Veszélybe került a Fekete-tengeri delfinek és sok ritka madárfaj léte a Kercsi-szorosban a vasárnap kiömlött pakura miatt - hívták fel a figyelmet környezetvédők Moszkvában, és javasolták, hogy a hasonló esetek elkerülésére Oroszország függessze fel a kontinentális talapzaton lévő új lelőhelyek kiaknázását.

Azt már többé-kevésbé sikerült tudatosítani az emberekben, hogy vannak védett növények és állatok, sőt, eszmei értéküket is megállapítják, nemegyszer milliókban kifejezve. Ám ki törődik a kövekkel, hiszen olyan sok van belőlük! A laikusok nem is sejtik, hogy minden kőzetdarab egyedi példány, és még ha tengernyi akad is belőlük, egyedileg is különleges információkat hordozhatnak földtörténeti korokról, egy-egy régió geológiai fejlődéstörténetéről, különösen, ha ősmaradványokat is tartalmaznak.

"Nem fogadtuk még el a KlímaFa projektjét" - nyilatkozta az index.hu-nak Nemes Csaba, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője annak kapcsán, hogy a cég a vatikáni szén-dioxid-kibocsátással egyenértékű károsanyag-lekötést garantáló úgynevezett klímaerdőt telepítene. Mint arról lapunkban beszámoltunk, a cég Tiszakeszi határában akar 15 hektárnyi erdőt telepíteni, de hogy pontosan mekkora erdőre lesz szükség, az jövő tavasszal derül ki.

Pápai áldással is megerősített globális kommunikációs sikert aratott a Vatikán számára erdőt telepítő magyar-amerikai vállalkozás. A Planktos-KlímaFa Kft. a nyáron vállalta, hogy 150 ezer négyzetméteren erdősít, amivel megváltja az egyházi állam szén-dioxid-kibocsátását.

Kevés állatfaj csinált olyan karriert mostanában a magyarországi faunában, mint az aranysakál. Az 1989-ben megjelent Vörös könyv még a hazánk területéről kipusztult fajok közé sorolta, mostanra viszont újra meghódította Magyarországot.

Fontos megérteni, hogy az élet mennyire ellenállóképes, milyen meglepő és kiszámíthatatlan válaszokat tud adni a kihívásokra - mondta lapunknak Alan Weisman, aki az ember nélküli Földről írt nagy feltűnést keltő könyvet. Azzal nem foglalkozott, hogyan tűnne el az emberiség, "csak" azt vizsgálta, mi történne másnap. Az Arizonai Egyetem újságírás-professzora szerint előfordulhat, hogy az erdőből a szavannába költözött törpecsimpánz, a bonobó venné át az ember helyét, ám semmi sem biztos, csak az, hogy a bolygó gyorsan begyógyítaná az általunk okozott sebeket.

Magyarország, Horvátország és Szerbia közös természetvédelmi parkot akar létrehozni, mintegy 600 négyzetkilométeres területen. A tervről tegnap folytatott megbeszélést a három állam köztársasági elnöke a Baranya megyei Kölked község határában, a Duna árterén. Sólyom László, Stjepan Mesic és Borisz Tadics a helyszínen tartott sajtótájékoztatón egyaránt azt hangsúlyozta, hogy a három ország találkozásánál lévő, vizekben, védett növényekben és állatokban gazdag terület megóvása közös érdekünk.

A csömöri szeméttörténet dermesztő, de jó ha tudjuk: Budapesten is van vagy 10 ezer (!) kisebb-nagyobb illegális szemétlerakó - reagált a Pest melléki településről felröppent hírre a budapesti erdészet szóvivője.

Az UNESCO veszélyeztetett értéknek minősítette az Ecuadorhoz tartozó Galápagos-szigeteket, amelyet 1978-ban elsőként minősített a természeti térségek közül a világörökség részévé. A lépéssel arra kívánja figyelmeztetni a nemzetközi közvéleményt, hogy a   szigetcsoport különleges állatvilága veszélyben forog - elsősorban az időközben kibontakozott tömeges turizmus és bevándorlás, valamint a sziget őshonos állatait veszélyeztető behatoló fajok következtében.

A Magyarországon érvényes szabályozás szerint a halastavi gazdálkodás mezőgazdasági földhasználatnak minősül. A legfrissebb statisztikai adatok tanúsága szerint - amint ezt a Halászati Operatív Programban olvashatjuk -, hazánkban 2005-ben 338 tógazdaság működött közel 24 ezer hektáron.

Hernádszentandrás lakói június 17-én, vasárnap délelőtt vettek észre először haltetemeket a folyóban. Értesítették a Kis-Hernád kezeléséért felelős szervezeteket, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot, majd  az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget. A helyzet kivizsgálása most is tart.

Van, aki a májust, míg más a szeptembert vagy az októbert tartja a legszebb hónapnak. A vasi megyeszékhely kámoni városrészében lévő arborétumban azonban bármikor meg lehet találni a legszebb hónapot. Ott ugyanis éven át gyönyörködhet a látogató a mérsékelt és hideg égöv fa- és cserjefajaiban. Most éppen a rododendronok, vagyis a hangarózsák tündöklése vonzza a természet szerelmeseit.

Nagyobb a magyarok "ökológiai lábnyoma" a fenntartható fejlődés alapján nekik járónál, és a nyugat-európai országoké még nagyobb  - ez derült ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) jelentéséből.

Továbbra is lehetséges kompromisszumos megoldásra jutni - mondta az osztrák környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszter, Fodor Gábor és Gráf József magyar miniszterekkel kezdett tárgyalásai előtt egy nyilatkozatában. "Mindig van közös megoldás" - hangoztatta Josef Pröll.

Szálloda építésétől féltik a világszenzációnak számító rózsadombi hévizes barlangot a barlangászok, akik szerint a műemlékvédelem jogsértően adott engedélyt a beruházásra.

A jogerős engedély ellenére hétfőn sem kezdte meg a szigligeti nyárfasor 62 fájának kivágását a Magyar Közút Kht. alvállalkozója.

A szigligeti Balatonpart évszázados jegenyéit kedden elkezdik kivágni. Hatvan fa esik áldozatul a strand körül, az út mentén. A Megyei Közúti Felügyelőség közlekedésbiztonsági okokra hivatkozik, amely a törvények szerint felülírja a természet- és tájképvédelmi szempontokat.

Tizenhárom védett teknősbékát találtak a vámosok hercegszántói határállomáson egy Szerbiából érkező és Dániába tartó buszon.

Az energiatakarékosság fontosságát bizonyítandó becsomagoltak a napokban egy 1 köbméteres jégdarabot - a "passzív házak épületgépészeti követelményei szerint" -, mondván, meglátjuk, mennyi marad belőle két hónap múlva. A jobb hőszigetelés környezetünkre is kedvezően hat, mert csökken a klímaváltozásért felelős széndioxid kibocsátás - érvelnek a természetvédők.

Akár azért, mert egyre kevesebb van belőle, akár azért, mert egyre többe kerül, a víz az egyik legértékesebb természeti erőforrás. A fúrt kút nem olcsó, de rendszeres locsolás esetén 3-5 év alatt megtérülhet.