Nyílt levélben fordult a humánminiszterhez a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a pedagógusok életpályamodelljéhez köthető minősítési rendszer miatt. Ebben Galló Istvánné, az érdekvédelmi szervezet elnöke azt kérte Balog Zoltántól, hogy haladéktalanul hívja össze a pedagógus-sztrájkbizottságot az úgynevezett „portfóliófeltöltés” kapcsán kibontakozó széles körű elégedetlenség miatt.

Leleplezte magát a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) a drasztikus közoktatási centralizáció kapcsán. Kiderült ugyanis, hogy a kormánynak az a gyakran hangoztatott érve, amely szerint az államosításnak az iskolák közötti egyenlőtlenségek, a szegregáció csökkentése a célja, nem fedi a valóságot.

Nemrégiben rábólintott a kormányfő a felsőoktatási stratégiára. Csakhogy nem arra, amelyet tavaly ősszel Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár készített el csapatával, és amelyet azóta sem vett Orbán Viktor kormánya napirendre.

Bár sokan ítéletre számítottak, az első fokon eljáró Nyíregyházi Törvényszék tegnap elhalasztotta a határozathozatalt a Huszár-telepi iskola szegregációs ügyében.

80-100 oldalnyi szakmai és adminisztrációs anyagot kell április végéig egy online felületre feltölteni azoknak a pedagógusoknak, akik pedagógus II kategóriába akarnak tartozni jövő januártól. A minősítési eljárás azonban sokaknak gyanús.

Széles körű egyeztetésre bocsátotta Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár a „tankönyvvé, pedagógus kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről” szóló rendelettervezetet pár napja.

A tankönyves vállalkozások a tárca rendelettervezetéből csak azt olvashatnák ki: akkor járnak a legjobban, ha minél hamarabb fölhagynak eddigi tevékenységükkel.

Az Orbán-kormány felsőoktatást sújtó politikája kiváltotta Európa figyelmét. Ez pedig komoly figyelmeztetéssel járt: január 17-én kelt levelében a European Association For Qualitiy Assurance in Higher Education (ENQA) jelezte, hogy nem hosszabbítja meg a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) teljes jogú tagságát. Ez súlyos döntés, mert az ENQA az európai felsőoktatás minőségbiztosításának nagy presztízsű és meghatározó nemzetközi szövetsége.

Surányi György a fősodortól eltérően elemzi a 2001-es emelést. A közgazdász szerint nem szerencsés a minimálbéreket vagy egyáltalán a béreket önmagukban kiragadva vizsgálni.

A Tárki vizsgálatai szerint 2009 és 2012 között Magyarországon jelentősen nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek: a legalsó tized részesedése az összes jövedelemből 3,1-ről 2,5 százalékra csökkent, miközben a legfelső tized aránya kissé nőtt.

Bár a kormány jobban teljesít, most mégis hatmilliárd forintnyi uniós pénzt sodort veszélybe: márpedig, ha a projekt lebonyolításával megbízott konzorciumi partnerek miatt a pénz odalenne, legalább hatezer hátrányos helyzetű általános iskolás veszítene el egy ösztöndíjprogramot.

A miniszteri biztos jelentése ízekre szedi Marekné Pintér Arankát és a Kliket.

„Hoffmann Rózsa, gyere ki a hóra!” –ez volt az egyik rigmus a Szabad Oktatásért elnevezésű demonstráción, amelyhez, bár gimnáziumi diákok szervezték, számos, oktatással foglalkozó szakmai és érdek-képviseleti szervezet csatlakozott. A szombaton délután megrendezett tüntetésen azonban az államtitkár „nem jött ki a hóra”, visszautasította, hogy a szervezőkkel nyílt vitán vegyen részt. Inkább egy budapesti sajtótájékoztatón szólt be a tüntetést szervező gimnazistáknak akként, hogy akciójukat politikai célok motiválják. Az MTI tudósítása szerint az államtitkár mindemellett értékelte a tanév első félévét, ebből pedig az derült ki, hogy minden a legnagyobb rendben van.

„Hoffmann Rózsa, gyere ki a hóra!” – ez volt az egyik rigmus a Szabad Oktatásért elnevezésű demonstráción, amelyhez, bár gimnáziumi diákok szervezték, számos, oktatással foglalkozó szakmai és érdek-képviseleti szervezet csatlakozott.

Bő egy hónap telt el a PISA-vizsgálat eredményeinek nyilvánosságra hozása óta: a köznevelésért felelős államtitkárság tavaly decemberben ismertette a háromévenként elvégzett mérés fontosabb adatait.

Húsz év alatt nem született átfogó koncepció a harmadik világbeli nyomor felszámolásáról. Ez a szomorú helyzet − nyilatkozta lapunknak Derdák Tibor, a sajókazai Ámbédkar Gimnázium igazgatója.

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult a győri önkormányzat gyakorlata miatt, az azonban az erre vonatkozó jogerős bírósági ítélet ellenére sem szüntette meg iskolai szegregációs gyakorlatát, ismét indított egy szegregált osztályt, csak egy másik épületben.

Nagy a zsibongás. A gyerekek sugdolóznak egymás közt, szemük csillog: izgatottak. Nem csoda, ilyet még sosem láttak. Sokuk többé talán már nem is lát. Nem olyan helyre születtek.