Amilyen rutinosan mozog a focipályán az íróválogatottban, olyan magabiztossággal rakja le elénk évről évre új műveit Kőrösi Zoltán. Most épp egy határokon és évszázadokon átívelő családregényt, a Szívlekvárt. Volt már dramaturg, főszerkesztő és rangos alapítvány elnöke is, néha mégis hentesnek nézik. Erről is beszélgettünk.

A Warner Bros szeretne még annyi bőrt lehúzni Harry Potterről, amennyit csak lehet. A franchise kiterjesztésében J.K. Rowling is kiveszi a részét.

Ritkán van magyar regénynek akkora sikere itthon és külföldön is, mint amilyen A fehér királynak volt. Dragomán György mégis majdnem egy évtized múlva jelentkezett csak új regénnyel, melyek részleteit tárcák formájában lapunkban is olvashatták. Sikerről, fantáziáról és a hasábburgonyáról beszélgettünk.

Könnyű elveszni a regényeiben és felbukkanni a verseiben, mert valahogy minden míves és maradandó, ami kikerül a tolla alól. Rakovszky Zsuzsa ráadásul egyszerre rejtélyes és kitárulkozó és mentes mindenféle harsányságtól. Új nagyregénye kapcsán a boldog békeidőkről, az egymásban tükröződő szilánkokról és a műfordítás szeretetéről beszélgettünk.

Alaposan feszengett könyve boszniai bemutatóján Nicol Ljubic. Ugyan, miért is ír regényt a délszláv háborúkról – a muzulmánok kiirtásáról – olyasvalaki, aki huszonévesen csak a tévén követte ezt több ezer kilométerről a Brémai Egyetem diákjaként? – merülhetett fel az író-olvasó találkozó résztvevőiben.

Aki nem tudja, az tanítja, mondja a népi bölcselet. Ez Szilasi László irodalomtörténész és író esetében biztosan nem igaz. Már első regénye is nagy visszhangot vert, máris itt a következő, hogy végképp elhallgattassa a bölcselkedőket. Nyomozókról, kommerszről és a politika hatásairól beszélgettünk.

Megírása után több mint 60 évvel először jelent meg Charlie Chaplin egyetlen regénye, amelyből a filmcsillag utolsó jelentős alakításának tartott Rivaldafény című film készült.

„Nyolcvanhat éves vagyok. Nem hiszem, hogy sikerülne még összehozni egy regényt" - idézett a Spiegel Online hírportál a Passauer Neue Presse című lap hétfői számában megjelenő interjúból.

A legrangosabb német irodalmi díjat kapta meg a magyar származású Terézia Mora. Beszéddel sem készült, nem hitte, hogy nyerhet.

Az Atlanti-óceánt (legutóbb) egy szál kenuval, egymagában megjárt Rakonczay Gábor (képünkön) könyvet írt a nagy utazásról. A sportember – akiről egy halálközeli borulás után, egészen a kikötéséig, azaz negyvennégy napig az égvilágon senki sem tudta, merre jár, ha jár egyáltalán – a minap bemutatott, lélektani és filozófiai szálakkal vastagon átszőtt hajósnaplójának egy sötétebb pontján ezt írja: „ha valaki azt olvassa vagy hallja, hogy újra indulok, azt ezennel feljogosítom arra, hogy megakadályozzon ebben”.

A tárgyalóteremben az utolsó sort kedvelte, onnan, a háttérből tudta a legjobban megfigyelni a bírósági történéseket. – Újságíróként nem voltam az a típus, aki előszeretettel faggatott interjúalanyokat. A bíróságok világa azonban mindig érdekelt. Sokszor csak találomra ültem be tárgyalásokra. Érdekelt, hogy ki kivel és miért pereskedik.

Pszichiáter édesapja az őrültek házában kapott szolgálati lakást, ezért Jussi Adler-Olsent (képünkön) gyermekkorától kezdve szó szerint elmebetegek vették körül. Már ötévesen látott sokk kezelést, találkozott öngyilkossággal és súlyos depresszióval. Mégis inkább az őrülteket nevezné gyermekkori barátainak, s nem azokat, akik az elmeháborodottakat kezelték. Felcseperedve is inkább a „gyógyítást” tartotta ijesztőnek, mint a pszichiátriai zavarokat.

Maffiózónak lenni menő. A filmekkel foglalkozó meghatározó portál, az imdb.com toplistája szerint minden idők három legnépszerűbb alkotása között A keresztapa első és második része is szerepel. A filmek alapjául szolgáló regényt klasszikusként emlegetik, a Keresztapa óta számtalan mozgókép és regény született a témában.

Tizenhat évvel az első regény után Helen Fielding ismét Bridget Jones-történeten dolgozik: a folytatás a milliók által megszeretett, örökké fogyókúrázó és a boldogságot hajszoló szingli újabb kalandjait elmesélő kötet jövőre jelenik meg.

Nádas Péter kaphatja az irodalmi Nobel-díjat az idén – legalábbis a Welt am Sonntag című vasárnap megjelenő konzervatív német lap szerint.