Jogi eljárások megindítására aligha, erős politikai nyilatkozatokra azonban mindenképpen lehet számítani az Európai Bizottság részéről a biztosok mai ülése után, amelyen Magyarország is téma lesz – érzékeltette több brüsszeli forrás.

Maximálisra kívánják tekerni Brüsszelben a politikai nyomást, de még korai „csomagolni” a Magyarországgal szembeni kifogásokat – vélekedett lapunknak Marco Incerti, az Európai Politikatanulmányok Központjának (CEPS) munkatársa. Emlékeztetett arra, jelenleg olyan a hangulat az unió fővárosában, hogy nehéz partnerként tekinteni Magyarországra. Ugyanakkor a kutató kétli, hogy Brüsszel megpróbálná „politikai karanténba” kényszeríteni az országot, ahogy az Ausztriával történt 2000-ben, amikor Jörg Haider Szabadságpártja helyet kapott a kormánykoalícióban.

Nem valószínű, hogy a hitelmegállapodásnak lesznek politikai feltételei is, de sok jóra nem számíthatunk.

Nem végeztek egyelőre a jogi szolgálatok az aggályos magyar törvények vizsgálatával – mondta a bizottság szóvivője, Olivier Bailly pénteken Brüsszelben.

Nem végeztek egyelőre a jogi szolgálatok az aggályos magyar törvények vizsgálatával – mondta a bizottság szóvivője, Olivier Bailly pénteken Brüsszelben.

A bizottság összekapcsolhatja a hitelmegállapodásról szóló tárgyalások megkezdésének eddigi egyetlen feltételét, a jegybank függetlenségének biztosítását más aggodalomra okot adó magyar jogszabályok felülvizsgálatával – erről is dönthetnek a biztosok kollégiumának jövő szerdai ülésén – derült ki Olivier Bailly, bizottsági szóvivő csütörtöki tájékoztatóján.

Brüsszeli interjúnk Juhász Rolanddal, az Anderlecht 69-szeres válogatott labdarúgójával, aki legszívesebben Németországban vagy Angliában folytatná pályafutását.

Jött, látott, és nem mondott sokat. Csak két „nem”-et, amelyet kollégái „nem”-nek is értelmeztek. Aztán kiderült, hogy a „nem” valójában „talán”.

„Súlyos aggodalmakat” fogalmazott meg a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács átalakításával, az adatvédelmi hatóság létrehozásával, a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítása miatt egy Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek címzett, és lapunk birtokába került, hétfői keltezésű levélben Viviane Reding európai bizottsági alelnök.

„Súlyos aggodalmakat” fogalmazott meg a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács átalakításával, illetve a bírák nyugdíjkorhatárának leszállításával kapcsolatban Viviane Reding európai bizottsági alelnök egy Navracsics Tibornak címzett hétfői keltezésű levélben. A magyar kormány válaszát péntekig várják. Az igazságügyi biztos azt is kéri, hogy az aggályos intézkedések végrehajtását függesszék fel addig, amíg az uniós jogszabályoknak való megfeleléssel kapcsolatban minden kételyt el nem oszlattak.

Takarítónőjét ölte meg először, és csak ezután ment lövöldözni a belvárosba Nordine Amrani, a belga támadás elkövetője. Amrani Liège belvárosában kedden három embert megölt, 125-öt megsebesített, majd végzett önmagával is. A sebesültek közül öten továbbra is az intenzív osztályon fekszenek.

Kedden életbe lép a fiskális fegyelmet szigorító hatos csomag. Magyarországnak hamarosan válaszolnia kell arra, hogyan csökkentené tartósan, azaz fenntarthatóan államháztartási hiányát. Ha ezek nem lesznek az elvártaknak megfelelőek, eddig nem használt súlyos szankciókat kaphatunk Brüsszelből.

Hideg zuhanyként érte a Nicolas Sarkozy francia államfő csütörtök hajnali sajtótájékoztatóján elhangzott bejelentés a teremben jelen lévő magyar újságírókat: Magyarország Nagy-Britannia mellé állt, s kimarad a fiskális paktumot jelentő kormányközi szerződésből. Az értesülést, úgy tűnt, később a tanács által kiadott közlemény is megerősíti.

Orbán Viktor az informális tanácskozást követően a többi uniós vezetővel ellentétben nem tartotta hajnalban szükségesnek tájékoztatni a sajtót arról, ami az ülésen történt, és azon ő milyen álláspontot képviselt. Ezt ezért mások tették meg helyette: minden jelen lévő politikus és kint várakozó újságíró számára egyértelműnek tűnt, hogy Orbán Viktor a britek oldalán nemet mondott. Szijjártó most próbál korrigálni.

Nagy-Britannia ellenkezése tett keresztbe a huszonhetek megállapodásának és az eurózóna megerősítését célzó szerződésmódosításoknak. A több mint kilenc órán át tartó tárgyalások során az Európai Unió állam- és kormányfőinek nem sikerült megállapodniuk az eurózóna megmentésére hivatott egységes pénzügyi paktum kereteiről, ezért a közös pénzt használó 17 ország kormányközi szerződéssel halad tovább a fiskális unió felé, amihez minden tagállam szabadon csatlakozhat.

– Nem lesz második lehetőség – figyelmeztetett Nicolas Sarkozy az Európai Unió állam- és kormányfőinek csütörtök este informális vacsorával kezdődött eurómentő csúcstalálkozója előtt.

Elvi megállapodás született egy új pénzügyi paktum költségvetésekre vonatkozó részéről az Európai Unió állam-, és kormányfőinek csúcstalálkozóján, amely csütörtök este egy informális vacsorával kezdődött. A szerződésmódosításról és az eurózóna állandó mentőalapjáról azonban az éjszakába nyúlóan vitatkoztak.

A mostani a sokadik csúcs az euró megmentése érdekében. Egyelőre nem sikerült olyan egyezséget kidolgozni, amely rövid távon megnyugtatja a piacokat és visszaállítja az eurózóna iránti bizalmat. Sok lépés történt, amelyek erősítik a pénzügyi együttműködést, és így hosszú távon erősítik a bizalmat, de ezek egy része csak most decemberben lép életbe.

Fogyni kezdett az csütörtökön kezdődő Európai Tanács csúcstalálkozóját megelőző optimizmus szerda este, miután úgy tűnt, az álláspontok megkeményedtek. Ekkorra körvonalazódott, milyen ötletek lesznek majd a tárgyalóasztalon, de egyikben sem lesz könnyű a megegyezés. Azt ígérik, Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök addig nem állnak fel pénteken a csúcsról, amíg nem tudnak „erőteljes” egyezséggel a világ elé állni. Hosszú hétvége elé néz az EU.

– Egy kezemen meg tudom számolni, hányan hitték el, hogy meg lehet csinálni – mondja Györkös Péter EU-nagykövet, a magyar állandó képviselet vezetője a horvát csatlakozási tárgyalások júniusi hajrájáról.