Elutasította a második világháborúban csendőrök által megkínzott antifasiszta ellenálló Legfelsőbb Bíróság (LB) elleni keresetét a Fővárosi Bíróság elsőfokú, nem jogerős ítéletében hétfőn.

"Tiltakozunk a magyar antifasiszta ellenállás emlékének szóbeli és tettleges meggyalázása ellen." - áll a szerkesztőségünkbe eljuttatott dokumentumban, amelyet az aláírók listájával együtt közzéteszünk.

Ungváry Krisztián történész szerint megbízható bizonyítékok nélkül vádolta meg háborús bűnökkel az egykori csendőr hadnagy Képíró Sándort a háborús bűnösök felkutatásával foglalkozó Simon Wiesenthal Központ. A szakértő a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság csendőrség-történeti szimpóziumán nyilatkozott az MTI-nek szerdán.

Ezeknek sincs jobb dolguk - gondoltam, amikor megpillantottam hogy az Igazságügyi- és Rendészeti Minisztérium Nemzetközi Oktatási Központja és a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság "Csendőrség-történeti szimpózionjára" szóló meghívója esett be elektronikus levelesládámba. De meg kell mondjam, megörültem - írja  blogjában Izsák.

A Ságvári-ügyben fellángolt vita lesz az Eszmélet Baráti Kör szokásos havi találkozójának témája.

"A Ságvári-ügy és a szélsőjobboldal szellemi háttere" címmel szervezett vitát az ATTAC, a Baloldali Alternatíva Egyesület, a Május Elseje Társaság és a Marx Károly Társaság.

Kötet jelent meg a az egykori kommunista, Ságvári Endre megölésével kapcsolatos ügyben idén márciusban hozott legfelsőbb bírósági ítéletről és az annak nyomán kialakult vitáról; a könyvet csütörtökön mutatták be Budapesten - tájékoztatta Krausz Tamás történész, a kiadvány egyik szerkesztője az MTI-t.

Tegnap volt 62 esztendeje, hogy Ságvári Endre csendőrökkel vívott tűzharcban elesett. Erre a napra időzítették annak a könyvnek a kiadását, amely a Legfelsőbb Bíróságnak az ügygyel kapcsolatos ítélete nyomán született.

Az Eszmélet című folyóirat baráti köre néhány tagjának kezdeményezésére aláírásgyűjtés indult március második hetében a Legfelsőbb Bíróság március 6-i ítélete nyomán, amellyel rehabilitálta a Ságvári Endrét 1944 nyarán meggyilkoló csendőrkülönítmény egyik tagját. Az alábbi tiltakozás a Népszabadság március 11-i számának 12. oldalán jelent meg, Olvasói levél felcímmel. A tiltakozáshoz csatlakozók itt közölt listája azoknak az aláíróknak a nevét is tartalmazza, akik lapzárta után jelezték: csatlakozni kívánnak az Eszmélet baráti körének kezdeményezéséhez. (A szerk. online@nepszabadsag.hu)

A Népszabadság 2006. április 14-i számában "Szuverenitás és jogállamiság" címmel jelent meg Sipos Péter történész észrevétele a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati ügyben hozott határozatával kapcsolatban.

A Legfelsőbb Bíróság Büntető kollégiuma és vezetője, Kónya István téved: az a Ságvári Endre, akit 1944 nyarán lelőttek, nem kommunista volt, hanem "a fasiszta törekvésekkel szemben kialakult nemzeti ellenállási mozgalom vértanúja" - ahogy az 1278/1945. M. E. számú, a vértanúk hozzátartozóinak gondozásáról szóló rendelet fogalmaz.

A Legfelsőbb Bíróság a magyar és az egyetemes judikatúra történetében szinte példátlan lépésre vállalkozott. Egy napilap hasábjain (Népszabadság 2006. március. 17.) vitába bocsátkozott Tamás Gáspár Miklóssal, a Kristóf László ügyében hozott ítélete bírálójával. A defenzív hangvételű írásmű célja az, hogy védelmezze a Legfelsőbb Bíróság döntését. A publicisztikai régióba való "leereszkedés" nem illik a Legfelsőbb Bíróság méltóságához.

Ságvári Endre családja várhatóan jogi lépéseket tesz, hogy a Legfelsőbb Bíróság botrányt kavart ítéletét megsemmisítsék. A tiltakozók álláspontja szerint a Ságvári elleni 1944. júliusi csendőri akcióban való részvételéért 1959-ben halálra ítélt Kristóf Lászlót alkotmányellenes jogalkalmazással mentette fel a bíróság. A "nácivadász" Simon Wiesenthal Központ izraeli koordinációs irodájának vezetője levélben biztosította támogatásukról a tiltakozás szervezőit.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága 2006. március 6-án, felülvizsgálati eljárás során fölmentette az 1959-ben halálra ítélt és kivégzett Kristóf László volt csendőr főtörzsőrmestert. Az LB ítéletének indokolásában - a Magyar Köztársaság nevében - a Magyar Köztársaság alkotmányának értékrendjével összeegyeztethetetlen kijelentéseket tett. Nem az ítélet rendelkező részét kritizálom, hanem annak indokolását, pontosabban azt, ami ebből az indokolásból és ahhoz kapcsolódóan a sajtóban megjelent.

A Legfelsőbb Bíróság (LB) Büntetőkollégiuma a Népszabadság március 17-i számában megjelent közleményében Ságvári Endre (zsidó származású) kommunista vezető 1944. július 27-i lelövéséért 1959-ben koncepciós perben halálra ítélt egyik csendőr rehabilitálását indokolja.