Orbán rossz pillanatban próbálkozott a harcias fellépéssel, és kormánya akkor megbukott, amikor erre a konfrontatív útra lépett – állítja Lengyel László közgazdász, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója a Fidesz-kabinet első két évéről. Szerinte a magyar kormányfőt mindinkább úgy látják külföldön, mint aki a saját problémáját képtelen megoldani, és még az európai válságkezelés útjában is áll. Lengyel László interjúban von félidei mérleget.

A hozzáadott érték típusú adók feltételei közül nem mindegyik húzható rá a pénzügyi tranzakciós adóra, ezért szakértők szerint a bevezetéséhez nem kell az Európai Unió hozzájárulását megszerezni. Az új közteherrel a kormány egyébként egy adópolitikai fordulatot hajt végre.

Újabb vitatéma lehet Brüsszel és Budapest között a pénzügyi tranzakciós adó, amelyről mindenképpen egyeztetnie kell a kormánynak az unióval, ha forgalmi adóként vezetik be.

Az Európai Bankföderáció nagyon lebeszélné az uniót a pénzügyi tranzakciós adóról, mert az drágítja a banki szolgáltatásokat, elűzi a befektetőket és visszafogja a GDP-t. Itthon állítólag napirenden van egy ilyen adó bevezetése, ám könnyen lehet, hogy erről előbb Brüsszeltől kell jóváhagyást kérni.

"Belátható időn belül visszakeressük magyarországi veszteségeinket" – fogalmazott az osztrák Raiffeisen bankcsoport vezérigazgatója egy interjúban.

A veszélyes munkakörben dolgozók még idén három havi bérpótlék kiegészítést kapnak a chipsadóból - írja a Magyar Nemzet.

Az ágazati különadók megszűnnek 2013-tól, a kormány eredeti ígérete szerint, a bankadó pedig megfeleződik mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékese a parlamentben.

A kormány kiszámíthatatlan politikája sokat árt az ország gazdasági potenciáljának és versenyképességének, állította több szakember a Magyar Közgazdasági Társaság 49. vándorgyűlésén. A három napos pécsi rendezvényre a szakma félezer képviselője jött el, s az előadók kétségbe vonták, hogy a kormány a meghirdetett gazdasági tervei pozitív eredményt hoznak.

Az Európai Bizottság a távközlési szektort sújtó különadó eltörlésére szólította fel Magyarországot. A döntés újabb több tízmilliárdos lyukat üthet a büdzsén. A kormány nem hátrál: nem vezetik ki az adót.

Jó pár munkavállaló fizethet az állásával a nyári törvénydömping okozta kapkodásért. Mint arról beszámoltunk: az Országgyűlés július közepén szavazta meg a chipsadót, ám az érintett szaktárcák a jelek szerint már nem foglalkoztak azzal, hogy a pontos részletszabályokat is elkészítsék.

A bankadó, a telekomadó és a kiskereskedelmi adó 2012-es kifutásuk ellenére is tovább keserítik a szektor szereplőinek életét – derül ki Lázár János Fidesz-frakcióvezetőnek a Bloomberg hírügynökségnek adott interjújából. Csak a mérték kérdéses.

Miközben magyarországi beruházásait a válságadó miatt takarékra állította, gőzerővel fejleszti hálózatát Romániában az Auchan. A francia Mulliez család tulajdonában lévő kiskereskedelmi lánc 150 millió eurót költ 2014-ig hét új egysége kialakítására.

A 2. Orbán-kormány első népegészségügyi szempontból releváns intézkedése a házi pálinkafőzés liberalizálása volt. Ez nem sokkal a tavalyi kormány-alakítás után történt – vélhetően az átpártolt kisgazdaérzelmű szavazók voksait meghálálandó. Hogy ezzel leginkább a kedvezményezettek egészségének ártott a kormány, arról nem sok szó esett.

Várhatóan lesz minimális reálhozamom, de ennél sokkal többre számítottam - mondta a kifizetések előtt lapunknak a miniszterelnökség államtitkára, aki szerint nem ők, hanem a szocialisták követtek el einstandot a magánnyugdíjpénztárakkal. Varga Mihály megérti az INA-t védő horvátokat, és fontos döntéseket ígér még erre az évre. De mennyire kötik meg a következő kormányok kezét?

Komoly terhet jelent a gyártóknak a népegészségügyi termékdíj. A mintegy 30 milliárd forint adót egy körülbelül 150 milliárdos forgalmú termékcsoportból szednék be, miközben a kereskedelmi szektorra tavaly kivetett, hasonló összegű különadó alapja a nyolcezer-milliárd forintos kereskedelmi forgalom volt. Van például olyan, nyolcmilliárd forint forgalmú chipsgyártó, amelynek 2,9 milliárdos pótadót kellene fizetnie a jelenlegi tervek alapján.

Péntek délután Font Sándor és Kovács József honatya egyéni indítványként nyújtotta be a Fidesz népegészségügyi termékdíjról szóló törvényjavaslatát. A tervezetből kitűnik, hogy az elmúlt napokban nem tétlenkedtek az iparági lobbisták: a korábban kiszivárgott tervezethez képest némileg szűkült az adóztatandó termékek köre és az adó mértéke is mérséklődött.

Külön-külön szinte semmivel sincs baj. Jó dolog, ha kormányszinten különféle intézkedésekkel védjük a nép egészségét? Igen. Jó dolog, hogy a gasztronómiában zsákutcának számító, az egészséget semmilyen formában nem szolgáló chipset és kólát megadóztatjuk? Hát hogyne. Csakhogy tényleg a népegészségügy lebeg a kormány szeme előtt?

A piaci körülményekkel és az inflációval indokolják a magyar mobilszolgáltatók, hogy idén, hosszú évek óta először, árat emeltek. Sajtóértesülések szerint egyértelmű, hogy a válságadót árazták be, azaz hárították át a fogyasztókra. Ez különösen annak fényében volna érdekes, hogy több kormányzati vezető, beleértve a szektorért a kormánystatútum szerint felelős Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési minisztert, megfogalmazta a közelmúltban: őrködni fognak, hogy a cégek ne háríthassák tovább a válságadót az állampolgárokra. Körülnéztünk, hol lehet az igazság.

A kereskedelemben nincs annyi tartalék, hogy újabb költségeket képes legyen „lenyelni”, ezért – hacsak a gyártók nem vállalnak részt a teherből – várhatóan a fogyasztókra hárul a „chipsadó” megfizetése – mondta munkatársunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

Nem szűkölködött a dicsérő jelzőkben Werner Hoyer, amikor a hét elején, Budapesten járva a magyar EU-elnökség teljesítményét méltatta. – A Martonyi János vezette magyar diplomácia olyan profizmussal vitte az ügyeket, mintha Magyarország a kezdetektől az európai integráció része lett volna – hangoztatta az EU–ASEM találkozóra érkezett német külügyi államminiszter.