Számos ponton komoly kritikával illeti a 2012 január 1-jén életbe lépő új magyar alkotmányt a Velencei Bizottság véleménytervezete. Az Európa Tanács alkotmányozási ügyekért felelős tanácsadó testülete bírálja a preambulum egyes pontjait, az Alkotmánybíróság hatáskörének csorbítását és a Költségvetési Tanács szerepét is. A lapunk birtokába került dokumentum azt is kritizálja, hogy túlságosan sok kérdést kell sarkalatos törvényben szabályozni, ami a jelenlegi kormánypártok hatalmának bebetonozását jelentheti.

Nem szűkölködött a dicsérő jelzőkben Werner Hoyer, amikor a hét elején, Budapesten járva a magyar EU-elnökség teljesítményét méltatta. – A Martonyi János vezette magyar diplomácia olyan profizmussal vitte az ügyeket, mintha Magyarország a kezdetektől az európai integráció része lett volna – hangoztatta az EU–ASEM találkozóra érkezett német külügyi államminiszter.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tisztázni kívánja a nyilvánosság előtt azokat a vádakat, amelyeket az Evenimentul Zilei román napilap közölt internetes oldalán. Eszerint a szervezet összesen 2,25 millió lejt (félmillió eurót) kapott magyarországi közpénzből a demokrácia-központok működtetésére.

Gyakran hallani azt a véleményt, hogy csak most kezdődik a vita arról, Orbán második Lukasenko-e, vagy a tekintélyelvű módszereiről ismert volt szlovák miniszterelnököt, Vladimír Meciart utánozza - írja a Dziennik Gazeta Prawna című lengyel gazdasági-közéleti napilap.

Magyarország hamarosan befejeződő soros EU-elnökségét konstruktívnak és pozitívnak minősítette lapunknak adott nyilatkozatában Miguel Angel Martínez Martínez, az EP egyik alelnöke.

A kormányzati struktúra jól működik, az EU-elnökség feltételek nélküli siker - Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes nem lát kivetnivalót a kormány első évében.

A Surgutneftegaz nyereséggel távozik - ezzel a címmel közölt cikket a Vedomosztyi című orosz üzleti napilap szerdán az orosz konszern Mol-ban tartott részének megvásárlásáról, s a bevezetőben megállapítja: Magyarország az Oroszország feletti győzelmet ünnepli.

Emberi jogokból vizsgázott Magyarország az ENSZ előtt: a világszervezet négyévente minden országot górcső alá vesz és jelentést készít róla. A 2008-ban kezdődött folyamat során hazánkra most először került sor. A szerdai szóbeli meghallgatás során 45 ország fordult kérdésekkel a húszfős magyar delegációhoz, és összesen 148 ajánlást fogalmaztak meg.

A cenzúra csak egy módja a média befolyásolásának. Számos más, kifinomultabb eszköz is van erre, amely a fejlett demokráciákban sem ismeretlen. – A nyugati sajtóra egyre nagyobb nyomás nehezedik, elsősorban a világgazdasági válság miatt – mondta el a Népszabadságnak az Újságírók Nemzetközi Szervezetének egykori vezetője.

Kritikus kérdéseket tesz föl ma a magyar kormány képviselőjének Genfben, az ENSZ emberjogi bizottsága ülésén Markus Löning, a német kormány emberjogi ombudsmanja. Lapunknak nyilatkozva azt mondja, a pártpolitikai vonatkozások hangsúlyozása a legegyszerűbb módja annak, ha valaki el akarja kerülni a válaszadást.

A német kormány emberi jogokért felelős biztosa kritikus kérdéseket kíván feltenni Magyarországnak szerdán Genfben az ENSZ emberi jogi tanácsának ülésén.

A Political Capital elemzést készített a Gyöngyöspatán történt események politikai hátteréről. Szerintük lokális konfliktusok számos helyen lehetnek, polgárháborús állapotok azonban nem.

Az uniós elnökség első felét értékelte brüsszeli nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök szerint az uniós ügyeknek és a hazai belpolitikai eseményeknek nincs közük egymáshoz, ám nem kerülhette el, hogy kérdezzék az alkotmányozásról, a romaügyekről és a gazdasági helyzetről.

A European Voice című belga lap szerint az egységes magyar nemzet eszméjére történő utalás bonyodalmakat okozhat hazánk külpolitikájában.

A neves cseh publicista szerint nem érdemes nagyobb jelentőséget tulajdonítani a magyarországi kettős állampolgárság ügyének, ugyanis ez a téma az Európai Unión belül zavaros, balkáni típusú problémakör, amelynek semmilyen gyakorlati következménye nincs.

Nagy szerencse, hogy Európában képesek különbséget tenni. Nem megkülönböztetni, mert ez politikailag nem korrekt, hanem elválasztani egymástól mindazt, ami Budapesten történik, és amiről az európai fővárosokban mindenkinek megvan a maga véleménye – és ami Brüsszelben zajlik magyar EU-elnökség címén. Erről is mindenkinek megvan a véleménye, de ez legalább nem rossz.Sőt.

Németországban a magyar médiatörvény decemberi elfogadása óta viszonylag élénk érdeklődés kísér mindent, ami a „magyar” és a „cenzúra” szó bármilyen összefüggését érintheti jelen vagy jövő időben. Nincs ez másként a magyar film esetében sem.

A magyar médiatörvény továbbra is megengedi a politikai beavatkozást. Az alkotmányozás túl gyors, nacionalista hangulatú, és célja a Fidesz hatalmának garantálása lehet a demokratikus játékszabályokon túl – erről Daniel Cohn-Bendit beszélt lapunknak. A Zöldek európai parlamenti frakcióvezetője az LMP-vel közösen szervezett, csütörtökön kezdődő konferenciára utazik Budapestre.

„Címeres marhaság.” Így fogalmazott nemes egyszerűséggel Schöpflin György az Európai Parlamentben a néppárti frakció által rendezett vitában arra a levélre reagálva, amelyet a meghallgatás előtt Bokros Lajos, az európai konzervatívok és reformerek csoportjának tagja küldött szét valamennyi képviselőnek. Ebben azt írta, hogy az új alkotmány szakít a jelenlegivel, amely jól szolgálta a magyar demokráciát az utóbbi húsz évben.

Szoros eredménnyel, de leszavazta a román képviselőház azt a magyar hivatalosságokat elítélő politikai nyilatkozatot, amelyet az ellenzék erőltet a magyar kormányfő március 15-i üzenete miatt.