá: nem Szabó Istvánnal zárul a sor. Rengeteg nimbusz halványul még el, rengeteg bálvány hullik a porba a jövőben is.

Kellemetlen, majdhogynem megalázó feladat lett volna Braun Róbert Szabó, Heidegger, Karajan című véleményére (február 2.) válaszolni, az ő szavai szerint: "Szabó István filmrendező mellett kiállva" az első száz aláíró egyikeként.

Elítélés és felmentés, megbocsátás és a múlttal való szembenézés. Kulcsszavak az ügynökvita tétjéről a Bence György filozófussal folytatott beszélgetésből.

A Népszabadság január 30-i számának 5. oldalán közölték Kamondi Zoltán Nyílt levelét, amelyben sokat sejtetően azt állítja, hogy 1988-ban az Objektív Filmstúdióban voltam sajtófelelős, a stúdióvezető-helyettes, Szabó István pedig az egyik munkaadóm volt.

Paskai László múltjáról közöl újabb adalékokat a Heti Válasz. A cikk részben megerősíti, részben árnyalja Ungváry Krisztián állításait.

Sodródom kifelé a Kongresszusi Központból a filmszemle nyitóelőadása - a Szabó István megfilmesítette Rokonok - után, egy izgatott, zavart és kissé csalódott közönségbe olvadva. A hatalmasságok, kiválóságok és hírességek gyűjteménye, kiegészülve a filmes szakma karakánul alulöltözött képviselőivel, hazaindul, miután részvét- és szimpátiatapsban részesítette Szabó Istvánt. Ne bántsuk szegényt: így foglalnám össze a taps hangulatát. De ha langyos volt is a fogadtatás, éppen ez a langyos zsibongás és Szabó története - a kettő együtt - ébresztett rá engem valamire.

"Szabó István 45 éve nagyszerű és fontos filmeket csinál nekünk. Nemcsak magyaroknak. Elvitte a hírünket mindenfelé a világba. Beírta nevét kultúránk egyetemes történetébe. Szeretjük, tiszteljük és becsüljük Őt." Így szól a Népszabadságban többször is megjelent nyilatkozat, melyet csaknem kétszáz értelmiségi írt alá.

"A társadalom legnagyobb bűne, ha letagadja, meghazudtolja a múltját" - nyilatkozta Szabó István három évvel a rendszerváltás után, és tizenhárom évvel azelőtt, hogy megtudtunk a múltjáról valami fontosat, amiről soha nem beszélt (lásd a Beszélgetések Szabó István filmrendezővel című kötet 114. oldalát). Akkor sem, amikor beszélhetett volna. "- Milyen életrajzi események megismerése segítené az ön filmjeinek jobb megértését?" - kérdezte tőle Szekfű András 1975-ben. S ő azt válaszolta, hogy "- Nincsenek ilyenek... Nincsenek, mert az a véleményem, hogy egy filmnek önállóan kell érthetőnek lennie, és teljesen érdektelen, hogy ki csinálta." (uo. 93. o.).

Valamikor a régi csúnya idők vége felé, bőven a nyolcvanas években egy szociológiai terepmunkás barátnőm mesélte a történetet. A VGMK, a Vállalati Gazdasági Munkaközösségek témájában készített mélyinterjúkat. Eközben vette föl egy öreg szaki arany szavait.

Az SZDSZ zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújt be jövő héten az állambiztonsági levéltárakról szóló úgynevezett ügynöktörvényhez, hogy azt még ebben a kormányzati ciklusban elfogadhassa az Országgyűlés - közölte Fodor Gábor a liberális párt ügyvivője sajtótájékoztatón vasárnap.