Februárban döntenek a Huszár-telepről
Mindez az után kap még nagyobb jelentőséget, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Die Welt című konzervatív német lapban rendkívül élesen támadta az alapítványt és annak tevékenységét, igaz, nem a győri eset, hanem egy nyíregyházi ügy kapcsán. A tárcavezető – az MTI beszámolója szerint – az újságírónak arra a felvetésére, hogy tevékenységével kapcsolatban felmerül a roma gyerekek elkülönített, szegregált oktatásának a támogatása, így vágott vissza: „hatalmas botrány”, hogy a gyerekek kárára politizálnak, akik ezzel vádolják. Az ügyben érintett, a görög katolikus egyház által fenntartott intézmény a helyi közösség „teljesen normális” iskolája, amely „mintaszerűen felszerelt”, és a szülők azért járatják oda a gyerekeiket, mert ott laknak. Az intézményben nem zajlik „kényszerítetten szegregált” oktatás, ennek ellenére „minden erővel és a gyerekek kárára szét akarnak rombolni egy jó iskolát”.
A tárcavezető elfelejtette a Die Welt olvasóival megosztani azt a tényt, hogy e Huszár-telepi iskolát 2007-ben az akkori fenntartó, azaz az önkormányzat törvénysértő működése, vagyis a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt zárták be. A gyerekeket akkor hat másik városi iskolában helyezték el: az önkormányzat iskolabuszt biztosított számukra, hogy megkaphassák a jobb színvonalú, integrált oktatás lehetőségét. 2010-ben megváltozott a városvezetés: a fideszes polgármester első intézkedéseinek egyikeként megvonta a deszegregáció kulcsának tekinthető iskolabusz finanszírozását. Akkor sem volt hajlandó meggondolni az iskolabusz megszüntetéséről szóló döntést, amikor a Roma Oktatási Alap jelezte, hogy állná az üzemeltetési költségeket a város helyett.
Kovács Ferenc polgármester egy 2011-es testületi ülésen már nyíltan beszélt a telepi iskola újranyitásáról. Kifejtette, hogy ő kezdeményezte a tárgyalásokat a görög katolikus egyházzal, amely most az újranyitott roma iskola fenntartója. A polgármester arról is beszélt, hogy a szülők azért támogatják az iskola újranyitását, hogy ne kelljen behordani a gyerekeket a városba.
Nyíregyháza egy másik elcigányosodó iskolája kapcsán pedig azt fejtette ki, hogy azért kellene azt is egyházi fenntartásba adni, hogy „ne érvényesüljön a szegregációs szabály”. Az említett szegregációs szabály (a szegregáció csökkentése) egyébként a Balog által büszkén emlegetett euró pai romastratégiában is benne van, nem csak a magyar törvényekben.
Nyíregyházán tehát a Magyar Görögkatolikus Egyház Hajdúdorogi Egy házmegyéje átvette az uniós pénzből felújított épületet, és újraindíttatta a gettóban a cigányiskolát. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány próbált tárgyalni a várossal és a fenntartóval is, de mindhiába, ezért pert indított. Az alapítvány álláspontja szerint az egyház a jogellenes magatartás tudatában indította újra az iskolát.
A miniszter politikai síkra tereli a Die Weltnek adott interjúban a roma gyerekek oktatási esélyeiért küzdő alapítvány munkáját, noha az tízéves tevékenysége során soha nem vállalt politikai szerepet.
– A miniszter úr kitartóan kampányol a nyíregyházi szegregáló iskola mellett. Eltökélt szándéka, hogy felzárkóztatási törvényt alkossanak – ezt nem is titkolja a tárca –, s abban felmentést kapnak majd a Huszár-telepi iskolához hasonló cigányiskolák. Különösen, ha egyházi kézbe kerültek. Ezért ragad meg minden alkalmat, hogy a szegregáló intézmények mellé támogatókat toborozzon. Most már nemcsak itthon, hanem külföldön is. Csak azt nem értem, hogy ehhez miért kell az alapítványt lejáratnia. Valóban akkora „ellenfelei” lennénk? – reagált Mohácsi Erzsébet, a CFCF elnöke.
A nyíregyházi ügyben a következő tárgyalást február 18-ra tűzte ki a bíróság. A perben ítélet is várható.
A CFCF Győrt és Kaposvárt is perelte a roma gyerekek elkülönítése miatt, mindkét esetben jogerős ítéletben utasította a bíróság a fenntartókat a szegregáció megszüntetésére. Győr ügye most Strasbourgban folytatódik, Kaposvárt újra perlik.
