Skanzen a múzeumkertben
A balassagyarmati Palóc Múzeumhoz tartozó parasztporta azonban idővel életveszélyessé vált, öt éve elzárták a látogatók elől - május elsején viszont újra kinyitják. Az 1896-os millenniumi ünnepségekre a Vajdahunyad vára mellé egy látványos skanzent is építettek. Azokat a házakat azonban sebtében húzták fel, így hamar ki is kezdte őket az idő, s elbontották. Jóval később, 1933-ban néhány néprajzos úgy döntött, tesznek még egy kísérletet. (Ezt követően csak a hatvanas években indult újabb hullámban skanzenépítés Magyarországon.) De ez alkalommal már nagyobb gondossággal járnak el: egy Karancskesziben álló, megmentésre érdemes, XVIII. századi parasztházat építőelemeire szedtek. Majd hétökrös szekérre raktak, s úgy, ahogy az hajdanán épült, felállították a jeles történész, Nagy Iván adományából létrehozott Palóc Múzeum kertjében.
A Karancskesziből Balassagyarmatra került, kívül-belül tapasztott, boronafalas, zsúpfedeles palóc ház olyan, mintha csak reggel mentek volna ki a földekre a lakói. Az istállóban friss széna, a kamrában gabonatároló, olajprés, szőlőműveléshez, borászkodáshoz használt eszközök, a szobában lévő kemencepadkán a kenyérdagasztó teknő mellett pedig kihűlt nyomát keressük az ott kucorgó gyerekeknek. Az alacsony szobácskában egy egész családnak helye volt. Pontosabban a lányok gyakran kiszorultak innen, őket Kesziben még a szintén lakhelyként használt kisebbik kamrában találtuk volna egykor.
A parasztporta szomszédságában, a Szanda község határában lévő szakrális emlékhely, az öltöztethető Mária-szobrot tartalmazó "káponka" másolata áll, mellette a palócföldön gyakran látható feszülettel. Sokféle látogató zarándokolt ide, kiránduló osztályoknak mondhatni kötelező tananyag volt a palóc skanzen megtekintése. Mígnem 2004-ben a múzeumi restaurátorok rádöbbentek: az újabb hetvenévnyi állás a ház alsó tartógerendáit kikezdte. Az egész épületet föl kellett valahogy emelni. Erre azonban csak többévnyi pályázati próbálkozás után gyűlt össze a pénz. Akkorra viszont a zsúptető rogyott meg. Ennek a cseréjét a múlt őszön végezték el. Május elsején azonban egy hangulatos szabadtéri programmal, folklórműsorral, kézműves-foglalkozásokkal, mézkóstolóval újranyitnak. Ettől kezdve keddtől szombatig, délelőtt tíztől délután négyig látogatható a szabadtéri gyűjtemény. A belépő pedig mindöszsze 400, a diákoknak, nyugdíjasoknak 200 forint. Ezer forintért pedig már kíséretet is kapunk.
Nagy Iván adományából egyébként tetszetős múzeumra futotta az Ipoly-parti városban. A Palóc Ligetben a parasztporta melletti eklektikus stílusban épült múzeumépület méltó környezetet biztosít annak a néprajzi anyagnak, amely a születés, a házasság és a halál hármas egységében a palócság mindennapi életét és ünnepeit, viseletét, szőttes-, hímzés-, valamint pásztorművészetét mutatja be. A viseletbe öltöztetett figurák érdekessége, hogy azokat élő alakokról, a Balassagyarmattal szomszédos Csesztve lakóiról mintázták egykor. Így aztán nincs mit csodálkozni azon, ha egy-egy népesebb látogatócsoportban gyakran akad, aki felismerni véli a mozdulataikba merevedett alakokat, és azt halljuk: Jé, ez a Bözsi néni!
