Rosszul fogalmazta meg a kérdést Szerbia, ez is oka annak, hogy számukra kedvezőtlen döntés született – mondta lapunknak Kajtár Gábor nemzetközi jogász.

Belgrád azt ígéri, soha nem ismeri el Koszovót, Pristina viszont azt reméli, további országokkal sikerül diplomáciai kapcsolatot létesítenie a Nemzetközi Bíróság csütörtökön bejelentett véleménye nyomán. A nemzetközi jogász szerint a hágai testület döntésében „jóindulatúan csúsztatott”, álláspontját pedig adott esetben fel tudják használni más, elszakadásra áhítozó területek is.

Ma jelenti be döntését a hágai Nemzetközi Törvényszék (ICJ), összeegyeztethető-e a nemzetközi joggal, hogy Koszovó 2008 februárjában egyoldalúan független állammá nyilvánította magát.

Rendkívüli biztonsági intézkedések közepette, falak, ellenőrzőpontok, lassító pontok között szlalomozva érkezett meg Sztárai Péter, a külügyminisztérium helyettes államtitkára a nemzetközi konferencia helyszínére Kabulba, ahogy az a másik hetven delegáció is, amelyik szintén részt vett a januári londoni Afganisztán-értekezlet óta eltelt idő értékelésében.

Rendkívüli biztonsági intézkedések közepette, falak, ellenőrzőpontok, lassító pontok között szlalomozva érkezett meg Sztárai Péter, a külügyminisztérium helyettes államtitkára a nemzetközi konferencia helyszínére Kabulba, ahogy az a másik hetven delegáció is, amelyik szintén részt vett a januári londoni Afganisztán-értekezlet óta eltelt idő értékelésében.

Sead nem emlékszik pontosan, merre menekültek társaival a hegyeken át Srebrenicából, de a rettegés még most is élénken él szavaiban, ahogy a tizenöt évvel ezelőtti eseményeket felidézi. A harmincas évei végén járó bosnyák egyike volt annak a csaknem tizenháromezer férfinak, akik – miután Ratko Mladics tábornok és a boszniai szerb erők július 11-én bevonultak Srebrenicába –úgy gondolták, legnagyobb esélyük akkor van a túlélésre, ha a hegyeken át megpróbálnak eljutni bosnyák területre, Tuzlába. Sead a leharcolt, részben fegyvertelen bosnyák hadsereg tagja volt, társaival a katonák mellett a hétezer civilből is álló menetet vezették volna. Egy idő után azonban teljes lett a káosz a rettegő tömegben.

Egyiptomban ősszel parlamenti, jövőre pedig elnökválasztás lesz – de egyelőre nem tudni, mik a betegeskedő Hoszni Mubarak elnök szándékai. Annyi biztos, hogy mindenki a stabilitásban érdekelt.

Bosznia az anyám, Srebrenica a nővérem – énekelte egy „árva” kislányhang annak a megemlékezésnek a kezdetén, amelyen az eddigi legtöbb, 775 bosnyák áldozat maradványait temették el tegnap Potocariban. A boszniai szerb köztársaság falujában és környékén több mint nyolcezer muzulmánt öltek meg a szerb erők, miután Ratko Mladics tábornok vezetésével 1995. július 11-én elfoglalták a faluval szomszédos Srebrenicát.

Erős hangsúlyeltolódás tapasztalható a török külpolitikában – mondta lapunknak Dobrovits Mihály turkológus, az MTA-ELTE Közép-ázsiai Kutatócsoport munkatársa. Szerinte Ankara eddig igyekezett úgy fellépni a térségben, mint a nyugati értékek egyértelmű és elkötelezett képviselője, a nyugati szövetségi rendszer védőbástyája.

Amikor Mhamed Boulakhrif 43 évvel ezelőtt elhagyta szülővárosát, az északmarokkói Nadort, nem gondolta volna, hogy élete hátralévő részét Hollandiában éli le. Kis fűszerboltot vezetett Marokkóban, megélhetési gondjai nem voltak. Barátai javasolták, hogy próbáljon szerencsét Európában. Némi csalódással fogadta, hogy Hollandia esős, hideg és szürke, de hamar talált munkát, először a Heineken-gyár kávézójában, majd egy étteremben, később egy kórházban. Teltek az évek, Mhamed Boulakhrif elvett egy marokkói asszonyt, s öt gyerekük született.

