Igazi kuriózum a hazai turisták és állatkedvelők számára: bölények legelnek a Zemplén hegyei között, a Szonta-patak völgyében. Hazánkban a veszélyeztetett faj utolsó példányát 1762-ben Erdélyben vadászták le. Ma csak Füzérkomlós térségében élnek hazánkban természetes körülmények között ezek a nagy testű vadállatok, ahol a látogatásuk is biztosított.

Milyen mélyen fekszik Eger első vízművének kútja? Melyik szobában írta Gárdonyi Géza az Egri Csillagok történetét? Hány híd ível át az Eger-patakon? Miként lett a régi börtönből sportmúzeum? Olyan kérdések ezek, amelyek a hagyományos tárlatvezetéseken, kirándulásokon rendszerint megválaszolatlanok maradnak - vagy azért, mert a túravezető csak a főbb történelmi, kulturális eseményeket ismeri, vagy mert nincs is kedve, tehetsége élvezetessé tenni egy-egy ilyen kirándulást.

Különleges hajót avatnak fel június közepén a Tisza-tavi poroszlói Csicsman kikötőben. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával, a kikötőt működtető kft. beruházásával egy olyan speciális kialakítású, felszereltségű kiránduló kishajót tesznek vízre, amely a fogyatékossággal élők igényeit is figyelembe veszi - így nekik is élményszerűen tudják bemutatni például a Tisza-tavi madárrezervátum természeti értékeit.

Új kiállítás nyílt a balassagyarmati Palóc Múzeumban; a tárlaton Boldogasszony, a palócok Máriácskája és a szenthez kötődő ábrázolások jelennek meg. A Boldogasszony fehér fátyolával - Öltöztetős ábrázolások és szakrális textilek Közép-Európában című sorozat mostani első részében a Palócföldet mutatják be, jövőre a magyarországi, majd a nemzetközi gyűjtés anyagát teszik közzé - mondta Lengyel Ágnes, az intézmény főmuzeológusa az MTI-nek.

Ki nem látott még családi ház oromfalába süllyesztett szobrocskát, közút menti keresztet, szőlőhegyi, faluszéli talapzaton mintegy őrködő férfialakot? De vajon hányan tudják, hogy mindezek miért is vannak ott, és éppen ott? Az adott család tagjain, az adott környék lakóin kívül csak kevesen. E kevesek közé tartozik a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum tudományos igazgatója.

Miért mennénk be egy zárt épületbe - egy múzeumba -, amikor kint gyönyörű a táj, közelükben csobog a patak, beszívhatjuk a fenyők illatát és hallgathatjuk a rigók dalát? Nos, bemehetünk csak azért, hogy a kánikulai melegben egy kicsit megpihenjünk a vastag, hűvös falak között. De ha már ott vagyunk például a szilvásváradi Szalajka-völgy kellős közepén, közel a pisztrángneveldéhez, a kisvasút egyik megállójához, s előttünk egy méltóságteljes épület magaslik, homlokzatán a felirattal: Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum, menjünk be azért is, hogy olyan ritkaságokkal találkozzunk, amelyekkel másutt nemigen.

Június 27. és július 5. között rendezik a Strandra, Magyar! magyarországi strandfesztivált a Magyar Turizmus Zrt. együttműködésében. A fesztivál kivételes strandolási lehetőséget nyújt a fürdőzni vágyóknak: egyszeri kedvezményes belépő megvásárlásával 9 napon át országszerte közel 100 strandra, aquaparkba, termál- és gyógyfürdőbe, uszodába biztosít belépést!

Fellendülőben van a vízi turizmus Észak-Magyarországon, hiszen mindkét hajózható folyón élénk a forgalom. Tokajban divattá vált a lakodalmak és egyéb rendezvények hullámokon történő megrendezése is.

