Respektálják, de elragadtatva azért nincsenek a magyar kormány kilábalási terveitől a külföldi elemzők – derült ki egy tegnapi konferencián. Ahhoz, hogy az elismerés teljes legyen, a kormánynak az utolsó betűig végre kell hajtania a Széll Kálmán Tervben felsorolt intézkedéseket, de lehet, hogy még az sem lesz elegendő – szögezték le.

Messze a legnagyobb befektetője és gazdasági partnere Németország Magyarországnak. A kapcsolatok kormányoktól függetlenül igen szorosak. A válságadók bevezetése – talán épp ezért – meghökkenést és értetlenséget okozott a német vállalatok körében, most a megrendült bizalmat kell helyreállítani – mondta lapunknak Daniel Sahl, a Német Iparszövetség (Bundesverband der Deutschen Industrie, BDI) kelet-közép-európai régióért felelős szakértője.

A tíz éve még a Magyar Telekom-előd Matávnál dolgozó Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a távközlési cég nagyberuházásáról szóló sajtótájékoztatón úgy vélte: nem igazolódtak be az egyes szektorokra kirótt válságadóval kapcsolatos korábbi félelmek.

Több mint másfél milliárd forinttal csökkent a Telenor bevétele az első negyedévben, míg az EBITDA 3,5 milliárd forinttal karcsúbb lett éves összehasonlításban, részben a 2,3 milliárdos válságadó miatt. Esett a hang-, ám legalább nőtt az adatforgalom.

A Fidesz már a választások előtt is a közműcégek esetleges megvásárlására vonatkozó utalásokkal igyekezett híveket szerezni magának, a magas áram és gázszámlákat külföldi-ellenességgel vegyítve.

Nagy-Britanniában munkahelyek tízezrei szűnhetnek meg annak következtében, hogy az Északi-tengeren olajtermelést folytató vállatokra új adót vetnek ki.

Nem látni, hogy mitől tudna komolyabban megerősödni a magyar gazdaság: a lakossági fogyasztás még mindig visszafogott, a kormány akcióprogramokra épített, kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája pedig elbizonytalanítja a hazai és a nemzetközi cégeket – derül ki a Pénzügykutató Zrt. legfrissebb prognózisából.

Christian Wulff német államfő szerint pontosan figyelik, hogyan alkalmazzák majd a gyakorlatban a módosított magyar médiatörvényt.

A távközlési szektorra kivetett különadó miatt indult vizsgálat apropóján az Európai Bizottság illetékesei kitértek arra is, hogy a válságadó által sújtott másik két ágazatot, az energiaipart és a kiskereskedelmet még vizsgálják.

Az Európai Bizottság eljárást indított Magyarország ellen a távközlési különadó miatt. A kormány továbbra is jogosnak tartja az extra terhet, így az ügyben vélhetően az Európai Bíróságnak kell majd döntenie.

Az Európai Bizottság hétfőn úgy határozott, hogy tájékoztatást kér Magyarországtól a telekommunikációs ágazatban bevezetett új különadóról. Az adóbevételek növelését szolgáló távközlési adót a magyar kormány 2010 októberében vezette be. A Bizottság tart attól, hogy ez az adó összeegyeztethetetlen az uniós távközlési szabályozással.

Orbán Viktor életében először kényszerül arra, hogy politikusként valami nagy, országos kellemetlenséget okozzon.

Fél tucat költségcsökkentő megoldás került a kormány elé csak a gyógyszerpiacot érintő megszorítócsomag részeként. A korábbi bejelentések a gyógyszerkasszán 100 milliárdos megtakarításról szóltak. Az egészségügyi kassza csaknem harmadát kitevő összeg elvonását a gazdasági tárca már az idén megkezdené és három év alatt hajtaná végre. Az egészségügyért felelős államtitkár viszont ragaszkodik ahhoz, hogy az idén egyetlen fillér se kerüljön ki az ágazatból.

Magyarország is versenyben volt, de végül Szlovákiában hozzák létre a Deutsche Telekom pénzügyi szolgáltató központját - értesült a Napi Gazdaság. Ötszáz munkahelyet buktunk el, szakértők a döntés okaként a válságadót is említik.

A kormány egyre több akciócsoportot hoz létre, hogy megvédje a magyar embereket – a kérdés az, hogy kiktől?

A fogyasztóvédők szerint a bankok elkezdték a lakosságra terhelni a különadót, a felügyelet vizsgálatai azonban nem ezt mutatják. A jogszabályok alapján a pénzügyi szolgáltatók bármikor továbbháríthatnák a közel kétszázmilliárdos tételt.

Bajnai Gordon és Oszkó Péter az előző kormány gazdaságpolitikájának védelmében írtak egy közleményt, amely egyben válasz a Nemzetgazdasági Minisztérium pénteki írására. A volt kormányfő és pénzügyminisztere szövegét változtatás nélkül tesszük közzé.

Az autokratikus hatalmi nyomulás újabb akadályba ütközött, immár a másodikba. Az elsőt, még tavaly nyáron, az a nyugati gazdasági-pénzügyi stop képezte, ami blokkolta a 3,8 százalékos költségvetési hiány túllépésére alapozó újraelosztási terveket. Az akadály áttörhetetlen volt, de megkerülhető. Gyors rögtönzés nyomán jött a B verzió: extrém adókkal és a nyugdíjpénztári vagyon rekvirálásával teremtve elő a gazdagokat preferáló adópolitika rövid távú forrásait.

Szalai Annamária szerint alapvetően gazdasági és politikai érdekek állnak a médiatörvény körüli viták hátterében.

Kis János filozófus úgy látja, hogy Orbán átlépte a Rubicont, számára már nincs visszaút. Ugyanakkor szemben sokakkal, a jövőt tekintve Kis nem pesszimista, szerinte véget ért a kormányzás első szakasza, amikor a demokrácia hívei dermedten figyelték a jogállami intézmények elleni, szédületes tempójú rohamot, formálódóban a demokratikus ellenzék, és van is miben bíznia.