Lapunk szerdai, az MTA Duna-eltereléssel foglalkozó konferenciájáról szóló tudósításában hiányoltuk a résztvevők közül az MTA Szigetközi Munkacsoportját. Válaszában a tudós testület azt állította, hogy ilyen munkacsoport nem is létezik. Megpróbálták eltüntetni a csoport működésének a lenyomatait is az akadémia honlapjáról, vélhetően azért, mert vizsgálatuk eredményei rossz megvilágításba helyezik a szlovákokkal kötendő megállapodást.

A Szigetközben élők többsége ma is egyetért azzal, hogy keresztgátak építésével pótolják az Öreg-Duna és a mellékágak vízhiányát.

A Szigetköz rehabilitációja során rábukkantak egy kihaltnak vélt halfajra, a lápi pócra. Az „ezer sziget országát” érintő káros természeti és emberi beavatkozások következtében kialakult kedvezőtlen folyamatok megállítása érdekében 6,3 milliárd forint értékű rehabilitációs munkálatokat végez a Szigetközben a vízügyi igazgatóság. 

Narancssárga lufik fölengedésével mutatta be jelöltjeit Győrben az MSZP és az Együtt-PM Szövetség.

A belvizek, a fakadóvizek utat találnak a szennyvízcsatornákba és túlterhelést okoznak.

Megvalósult az, ami példátlannak számít: a Duna érintett hazai vidékén világnézettől, pártállástól, ideológiai elkötelezettségtől függetlenül mindenki összefogott annak érdekében, hogy végre megoldás szülessen az Öreg-Duna-meder, valamint a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodására. Illés Zoltán politikai haszonszerzéssel vádolja a kezdeményezőket.

Az Országgyűlés elé kerül a szigetközi vízellátás kérdése, mert az erről szóló országos népi kezdeményezés sikeres volt; a szükségesnél csaknem másfélszer több, mintegy 71 ezer érvényes aláírást gyűjtöttek össze. Az Országos Választási Bizottság (OVB) szerdai budapesti ülésén egyhangúlag elfogadta az aláírások ellenőrzésének eredményét.

Nem egészen két hónap alatt 82 ezer aláírást gyűjtött össze a győri Kisalföld című napilap, valamint kiadója, a Lapcom Kft. azért, hogy két évtizedes tétlenség után végre előmozdítsák a Szigetköz térségében óriási károkat okozó vízgazdálkodási gondok megoldását. Most úgy tűnik, sikerrel járhat a Vizet a Dunába elnevezésű győri népi kezdeményezés.

A magyarországi Bezenyét és a határnál fekvő Rajkát a szlovákiai Dunacsúnnyal (Cunovo) és Oroszvárral (Rusovce) összekötő kerékpárút épül az őszre.

Két ok miatt is korszakhatárhoz értünk a bősi konfliktus történetében: a (kétoldalú megállapodás híján jogtalanul) elterelt víz mennyisége a napokban elérte az 1000 milliárd köbmétert (nagyjából ezerbalatonnyi víz), valamint a hágai Nemzetközi Bíróság ítéletét jövőre már tizenötödik éve szabotálja Magyarország és Szlovákia, ami kiemelkedő rekord a nemzetközi testület döntéseinek mezőnyében.

Milliárdokat önt a Dunába a kormány: a fejlesztési minisztérium két projektjében 12,5 milliárd forintot fordít a magyar folyamszakasz természetvédelmi beavatkozásaira.

Későbbi időpontra halasztotta a kormány az Alsó-Szigetköz vízpótlását és a Mosoni-Duna rehabilitációját szolgáló, a bíráló bizottság által alkalmasnak ítélt, összesen 12 és fél milliárdos pályázat jóváhagyását. A térség szakemberei és polgármesterei érthetetlennek tartják a halogatást.

A jó kenyérnél nincs jobb marketing - többek között ennek köszönhető, hogy a Lipótot, ezt a hétszáz lelkes győr-sopron megyei falut tavasztól őszig ellepik a turisták.

Illés Zoltán szerint nincs szükség arra, hogy gát épüljön a Szigetközben. A leendő környezetvédelmi államtitkár egy budapesti tanácskozáson azt mondta: az Európai Unió készülő Duna-stratégiájának a bős-nagymarosi vízlépcső megépítésével szemben kell állást foglalnia.

Úgy tűnik, Szlovákia bojkottálja az EU által előírt közös környezeti vizsgálat elkészítését, ami miatt Magyarország akár az Európai Bírósághoz is fordulhatna. Szabó Imre környezetvédelmi miniszter lapunknak azt mondta: a stratégia most az, hogy Magyarország demonstrálja a saját elkötelezettségét, s ezzel hozza lépéskényszerbe Szlovákiát.

A Népszabadság szombati cikke nyomán vizsgálat indul a környezetvédelmi minisztériumban annak kiderítésére, pontosan milyen dokumentumot (és milyen felhatalmazással) juttattak ki a tárcától Szlovákiába a szigetközi vízrendezés ügyében. A bősi üggyel foglalkozó hazai környezetvédő szervezetek nyílt levélben sürgetik a kormányfőt és a zöldtárca vezetőjét, hogy hozzák nyilvánosságra a megvalósíthatósági tanulmány tartalmát.

Összekötné a Duna szigetközi magyar és csallóközi szlovák mellékágait a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület javaslata, amely része lehet Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervének.

A környezetvédők szerint helyrehozhatatlan károkat szenved a Duna, ha megvalósul egy tervezett beruházás Gönyűnél. A hatóságok szerint aggodalomra semmi ok, a Natura 2000-es terület nem forog veszélyben.

Gyönyörű ez az elvadult bokros erdő, áradozik a gimnazista osztályát csónakáztató tanárnő a Szigetközben. Igen, csókolom, mondja neki a helybeli túravezető, csak az a baj, hogy az erdő, amit mutatni tetszik, éppen a Duna főmedrében burjánzik.

Sólyom László múlt heti szigetközi látogatására reagálva Dominik Kocinger szlovák dunai kormánybiztos lapunknak kifejtette, hogy Szlovákia sosem ellenezte azt, amit a magyar elnök ismét felvetett, vagyis a harmadiik fél bevonását.