A tiszta, jó levegő, a táj szépsége, a vidéki porták hangulata, a természet közelsége, a háziállatok látványa, a tájegység egyik-másik híres eledele, díszes népviselete, a csend, a nyugalom, a békesség és még számos egyéb körülmény teszi a nagyvárosiak számára különösen vonzóvá a falusi környezetet. Mióta mindehhez víz és villany, vagyis fürdőszoba is társul, még többen utaznak el otthonról azért, hogy néhány napot faluhelyen tölthessenek. Most, hogy meghirdették a Hazajáró Hétvége programot, jó idők következnek a vidék kedvelőire.

Ciszterciták mindennapjaiba, geológiai emlékekbe, kortárs képzőművészek alkotásaiba, sőt Gaál István filmrendező munkásságába is bepillantást nyerhetünk Pásztó múzeumában.

Harley Davidson-motorosok éppúgy megfordultak már az ország elsőként fennmaradt skanzenjében, mint pityókás állapotban lévő húsvéti locsolkodók, komoly tudósok vagy a Tájak-Korok-Múzeumok zarándokútjait járók.

A Tarna-völgy számos meglepetést tartogat látogatóinak, amelyek közül ki kell emelni az erodált homokkőlépcsőket, a vulkáni eredetű fehér követ és a vidék földvárait. Szajlán az Attila-domb tartogat legendát, Bükkszéken pedig a Salvus gyógyvíz gyógyhatását élvezhetjük, míg Pétervásárán hazánk első romantikus stílusban épült templomát csodálhatjuk meg.

Mikroszkópok és ásványok, kisnyomtatványok és kismesterségek tárgyi emlékei - ezt is látni Miskolc különleges látványtárában. Az igazi csemege a Kárpát-medencei népviseletek gyűjteménye.

Hook kapitányt sem kell leküzdeni ahhoz, hogy Pán Péter Seholszigetén egy jót játszszunk. Elég, ha Budapesttől alig hetven kilométerre, Nőtincsre vesszük az irányt, ahol Vigyázó Sas és az Erdő szelleme, azaz Markó Judit és férje, Lek János révén mesebeli világba jutunk.

A Bükk-hegység négy évszakos turisztikai látványossága a Szalajka-völgy az azonos nevű patakkal, a vízesésekkel, pisztrángokkal és épített nevezetességeivel. Már nem csak az erdei levegő és a csörgedező csermely vonzza a kirándulókat Szilvásvárad gyönyörű környezetébe.

Eger nem csak épített történelmi emlékhelyeivel és gyógyvizével, hanem borkultúrájával is vonzza a turistákat. A városban ezernél több pince található, ezek közül másfél száz a jó hangzású, ám vitatott elnevezésű Szépasszony-völgyben. Ennek bejáratánál a hordón ülő Bacchus-szobor mutatja az irányt a borospincék felé.

Megszépül az ország egyik legnagyobb kastélya, az edelényi L'Huillier-Coburg-kastély - a támogatási szerződését a héten írták alá a Borsod megyei kisvárosban.

A vándorszínészet klasszikus ekhós szekere fogadja a látogatót a miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeum kapujában. Efféle járművön érkezett 1815-ben a városba a magyar színjátszás egyik első sztárja, Déryné Széppataki Róza, aki majd kétszáz esztendőre megalapozta a miskolciak színházszeretetét.

Hosszú nyelű fakanállal, mézzel és répával etetni a barnamacikat a veresegyházi Medveparkban, jelzett turistautakon felkapaszkodni a Börzsöny csúcsára, a 938 méter magas Csóványosra, végigsiklani a téli-nyári bobpályán, lubickolni az esztergomi Aquapark élményfürdőiben, megcsodálni Magyarország első fővárosa, Visegrád műemlékeit, Zoránt, Sebestyén Mártát, Paya Beát és kamarazenét hallgatni a Szentendre Tavaszi Fesztivál estjein - sok más mellett ezek lehetnek a programjaink, ha a közeli hetekben a Dunakanyarba látogatunk.

A téli leállást követően március elsején megnyílt és előre láthatóan novemberig fogadja az idén a látogatókat az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület.