Ma utoljára távozhat önként, mindenkit fölszabadítva Gyurcsány Ferenc a miniszterelnöki székből. Elfogyott mögüle a választói, a vállalakozói és a munkavállalói, a nemzetközi politikai és befektetői, az értelmiségi és a médiatámogatás. Évtizedek óta nem volt Magyarországnak ennyire elszigetelt, sarokba szorított miniszterelnöke. Mindenki változást akar. Ami eddig fönntartotta, hogy jobb az ellenzéki vezérnél, ma mit sem ér. Magyarországot kettejükkel együtt írják le.

Kedves Bogdan! 1989-re emlékeztetsz, tegnap volt, vagy évszázada? A kelet-európai rendszerváltozások, "bársonyos" és körülhatárolt forradalmak csalódott és elkeseredett lengyeleket és magyarokat találnak gazdasági bajaik közepén. Nincs barikád, nincs kerekasztal, nincs köztér - politikusaikat, a gazdagokat, a szomszédokat átkozó emberek ülnek magánlakásaikban. Világ proletárjai, világ lengyeljei és magyarjai, világ forradalmárai, reformerei, akárkijei - hagyjatok békén! Még magamnak se vagyok itthon!

A pénzügyi válság előhívta a bennünk élő barbárt. Látjuk, hogyan hagyja magára Európa középpontja a pénzügyi, majd a gázválságban Európa széleit. Kelet-Európát se az euró nem védelmezte, se az EU Bizottság és az Európai Központi Bank által kialakított, nem euróövezeti országokat támogató likviditási és hitelcsomag. Nyugat-Európa elnézi, hogy az EU és a NATO biztosítékai mit sem érnek, oroszok és ukránok egymással vetélkedve tehetik tönkre a kelet-európai ipart és törhetik meg a lakosságot.

Megjelent egy levél Morvai Krisztinától (Tisztelt Élet és Irodalom Szerkesztősége!, Élet és Irodalom, november 14.). Paradoxon: foglalkozni vele fölösleges, nem foglalkozni tisztességtelen. Ki akarna leszállni ebbe a gonosz, kanálisszagú alvilágba?

A nyolcvanas évek végén, a Fordulat és reform című anyagunkban megpróbáltuk jelezni, hogyan halmozódtak egymásra az egyes válságok: a szocialista világmodell, a szerkezet, a konjunktúra, a legitimáció válságai. Magyarország tragédiája, hogy 2008 végére, 2009 elejére összegeződnek nálunk a válságok. Egyszerre érint minket, másokhoz hasonlóan, az angolszász típusú piaci kapitalizmus modellválsága; hogy a gazdasági szereplők globális térben játszottak és játszanak kockázatos piaci játékot, ám nem született meg ezeknek az erőknek a globális, összehangolt intézményes ellenőrzése.

A jövő feltáratlan kontinens. Most egy pillanatra, az új amerikai elnökkel megláthattuk az ismeretlen föld körvonalait. Az amerikai választók, rácáfolva előítéleteinkre, változásra, kalandra, előítélet nélküli világra szavaztak. Reményt adtak nemcsak maguknak, a világnak is.

Rossz idők vannak, és nem jönnek jobbak. Magyarország a semmi ágán ül. Véget ért egy világgazdasági és világpolitikai korszak - gondolkodni és másként cselekedni kellene.

politika senki földjén járunk. A magyar politika évek óta a jelen börtönében kucorog, ahol kizárólag ma van, soha holnap.

A politika senki földjén járunk. A magyar politika évek óta a jelen börtönében kucorog, ahol kizárólag ma van, soha holnap.

"Minden emberben van valahol egy kő" - írta 1958. július 14.-én Nemes Nagy Ágnes. "Súlyos, szilárd, egynemű. Talán urániumféle, mert sugárzik, talán mágnesféle, mert minden feléje esik. Ez a kő: csak van. Ez a legfőbb tulajdonsága. Próbálhatom megmozgatni, erőszakoskodni vele - hiába.

"Erdély földjén most és mindörökké (akinek van szeme lássa) még parvenübb Menükről még ropogósabb röplapokról még ármányosabb l'étlapokról Álmodik a gyomor -" (Kovács András Ferenc: Álmodik a gyomor)

Magyarországon az elmúlt évtizedben sikerült legyőznünk egymást, csak az ország nem képes nyerni. Magyarország barbarizálódása visszavezethető arra, hogy a döntéseket hozók már nem tudják, hogy mi a teendő a világgal, s benne Magyarországgal, mert kicsúszott az ellenőrzésük alól.

 

"Réaumur grófja a nevem, / s szakadjon rátok átok! / Szolgáljátok csak szüntelen / Celsiust, renegátok!" / Mócsingot majszol még Dicső / Fahrenheit egy zugolyban. /"Atyám! Az volt a szép idő, / melyet még én fokoltam." Morgenstern: Trónkövetelők - Molnár Imre fordítása

"s mintha a dolgok sejtenék e csendben: meg kell és meg fog halni minden, magából messze szállva." Rilke: Szorongás (Kányádi Sándor fordítása)

Veszélyes kísérletbe fogott az Egyesült Államok vezette nyugati közösség, amikor hozzájárulását adta Koszovó függetlenségéhez. Alighanem ez a döntés egyike a koszovói háborúval elinduló, egypólusú, 2001. szeptember 11-e után átfogóvá váló világrendszer utolsó döntéseinek, amely szerencsétlenül fogja befolyásolni a 2009 elejétől kialakuló új, több központú, konszolidációs világrend működését.

Nem mozdul semmi. Nincs, ami fölhajtsa a gazdaságot. Nincs, ami előrevigye a politikát. Nincs fölfelé kapaszkodása a társadalomnak. Mozdulatlan víztömeg. Alatta, benne lerántó örvények és gyilkos kavargások. A fölszínen állandó, sehonnan jövő és sehová sem tartó fodrozódások. Mintha a változtathatatlanság súlya ülne rajtunk. Bugyborékolás a víz alól.

Minden rendben. Kitört a pánik. A politikai elit zárt alakzatokat képez. Összezár az MSZP. Vezetői fogadkoznak, hogy minden változatlan, s 2009 őszéig a nyugodt, megfontolt aprómunka következik. Összezár a Fidesz. Egységesek vagyunk a célokban és az eszközökben, szeretjük vezérünket és választóinkat. A pártok boldogok. Magyarország boldog. Helyzete siralmas. Kilátásai sötétek. Kérdés: országot, népet, nemzetet vagy politikai szereplőket cseréljünk?

"Je ne fléchirai pas, sans plainte dans la bouche, / Le deuil au coeur, dédaignant le troupeau...". Victor Hugo versét 1958-ban, a börtönében így fordította magyarra Kosáry Domokos: "Nem hajlok meg soha, ajkamon sincs panasz, / Csak szívem gyászol s az alázkodók nyáját megveti...".

2004 elején a haladó értelmiség rátalált arra a politikusra, akihez nemcsak az esze, hanem a szíve is húz. A "Merjünk baloldalinak lenni" cikkét író Gyurcsány Ferenc elnyerte a baloldali - szocialista és liberális - értelmiség többségének támogatását. A Bence György által gúnyosan "haladó értelmiségnek" nevezett szakértői, szabadon lebegő és médiaértelmiségi intézmények, körök és személyiségek Gyurcsányban fellelték a magyar Blairt, az európai szintű gondolkodó és cselekvő, kommunikáció- és vezetőképes, egyszerre szociális és liberális politikust.