A katolikus egyházban is döcögve halad az ügynökmúlt feldolgozása. Mondhatnánk: sehogy. Tímár Ágnes és Szabó Gyula a kevés kivétel közé tartozik. Makacsul és eltántoríthatatlanul kutatják a múltat.

Szőnyei Tamás két vaskos kötetben foglalta össze az irodalmi élet és az állambiztonság összefüggéseit 1956-tól 1989-ig. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa – aki a Magyar Narancsnál eltöltött húszesztendőnyi újságírást váltotta fel ezzel az állással – nem tett különbséget a húzónevek és az irodalmi értéküket tekintve szerényebb képességű megfigyeltek ügyei között. Szőnyei szerint elhamarkodott ítéletekre nincs szükség.

'Régóta nem nyúltak hozzájuk' - újabb részletek derültek ki a magyar állambiztonsági nyilvántartások megmentéséről.

A hadtörténelmi levéltár a bíróság ítéletének megfelelően betekintést engedett Kenedi Jánosnak az általa kért (pártállami állambiztonsági) iratba - erősítette meg a Honvédelmi Minisztérium.

Eljárási okokra hivatkozva elutasította az egyházi vezetők közszereplői minőségének megállapítására irányuló keresetet a Fővárosi Ítélőtábla kedden kihirdetett jogerős határozatában.

A német újraegyesítés napja, 1990. október 3-a valószínűleg a Stasi egykori besúgóinak hozta a legtöbb kedvezményt, hiszen ettől fogva a jogállam összes eszközeivel védelmezhetik személyiségi jogaikat, és így a mai napig kibújhatnak a felelősségre vonás alól - ezzel a paradox állítással kezdi cikkét a Die Welt napilap.

I.-t nem is annyira a múzeum érdekelte Lipcsében, mint a szomszédos szolgáltató terem. Régóta tervezte, hogy kikéri az aktáit a hivataltól.

Végéhez közeledik a máig titkos pártállami állambiztonsági iratok után kutató bizottság munkája. A Kenedi-bizottság a kormánynak jelent, így remélhetőleg kiderül, miért rejtegetnek máig húsz-ötvenéves ügynökaktákat a titkosszolgálatok, s hogy sikerült-e leszoktatni őket e régi szokásukról.

Pártállástól szinte teljesen függetlenül a politikusok többsége aktívan dezinformálja a társadalmat - állítja Tabajdi Gábor és Ungváry Krisztián. A két történész évekig tartó kutatások után a pártállam, a belügy és a politikai rendőrség működéséről írt könyvet.

Felkérte az állambiztonsági iratok átadását vizsgáló szakértői bizottság tagjait a miniszterelnök - közölte Daróczi Dávid a hétfői kormányszóvivői tájékoztatón; az úgynevezett ügynökbizottságot Kenedi János tudományos kutató vezeti. Kenedi Jánost már a múlt héten felkérte a miniszterelnök a testület vezetésére.

Nagyon sokan unják már az állambiztonsági iratok körüli kergetőzést. Azért unják, mert nem tudják, mit unnak. Azt hiszik, az egymás múltjában való vájkálást, a leleplezősdit, a rágalmazósdit, a befeketítősdit, a szerecsenmosdatósdit unják.

Ismét Martonyi János ügynökmúltjáról írt Kende Péter az Élet és Irodalomban. Az "Egy polgár vallomásai II." címmel közölt cikk szerint a Fidesz-kormány volt külügyminisztere nem csupán 1968-69-ben, de 1979-ben, 1983-ban, 1986-ban és - "Magasdi" fedőnéven - a rendszerváltás idején, 1989-ben és 1990-ben is kapcsolatban állt az állambiztonsági szervekkel.

Annyi neves lengyel értelmiséghez hasonlóan Ryszard Kapu¶ciñskiról, a világhírű világutazó riporterről is kiderült, hogy jelentéseket írt a kommunista titkosszolgálatnak. Másképp nem járhatta volna be a világot.

Az egykori kommunista titkosszolgálatok ügynökeinek radikális átvilágításától nem feltétlenül erősödik a demokrácia. Eddig inkább csak a paranoia erősödött.

Az új lengyel átvilágítási törvény vitájában mindkét fél azzal vádolja a másikat, hogy az egykori kommunista titkosszolgálatok örökségét viszi tovább. A szolgálatok szelleme tovább kísért.

Elsőfokú ítéletet hirdet ma a Fővárosi Bíróság (FB) abban a perben, amelyet  egy újságíró indított az állambiztonsági levéltárral szemben a  főpapok közszereplői minősítésének megállapítása és esetleges  ügynökaktáik nyilvánosságra hozása érdekében.

Már hónapok óta keringett a megdöbbentő hír, miszerint egy olasz történész, aki bejutott a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) levéltárába, rábukkant az egyik legnagyobb erdélyi magyar költő, a tragikus sorsú Szilágyi Domokos által 1958-1959, illetve 1964-1965 között a román Securitaténak írt ügynöki jelentéseire. Tegnapig azonban - dokumentumok hiányában - biztosat senki nem tudott.

Cs. Gyimesi Éva Szem a láncban című cikkét olvasván a Népszabadságban (május 18.) újra feltolult mindaz, ami az évek alatt összegyűlt "ügynökügyek" kapcsán felhalmozódott bennem.

Elismerte állambiztonsági tiszti múltját Rummel József, aki kampányfőnökként dolgozik a hódmezővásárhelyi szocialista polgármesterjelölt mellett.

Lassan már az áldozatok is unják a Stasi történeteket. Az öreg ellenzéki szerint viszont egy új film talán újraindítja a második német diktatúra feldolgozását.