A fővárosi MSZP szerint a Fővárosi Vízművek kisebbségi részvénycsomagjának visszavásárlását vízdíjemelésből kívánja a főváros vezetése finanszírozni.

A Fővárosi Vízművek kisebbségi részvénycsomagja visszavásárlásának pénzügyi részleteiben is megállapodott Tarlós István főpolgármester és Jean-Louis Chaussade, a francia Suez Environnement S.A. vezérigazgatója hétfő délután. Délutánra kiderül, pontosan miből fizet a főváros.

Az MSZP szerint a Fővárosi Vízművekkel kapcsolatban a legfontosabb kérdés, hogy a kisebbségi részvénycsomag visszaszerzése után állami kézbe kerül-e a közművállalat; mivel nem tudják, hogy a város számára előnyös-e a visszavétel, ezért a szocialisták tartózkodni fognak a szavazáson.

Rendkívüli zárt ülésen elfogadta a fővárosi önkormányzat, hogy 5 milliárd forintos tulajdonosi kölcsönt nyújt a BKV-nak, s döntés született a Fővárosi Vízművek kisebbségi részvénycsomagjának visszavásárlásáról is – értesült a Népszabadság.

Háromszor annyit ad Budapest a Fővárosi Vízművek kizárólagos tulajdonáért, mint eredetileg tervezte. A 25 százalékos részvénycsomagért 15,1 milliárdot fizetnek a külföldi befektetőknek, igaz, részletekben.

Törvény írja elő a fővárosnak (is) a vízművek visszaszerzését, csakhogy erre Budapestnek nincs pénze. Megpróbálhatják erőből megoldani, de az nemzetközi bonyodalmakkal járhat, és akár még többe kerülhet, mint a megegyezés. A főváros most azt próbálja bizonyítani, hogy a Suez szerződést szegett.

Tarlós István főpolgármester szerint a legkívánatosabb megoldás, hogy sikerüljön megegyezni a Fővárosi Vízművek befektetőivel; amennyiben mégis fel kell mondani a szerződést, azt a kormánnyal egyezteti a főváros.

A vízszolgáltatás piacának újraosztására teremti meg a lehetőséget a víziközművekről szóló törvény, ugyanakkor a vízszolgáltatás szakmai szabályozásában korrekt jogi környezetet teremt – vélekednek lapunk által megkérdezett szakértők az új jogszabályról. Az biztos: a vízdíjak jövőre 2,56 százalékkal, később még nagyobb mértékben emelkedhetnek, miközben információink szerint a Fideszen belül is komoly konfliktusokat gerjesztett az új szabályozás tervezete.

A december 23-án megjelent rendelet értelmében több városban emelkedik a víz- és csatornadíj. A vízalapdíj a Velencei-tó környékén emelkedik a leginkább, a csatornáé Szolnokon.

Jövőre is emelkedhetnek a rezsiköltségek Budapesten. A vízért átlagosan 3,6 százalékkal, a csatornahasználatért átlagosan 3,84 százalékkal kell majd többet fizetnie a fővárosiaknak, ha a közgyűlés a jövő héten megszavazza az erről szóló előterjesztést.

Nyomozást rendelt el a Fővárosi Főügyészség a vízművek és a csatornázási művek 1997-es privatizációja miatt - tudta meg hétfőn az MTI Hírcentrum.

A brazil Compass Lexekon jogi iroda 9 milliárd forintban határozta meg azt az összeget, amivel a baranyai megyeszékhely kártalaníthatja a Pécsi Vízmű (PV) kitessékelt kisebbségi tulajdonosát, a francia Suezt, tudtuk meg Páva Zsolttól, a város fideszes polgármesterétől. Pécs vezetői az összeg ötödét látják indokoltnak.

Békéscsaba önkormányzata kedden elrendelte a tömegközlekedés által érintett útszakaszok locsolását - közölte a városháza az MTI-vel.

A kormány a víziközműcégek közösségi tulajdonban tartására, többek szerint „államosítására” törekszik – ismerte el Illés Zoltán. A szakma örülne az iparágat szabályozó törvénynek.

A Pécsen nagy port kavart botrány számlája információink szerint tízmilliárd forint is lehet, legalábbis a baranyai megyeszékhelyről kiebrudalt Suez információink szerint innen kívánja indítani a kártérítési tárgyalásokat.

Kiszorítaná a külföldi cégeket a vízszolgáltatásból a kormány. A vízkincs megvédéséért indított harcban azonban könnyen erre a sorsra juthatnak az önkormányzatok is.

A vízdíjcsökkentés érdekében akár ki is vásárolhatja a Fővárosi Vízművek kisebbségben lévő külföldi tulajdonosait a budapesti városháza - értesült a Világgazdaság.

Az ellenzéki párt megkapta a Fővárosi Vízművek és a Fővárosi Csatornázási Művek 15 évvel ezelőtti privatizációjának szerződéseit és megkezdi a felelősök keresését - adta hírül a hirado.hu portál.

Az LMP szerint a kormányon belüli teljes és nyilvános fejetlenségre utal a dunai vízlépcsők ügye.

Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) támogatja, a kormány viszont egyelőre „nem veszi a nevére” az újabb dunai vízlépcsők felépítését. A beruházás megítélése a jelek szerint a Fideszt is megosztja.