Ha valakire azt mondjuk, hisztérikusan reagál egy eseményre vagy helyzetre, ritkán gondoljuk, hogy az illető valóságosan is beteg. Pedig a hisztéria hajdan nagyon is körülhatárolható kórismeként élte virágkorát az orvoslás történetében. Sőt e mentális állapot helyzetének változásai nemcsak a tudomány fejlődésének, hanem a társadalmi változások kacskaringóinak is hű tükörképei. Érdekes például, hogy e lelki tünemény különálló kórként csak a XVII. században jelent meg, de a korra jellemzően ekkor a boszorkányok rontásának tekintették, és az ilyen tüneteket mutató asszonyokat – merthogy ekkor és még jó ideig zömmel női bajnak vélték a hisztériát – ennek megfelelően, nem éppen kórházi körülmények szerint kezelték...

Egy hete – talán nem véletlenül épp a Nobel-hét elé időzítve – botrányos történet jelent meg a hírneves amerikai tudományos lap, a Science hasábjain, mely a kutatók eredményeinek publikálásában egyre nagyobb szerepet játszó, nyílt hozzáférésű szakmai folyóiratok vadnyugati állapotaira világít rá.

Életük delén túl amerikai férfiak milliói szednek szellemi, fizikai, no és nem mellesleg szexuális képességeik felturbózására hormonkészítményeket. Mára a tesztoszteronpiac értéke a tengerentúlon elérte az évi kétmilliárd dollárt. A középkorú és idősödő urak többnyire hormontartalmú géllel szeretnék újra versenyképesnek tudni magukat, ilyesmit kennek magukra fáradtság, depresszió és persze lohadóban lévő nemi vágy esetén.

A vegyifegyver-azonosítás tudománya egészen rendkívüli kihívásokkal néz szembe, miután az genfi orosz és amerikai megegyezés értelmében kivételes gyorsasággal kell megsemmisíteni Szíria ilyen jellegű arzenálját – egy részüket ráadásul az ország határain kívül.

A hatalmas teknős nyugodtan viselte, hogy fotózzam. Több mint negyvenöt éve tűri a fényképezést: 1967-ben kifogták, kitömték és azóta Hanoi központi tavacskájának szigetén, egy kis templomban, üveg mögül bámul látogatóira. Egy legenda megtestesülése, maga a vietnami Loch Ness-i szörny.

Már szombat reggel izgatott csoportok gyülekeztek a volt KFKI csillebérci telephelyének főbejáratánál, hogy bejuthassanak az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont nagy sikereként idén megnyílt CERN-adatközpontba. A CERN a hét végen megnyitja kapuit a látogatók előtt, amelyhez a budapesti központ is csatlakozott, nem mellékesen kapcsolódva a Kutatók Éjszakája nevű európai rendezvényhez.

Ötletes energiatárolási módszert mutattak be tegnap a Műegyetemen. Tulajdonképpen a felfedezéstől számítva nyolcéves történet elevenedett meg a brit nagykövetség, a magyar egyetem és az Okos Jövő Innovációs Klaszter szervezésében, amikor Richard A. Williams, a Birminghami Egyetem Műszaki és Természettudományi Karának vezetője vázolta a cseppfolyós levegővel megvalósuló energiatárolás technológiáját. Maga a felfedezés a professzor korábbi munkahelyén, a Leedsi Egyetemen történt 2005-ben, amikor egy fiatal végzős hallgatója, Yulong Ding rájött, milyen egyszerű módon használható fel a –196 Celsius-fokra lehűtött levegő energiatárolásra.

Kipróbálható elektromos sebészkés, csoportos újraélesztés, bonctermi látogatás, androiddal történő tankvezérlés, jégbe zárt laboratórium, pókerező robot – ízelítő a pénteki Kutatók Éjszakája gazdag programsorozatából, melyről ma tartottak tájékoztatót a Semmelweis Egyetemen. Az Európai Unió által 2005-ben indított és mára páratlanul népszerűvé vált tudományos rendezvényt évente szeptember negyedik péntekén tartják Európa-szerte.

Délre néző ablakok – ingatlanhirdetések nyerő mondata. Az egyre melegedő nyarakon azonban a déli fekvésű lakások tulajdonosainak mind nagyobb gondja az árnyékolás, s a klímaberendezések áramfogyasztása sem nőhet az égig.

Kevés kutatóhely eredményeire figyel annyira a világ, mint az ENSZ égisze alatt működő Vegyi Fegyverek Betiltásának Szervezete (OPCW) által kijelölt laboratóriumok elemzésére.

A gazdának nem kell folyton a tőkék között járnia, mert az okos szenzorok állandóan tájékoztatják mindenről. A magyar innováció olcsóbb előállítást és jobb minőséget ígér.

Richard Newcomb, az új-zélandi Növény- és Élelmiszer-kutató Intézet munkatársa csoportjával ráakadt arra a génre, amely meghatározza az emberek szaglásának különbségeit.

Gyerek három szülővel? Genetikusan megtervezett babák? Transzgenikus embriók? A tudomány fejlődése alaposan felforgatta az utódlásról és némiképp a családról alkotott hagyományos elképzeléseket.

Irdatlan könyv. És ezt tessék minden vonatkozásban érteni. Már a polcról levenni se könnyű, az olvasásához meg kifejezetten két kéz kell, hiszen Richard Rhodes műve a részletes név- és tárgymutatóval együtt 880 oldalt számlál, egyszóval nem afféle könnyű nyári olvasmány, amelyet repülőre is felvihetünk, hisz a túlsúlyveszély kézzelfogható.

A jelenleg Budapesten zajló limnológiai világkongresszus programfüzetének címlapképén hatalmas busák ugrálnak a vízből jó magasra. Mintha forrna a víz körülöttük. S bár valamelyik dokumentumcsatornán láttam már ilyet az egyik észak-amerikai folyón, nem gondoltam volna, hogy ilyen nálunk is megesik.

Európa egyre inkább teret veszít az egyre éleződő élelmiszer-termelési versenyben, ha nem változtat a genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos szabályozásán. Ez az egyik üzenete az Európai Tudományos Akadémiák tudományos tanácsadó testülete (EASAC) által közelmúltban készült jelentésének, melyet a testület tagjai nemrég a brüsszeli illetékeseknek is bemutattak.

Moratóriumot szeretne elérni a harci robotok fejlesztésére egy ENSZ-javaslat, mert e gépek emberi közbeavatkozás nélkül képesek gyilkolni. Hol a robotika három Asimov-féle törvénye? Egy washingtoni konferencia nemrég azokkal a gyorsan fejlődő technológiákkal foglalkozott, amelyek nemcsak bomlasztják, hanem szinte szétrobbantják megszokott világunkat.

Lassan vonulunk egy kötelet fogva Helsinki belvárosában, miközben angol és orosz parancsszavak pattognak, melyeket a minket kísérő és felvigyázó, régi időket idéző rendőregyenruhás fiúk és lányok harsognak. Igazodj! Ne engedd el a kötelet! Ütemesen lépkedj! A járókelők csodálkoznak a színes tömeg láttán, hiszen a tudományosújságíró-világkongresszus résztvevői valóban a földgolyó minden részéről érkeztek, hogy most megtapasztalják a sokak számára minden bizonnyal szokatlan bánásmódot. A „hidegháborús villamoshoz” tartunk.