Irán titokban centrifugát vásárol, és ez a nemzetközi egyezmény egyértelmű megszegése - állítja lapunknak egy bécsi szakértő.

Március 18-án a budapesti Hősök terén ismét élő Békejelet alkotnak fáklyát tartó emberek ezrei.

Első ízben számoltak be előrelépésről az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) képviselt országok nagykövetei az iráni nukleáris ambíciók megfékezésével kapcsolatos közös álláspont kialakítását célzó konzultációk után, bár a felek között továbbra is fennmaradtak bizonyos nézeteltérések.

Képzeljük el a következő helyzetet: egy nyilvánvalóan elmebeteg diktátor által irányított ország a világ szeme láttára tömegpusztító fegyverek előállításába fog. Izrael elpusztítását nyíltan, reális opcióként fogalmazza meg, de a szabad világ többi része sem lehet nyugodt. A közelmúltból tudjuk, hogy az illető ritkán fenyeget alap nélkül, aktívan tesz a gyűlöletért, saját kisebbségeit és ellenzékét is előszeretettel gyilkoltatta s kínoztatta meg börtöneiben. Az ENSZ-szel játszadozik, a kompromisszumkész EU-t kiröhögi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel nem hajlandó együttműködni. Ám a fegyverzetellenőrök műholdas felvételek és beszerzési listák alapján abból indulnak ki, hogy létesítményeiben urándúsítással foglalkozik. Ismerős? Abszolúte. Ezt látjuk ma is: Irán esetében.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kerül Irán nukleáris tevékenységének ügye, amivel új szakaszba lép - talán nem túlzás így fogalmazni -, a világ meghatározó része és a perzsa állam egyelőre szerencsére inkább csak szavakban megtestesülő, de robbanásveszélyes konfrontációja.

Iraki nehézségei dacára az Egyesült Államok továbbra is kész megelőző csapást mérni azokra az államokra, amelyek fenyegetést jelentenek rá nézve, ezek közül Irán lehet a legveszélyesebb - idézte a The Washington Post a Fehér Ház egy új, az amerikai nemzetbiztonsági stratégia kérdéseivel foglalkozó dokumentumából.

Az 1968-as atomsorompó-egyezmény (NPT) IV. cikkelye kimondja, minden tagállam elidegeníthetetlen joga az atomenergia békés célú kutatása, fejlesztése, energiatermelési célokra való felhasználása. Ám a jog kötelezettségekkel is jár, a tagoknak mindenekelőtt alá kell vetniük magukat az ENSZ szervezete, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ellenőrzésének. Ennek az ellenőrzésnek épp az a célja, hogy ne éljenek vissza az atomenergiával, ne használják fel katonai célokra, tömegpusztító fegyverek kifejlesztésére. Iránnal szemben felmerült az alapos gyanú (amelyet a nagy tekintélyű Mohamed el-Baradei, a NAÜ igazgatója sem cáfol), hogy Teherán atomfegyver-kísérleteket végez, amelyek célja: bevethető atomfegyverhez jutni. A gyanút a következők táplálják:

Szakértők mondják, hogy a fejlesztés jelenlegi ütemét állandónak véve Irán három-tíz éven belül képes atombombát előállítani. Márpedig ha képes, miért fogná vissza magát? Az iráni atom léte pedig minimum három kérdést tesz fel: vajon ésszerűen használnák-e fel, milyen hatással lenne a térség fegyverkezési versenyére, s milyen befolyást gyakorolna a nukleáris fegyverkezési versenyt eddig kordában tartó atomsorompó-egyezményre (NPT)?

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa várhatóan már hétfőn megkezdi a vitát Irán nemzetközi válságot okozó atomprogramjáról.

Nagy-Britannia a hatvanas években jelentős mennyiségű nehézvizet és urániumot adott  el Izraelnek, és erről valószínűleg az akkori brit kormányfő sem tudott - hangzott el a BBC tévé csütörtök esti műsorában.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken tagadta, hogy Moszkva titokban a kis méretű urándúsításra vonatkozó kompromisszumos javaslatot tett Iránnak.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjának nagykövetei helyi idő szerint szerdán New Yorkban megvitatták az iráni atomprogram kérdését és a tanács által elfogadásra kerülő dokumentum alapelveit.

Kiderült, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, az ENSZ-nek az atomfegyverek elterjedését hivatalból akadályozó/megelőző szerve nincs abban a helyzetben, hogy kimondja: Irán nem rendelkezik hasadóanyaggal, és nem bonyolít le titkos atomprogramot.

Nem jött létre megegyezés az iráni atomügyben tegnap Bécsben, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ülésszakának utolsó napján sem, így a következő állomás az ENSZ Biztonsági Tanácsa lesz. A vita jövő hétfőn vagy kedden megkezdődhet.

Irán egy ideje bombák árnyékában él. Egyrészt saját jövőbeni atombombái vetnek rá árnyékot, másrészt azok a hagyományos töltetű bombák, amelyekkel az Egyesült Államok és Izrael fenyegeti, ha nem hagyna fel nukleáris fejlesztési programjával. A világ abban érdekelt, hogy megakadályozza az iráni atomfegyverek kifejlesztését, abban azonban nem, hogy ezt egy Irán ellen indított, beláthatatlan következményekkel járó háborúval érje el.

- Pakisztán és India eltérő országok, eltérő szükségletekkel és történelemmel - magyarázta George W. Bush szombaton Iszlámábádban, hogy az Egyesült Államok miért nem hajlandó Indiához hasonlóan Pakisztánnal is nukleáris együttműködési megállapodást kötni.

Noha megállapodás nélkül ért véget Bécsben Irán és az Európai Unió külügyminisztereinek tárgyalása, mégis volt némi haladás a kompromisszum felé - közölték pénteken diplomáciai források.

Ma az EU-trojka (Németország, Franciaország, Nagy-Britannia) utolsó kísérletet tesz Bécsben, hogy Iránt rábírja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) előírásai megtartására.

Jack Straw brit külügyminiszter szerint még el lehet kerülni a katonai célú nukleáris törekvésekkel vádolt Irán elleni szankciókat.

Az iráni küldöttség ma érkezik újra Moszkvába, hogy folytassa a tárgyalásokat az iráni atomdossziéról. A küldöttséget Ali Laridzsani, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkára vezeti, akit orosz kollégája, Igor Ivanov hívott meg.