Árvíz után menetrendszerűen érkezik a rovarinvázió, az idei mégis a Lyme-kór éve lehet a kullancsok miatt.

Minek tekintsük a 175 éve, 1838. június 29-én született Szily Kálmánt? Fizikusnak, nyelvésznek, tudományszervezőnek, tudománytörténésznek? Az ő esetében értelmetlen a lehatárolás: mindegyik területen maradandót alkotott.

Az ipari internet már most figyeli a gépek és rendszerek működését, de a jövőben a nemzetgazdaságok motorjává válhat a Big Data. A termelődő adathalmazok gyors kiértékelése ugyanis munkát, energiát, bürokráciát spórolhat meg eurómilliárdos nagyságrendben.

Európa egyik legmodernebb informatikai infrastruktúrája működik Csillebércen.

Nagy hatású fizika- és matematikaeredményei mellett igen jelentős a filozófiai, teológiai és irodalmi munkássága. Pierre Fermat-val a valószínűség-számítást alapozták meg. Hogy ki levelezett Fermat-val? A 390 éve, 1623. június 19-én született Blaise Pascal, aki sok egyéb mellett az elsőmechanikus számológépet is építette. Barométerrel végzett kísérletei pedig a légnyomás mérésében alapvető jelentőségűek.

Százöt pályázó közül egyetlen hölgyet sem találtak arra alkalmasnak, hogy július elsejétől a Lendület program keretében önálló kutatócsoportot alapítson, azaz, a tizennégy idei nyertes mindegyike férfi.

Sikeresen elstartolt kedden a Sencsou-10, s ezzel Kína ötödik olyan űrhajóját küldte a világűrbe, amelyen emberek tartózkodnak. Az űrhajó az északnyugat-kínai Csiucsuan űrközpontból közép-európai idő szerint 11 óra 38 perckor indult, majd sikeresen pályára állt, fellövését a kínai központi televízió élőben közvetítette.

Ernő fiáról sokkal többet tudunk, hiszen világhírű zeneszerző, karmester és zongoraművész lett, de a százhetven éve, a Nyitra vármegyei Szobotiston 1843. június 13-án született Dohnányi Frigyes is maradandót alkotott.

Erőss: „Lali, nem látok!” Kollár: „Próbálj meg lentebb menni, nagyon magasan vagy. Peti?” Erőss: „Peti nincs itt. Szerintem lement.” Ezekkel a szavakkal idézte fel utolsó, Erőss Zsolttal folytatott beszélgetését az alaptáborban tartózkodó Kollár Lajos expedícióvezető. A történet folytatását ismerjük: a Magyarok a világ nyolcezresein expedíciósorozat két tagja, Erőss Zsolt és Kiss Péter – miután sikerrel megmászta a 8586 méter magas Kancsendzönga hegyet – életét vesztette.

Nagyjából három és fél millió éve alapvetően megváltozott őseink fogyasztása. Addig erdőkben éltek, zömmel fák, bokrok leveleit, gyümölcseit ették. Ezt követően azonban a levelek és gyümölcsök mellett az étrendjükben megjelentek a fűfélék, és olykor kisebb állatok is szerepeltek a menüben – legalábbis erről jelent meg négy cikk a PNAS folyóiratban.

A Kancsendzöngán bekövetkezett tragédia feldolgozására tettek kísérletet a hazatért expedíció tagjai, valamint Erőss Zsolt hozzátartozói és neves magyar hegymászók. Halk szemrehányástól fájó kérdésekig sok minden terítékre került. Az biztos, hogy a következő két évben a magyar zászló nélkül álló két nyolcezres csúcsot nem támadják honfitársaink, de az oxigénpalackot visszautasító mászásból nem adnak.

A bolygólátogatáshoz szükséges kétszer 253 napos út sugárterhelése meghaladja az elviselhetőt.

A tavaszi árhullám békésen levonult, de elég volt néhány napnyi kiadós esőzés Ausztriában, Németországban és Csehországban, és ismét soha nem látott áradat vonul le Közép-Európa folyóin, így a Dunán is. Ez a hirtelen támadt szélsőséges természeti haváriahelyzet is erősíti az ezerszer elhangzottakat: mégiscsak eleven valóság a klímaváltozás.

Babits Mihály Halálfiai című regényében egy fiatal, rendkívül műveltlányról, Hintáss Gittáról is szó esik. A tudománnyal és filozófiával foglalkozó nő angol könyvekből idéz, doktori vizsgát tesz, közben előadásokat tart. Babits hőse vélhetően földije, a 35 éve, 1978. június nyolcadikán elhunyt Geiger Valéria, akit férje után Dienes Valériaként ismerünk.

A magyar tudományos élet talán legrangosabb kitüntetésével, a százezer euróval járó Bolyai-díjjal ismerték el Nusser Zoltán agykutató tudományos munkásságát, amelyből a laikusok nagyjából egy szót sem értenek. A kutató, aki a világ sok tudományos műhelyében dolgozott, nem nagyon érti a hazai gyakorlatot, a nehezen mozduló kollégákat.

„Egy órán át voltam fenn, délelőtt tíztől tizenegyig. Ennyi idő éppen elég volt. Hogy mivel telt ez az egy óra? Amikor felértem, persze hogy leültem, levegő után kapkodtam, kicsit később előszedtem a zászlót, rátűztem az oszlopra, kerestem valakit, hogy lefényképezzen, körbefilmeztem a helyet, ittam, szőlőcukrot ettem, efféle dolgokat műveltem. Tovább nem maradhattam, mert le is kell érni. Hosszú a lefelé vezető út, és bármikor ránk törhet a rossz idő” – így emlékezett tizenegy évvel ezelőtt sikeres Mount Everest-mászására.

Menekülésekkel indított életpályája végén az egyik legnagyobb hatású belga tudós lettIlja Prigogine. Az 1917-ben Moszkvában született fiziko-kémikus tíz éve, 2003. május 28-án Brüsszelben hunyt el. Munkásságát 1977-ben kémiai Nobel-díjjal ismerték el.

„A 2013-as Kancsendzönga (8586 méter, Himalája, India–Nepál) Expedíció két csúcsmászója, Erőss Zsolt és Kiss Péter, a csúcsról való ereszkedés közben8000 méterkörüli magasságban eltűnt!” – ezt az egymondatos hírt adta ki a „Magyarok a világ nyolcezresein” expedíció sajtófőnöke, Vincze Szabolcs.