Egy ismeretlen hátterű, 169 milliárd forintos bevételi tétel jelenti a jövő évi költségvetés egyik legfőbb "pillérét". Még az Állami Számvevőszék is beszólt.

A nyomozó főügyészség kezdeményezte Tátrai Miklós, a nemzeti vagyonkezelő volt vezérigazgatója és Császy Zsolt, korábbi értékesítési igazgató előzetes letartóztatásba helyezését. Ügyvédje szerint Tátrai ártatlan, nem követett el szabálytalanságot, Budai Gyula miniszteri megbízott szerint azonban még bővülhet a gyanúsítottak köre.

Két olyan vagyontanácsi ülésről készült hangfelvételt adott át Budai Gyula miniszterelnöki megbízott szerdán az ügyészségnek, amely szerinte azt bizonyítja, hogy a sukorói telekcsere-szerződés ügyében „kormányzati utasításra történtek a dolgok”. Ám ezek kapcsán is számos kérdés tisztázatlan.

Általános vitára alkalmasnak találta az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról szóló javaslatot az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága szerdán tartott alakuló ülésén.

Csaknem 14 milliárd forinttal csökkent tavaly a nemzeti vagyonkezelőhöz tartozó állami cégek nyeresége. A társaságok hozzájárulása az idei költségvetéshez azonban nem csak emiatt lesz jóval kevesebb: tavaly év végén osztalékelőlegként ugyanis már befizettek 23 milliárdot.

A minisztériumoknak június végéig kell megkötniük az általuk használt ingatlanokra vonatkozó új bérleti szerződéseket. A helypazarlók plusz díjat fizetnek.

Bauer Tamás (A rossz bíráló, szeptember 29.) távirati stílusban fűz észrevételeket a vagyontörvény körüli vitában nekem tulajdonított nézetekhez. A szándékos félremagyarázás igyekezete nem ingerel vitára, a neoliberális leckefelmondás még kevésbé.

Az új vagyontörvény a regionális vízközműveket kivonja a tartósan állami tulajdonban maradó cégek köréből. A Védegylet nyílt levélben fordul Fodor Gábor, környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez, hogy a szektorban lehetőleg ne szülessenek átgondolatlan privatizációs lépések.

A Fidesz szerint a nemzeti vagyon eladása a szociális válság további mélyülését fogja eredményezni, hiszen emelkedni fog számos közszolgáltatás ára - mondta a párt szóvivője.

Ősztől tavaszig, az Országos Civil Fórum vitaestjein bebizonyosodott, szakpolitikai kérdésekben nincs elvi ellentét a jobb- és a baloldali - valamint az egyoldalúságot elutasító - gondolkodók között. A felszólalók többsége egyetértett abban, hogy az államháztartás kritikus állapota szorosan összefügg a magyar demokrácia hiányosságaival. Kissé leegyszerűsítve a dolgot: autonóm közösségek, független nyilvánosság és hatékony társadalmi ellenőrzés híján minden hatalom korrumpálódik. Magyarországon a Kádár-korban konszolidált feudálszocialista struktúrák zökkenőmentesen szerveződtek át feudálkapitalista oligopóliumokká. Eközben a halmozódó hátrányok és veszteségek, a bizalomvesztés, a szolidaritás látványos hiánya a társadalmat egyre nehezebben kezelhető válságba sodorták.

"Addig is, amíg az Alkotmánybíróság a döntését meghozza, kérjük Pénzügyminiszter Urat, hogy ne engedélyezze az értékesítési eljárásokat!" - írja az Élőlánc mozgalom levelét jegyző 62 közéleti személyiség.

A köztársasági elnök öt napon belül bizonyosan aláírja az új vagyontörvényt. Ezzel megalakulhat az állami cégeket, ingatlanokat és földeket irányító szuperholding, és újabb nagy cégek válnak eladhatóvá.

Olcsóbb és ellenőrizhetőbb lesz az állami vagyon a jövőben, a most elfogadott törvénymódosítással - mondta a Pénzügyminisztérium államtitkára a vagyontörvényről. A Fidesz szerint Magyarország kisemmizésére ad lehetőséget a vagyontörvény.

Szombaton két demonstrációt tartottak Budapesten a kormány reformpolitikája ellen. Az egyiket az Élőlánc Magyarországért szervezte, és a privatizációs tervek, a Nemzeti Vagyontörvény miatt tiltakoznak, a másikon a Nagycsaládosok Országos Egyesülete tüntet "az egészségügy szétverése, a több-biztosítós rendszer kierőszakolása, az iskoláztatás feltételeinek rontása, a tömeges elbocsátások, az esélyegyenlőtlenség növelése" ellen. Az Élőlánc vezetője, Lányi András szerint van alternatíva.

Amíg a rendszerváltozás után - ha nem is ellentmondásmentesen - kialakult a magyar állam közjogi szervezete, az állam vagyonjogi oldala az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után is rendezetlen.

Köztudomású, hogy nagy bajok vannak a szakképzés színvonalával Magyarországon. Emiatt módosították a közelmúltban a szakoktatási törvényt, létrehozták a területi integrált szakképző központokat. Ebben volna ráció, ha a politikai küzdelem nem dúlná szét az oktatási rendszer intézményeit.