Nyugtalanul és dühvel fogadják a sokat megélt nyugat-koszovói Zalcs/Zacs faluba visszatérő szerbeket a helyi albánok. Nem akarnak gyilkosok és gyilkosok rokonai szomszédságában élni.

Beszélni kell a Hamásszal, Szudán pedig fokozott figyelmet követel – állítja a kanadai Louise Arbour, a Nemzetközi Válságcsoport (ICG) vezetője. A hágai Nemzetközi Törvényszék volt vezetője a Közép-európai Egyetem által adományozott Nyílt Társadalom Díjat vette át Budapesten.

– Nem volt semmi előjel – mondja telefonon Kirgizisztánból Krassy Norbert, aki átélte az oshi zavargások első napjait. Barátjával a Pamír-fennsíkon áthaladva akartak Tadzsikisztánba átjutni, így a múlt hét közepén érkeztek meg az egykori Selyemút fontos állomásához, a háromezer éves kirgizisztáni Osba.

Óvatosságra intetettek a szakértők a szlovákiai választások eredményével kapcsolatban a szlovákiai Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Magyar Külügyi Intézet által közösen rendezett konferencián tegnap Budapesten. Abban egyetértettek: a választások után érzett eufória annyiban elhamarkodott volt, hogy valójában csak pár százalékos elmozdulást tapasztalni a választók részéről, a Smer továbbra is a meghatározó politikai erő az országban.

Tölli Tünde nem mondható tipikus, a közhiedelem szerint „unatkozó” nagykövetfeleségnek. Egy alkalommal repeszálló mellény nélkül, teljesen egyedül vezetett Baghlan tartományból Kabulba, a Szalang-hágón keresztül. Az afgán fővárost az északi területekkel összekötő, szovjetek építette, 3400 méter magasan fekvő alagúton áthajtó afgán férfiak azt hitték, rosszul látnak, amikor megpillantották a fehér nőt elszántan a volán mögött, a világ jelenleg egyik legveszélyesebb országában. De Tölli Tündének dolga volt. És ment, hajthatatlanul.

Hatalmas katolikus templom épül Pristina belvárosában. Az óriási betonváz otrombán tornyosul az apró, hamis DVD-ket, ruhákat kínáló boltok, büfék, hangulatos kávézók fölé. A templom építésére még Ibrahim Rugova, Koszovó néhai elnöke, az erőszakmentes passzív ellenállás híve tett ígéretet, ő is tette le az alapkövet. Ahogy országszerte oly sok mindent, a templomot is az albán származású Teréz anyáról nevezik majd el. Nem messze tőle egy szögesdróttal védett, lassú pusztulásra ítélt szerb ortodox templom vakolatlan téglateste áll. Még Szlobodan Milosevics, egykori jugoszláv és szerb államfő az utolsó pillanatban próbálta meg ide építtetni a XX. század végén.

A liberális VVD (Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért) vezetője, Mark Rutte alakíthat kormányt Hollandiában, miután szoros küzdelemben megelőzte a Munkapártot (PvdA). A VVD 31 mandátumhoz jutott a 150 fős alsóházban, míg a volt amszterdami polgármester, Job Cohen vezette baloldaliak 30 mandátumhoz jutottak.

A marokkói születésű Ahmed Marcouch Hollandiában tanult meg írni és olvasni. 2006-ban Amszterdam hírhedt Slotervaart nevű, bevándorlók lakta negyedének polgármestere lett, és kemény elvárásokat támasztott saját közösségével szemben. A melegek jogaiért is kiálló 41 éves politikus ma a holland Munkapárt egyik arca és képviselőjelöltje.

Kárpáti Hajnalka bírónak van egy álma: tanácselnökként együtt dolgozni egy szerb és egy albán bíróval. Külön öröm lenne, ha etnikai ügyet tárgyalnának, és végül egyhangú döntés születne. – Akkor úgy érezném, elvégeztem, amiért idejöttem – mondja az EULEX, az Európai Unió igazságszolgáltatást támogató missziójában szolgáló bírónő, az észak-mitrovicai bíróságon lévő irodájában. Optimista, ezért reméli, hogy az álom már őszre megvalósulhat. De ez nemcsak rajta múlik.

Egy órán át nézett farkasszemet egymással több ezer albán és több száz szerb az etnikailag megosztott észak-koszovói várost összekötő híd két oldalán. A két nép szélsőségesei provokálták egymást egy ideig, de a helyi rendőrség, valamint az EULEX és a KFOR sikeresen tartotta egymástól távol őket.