"Irán egy ideje bombák árnyékában él. Egyrészt saját jövőbeni atombombái vetnek rá árnyékot, másrészt azok a hagyományos töltetű bombák, amelyekkel az Egyesült Államok és Izrael fenyegeti, ha nem hagyna fel nukleáris fejlesztési programjával. A világ abban érdekelt, hogy megakadályozza az iráni atomfegyverek kifejlesztését, abban azonban nem, hogy ezt egy Irán ellen indított, beláthatatlan következményekkel járó háborúval érje el." Az idézet Valki László, nemzetközi jogász, az ELTE nemzetközi jogi tanszékének vezetője cikkéből való, amely a Népszabadság március 6-i számában jelent meg.

Valki László a NOL élő vitafórumán folytatta a nyilvános közös gondolkodást az iráni nukleáris program körül kirobbant válság dolgairól.

Kérdések és válaszok:

Valki László:
Üdvözlöm a NOL fórum vendégeit.Köszönöm az eddig beküldött kérdéseket. Kezdjük el.

NOL: Talán kezdhetjük, formabontó módon azzal ezt a mai NOL-fórumot, hogy a Népszabadság Online szerkesztői és, feltehetően a fórumot megtisztelő olvasóink nevében is gratuláljunk vendégünknek, Dr. Valki László egyetemi tanárnak, az ELTE nemzetközi jogi tanszéke vezetőjének, akit a köztársasági elnök március 15. alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetésben részesítette.
Talán nem tévedünk, hogy a magas kitüntetés rangját ez esetben az a körülmény is emeli, hogy a köztársasági elnök úr maga is jogtudós, aki, mint néhány most kitüntetésre felterjesztett személy esetében - ha kissé szokatlan módon is - értésre adta: nem tekinti formalitásnak az érdemek ilyen formában való elismerését. Szóval szívből gratulálunk.
A NOL szerkesztői

philidor:
Tisztelt Valki úr!
Az ENSZ alapokmánya a Kellogg-Briand szerződés nyomán rögzítette az erő alkalmazásának általános tilalmát.
2.cikk (4) belezdése pedig mint alapvető elvét kimondja:
"A Szervezet összes tagjainak nemzetközi érintkezések során más állam területi épsége, vagy politikai függetlensége ellen irányuló, vagy az ENSZ céljaival össze nem férő, bármely más módon megnyilvánuló erőszakkal való fenyegetéstől, vagy erőszak alkalmazásától tartózkodniok kell."
Irán kommunikációjában már többször megszegte ezt a szabályt.
Irak is - Szaddam idejében.
Mikortól érvénes a megelőző védelem doktrinája?
A történelemben háromszor is előfordult már, hogy hasonló helyzetben csapatmozgások kezdődtek.
1.) Kennedy tengeri blokádja Kuba ellen. - nincs érdemi BT határozat.
2.) 1967-es háború, Izrael-arab konfliktus. - a 242-es BT határozat nem ítélte el expressis verbis Izraelt.
3.) Irak atomerőművének lebombázása. - Itt született egy Izraelt formálisan elítélő határozat, - a 481-es.
De szokásjognak tekinthető-e a történelmi példák alapján, hogy az ENSZ alapokmányának megsértői ellen, - mégha csak kommunikációban jelentkező esetekben is, mint Irán esetében - alkalmazzák a "megelőző önvédelem" doktrináját.
Nincs az ENSZ alapokmányban túl sok idealizmus? A mai kor politikájának megfelel az ENSZ alapokmánya?
Lehetséges-e, hogy az ENSZ ismét szemet húny majd az iráni atomtelep lebombázásakor?
Az angolok új fajta atombombán kísérleteznek - megszegik ezzel az atomsorompó egyezményt?
Reális-e ma még, a több mint 30 éve kötött atomsorompó egyezmény?

Valki László:
Kedves Philidor, szörnyű gyanúm van: Ön nálunk járhatott az egyetemre.
Példái nagyon jók.
Első kérdésére a válaszom nemleges: semmiképpen nem jöhetett létre szokásjog arra nézve, hogy a verbális bűntettet fizikailag is meg lehet torolni. Megelőző védelmet pedig a nemzetközi jog szabályai alapján egészen biztosan nem lehet gyakorolni, ezzel a ma hivatalos amerikai nemzetbiztonsági doktrína ellentétes.
Az alapokmány sok idealizmust foglal magában, de így tesz például a büntetőjog is, mindent tilt, holott a jogalkotók tudják, hogy idén is lesznek betörések.
Irán bombázása felett nem az ENSZ, hanem vétójoggal rendelkező tagállamai hunynának szemet.
Az angolok szabadon kísérletezhetnek, ők már atomhatalomnak számítanak.
Az atomsorompó-szerződés reális, éppen azon vannak az államok, hogy Irán is betarsa azt.

emailben érkezett:
Tisztelt Valki úr, ön cikkében azt írta:
"Egyetlen megfogható oka lehet csupán az eltitkolt fejlesztésnek és a politikai vezetők agresszív kijelentéseinek: a fenyegetettség érzésének növekedése Teheránban. Irán a sah bukása óta mindig is a Nyugatban - különösen az Egyesült Államokban és Izraelben - látta a fő ellenséget. Teheránban következetesen azt állították, hogy a Nyugat az iszlám világ életére tör. Amikor aztán Bush elnök 2002 januárjában az unió helyzetéről tartott kongresszusi beszédében a gonosz tengelyét alkotó országok között az első helyen Irakot, a másodikon Iránt, a harmadikon pedig Észak-Koreát nevezte meg, majd egy év múlva megtámadta és megszállta az elsőt, Teherán úgy érezte, most ő következik a sorban. Az iráni vallási vezetők arra a következtetésre juthattak, hogy Szaddámot azért lehetett legyőzni, mert a diktátornak nem volt az ellenfél elrettentésére alkalmas atomfegyvere."
Egyetért-e azzal, hogy Teherán teljes joggal érzi magát évek óta fenyegetve, ezért, ha a nagyhatalmak békés Iránt akarnak, abba kell hagyni a zsarolást, és meggyőző biztonsági garanciákat kell adni a perzsáknak - elsősorban az Egyesült Államokkal szemben? üdvözlettel, B. Márton

Valki László:
Kedves B. Márton,
Teherán joggal érzi magát fenyegetve. A gond vele az, hogy egy sor fejlesztést eltitkolt a NAÜ előtt, holott sok mindent megtehetett volna. Ezzel - és Izraellel kapcsolatos kijelentései miatt - súlyos gyanút ébresztett a külvilágban, no meg megsértette az atomsorompó-szerződést. Irán egy szavát sem hiszi a Nyugatnak, így nehéz neki biztonsági garanciákat adni.

emailben érkezett:
Tisztelt Valki László!
Mi az oka annak, hogy Milosevicset Hágában, Szaddám Huszeint viszont hazájában állították bíróság elé.
Irak annyival megbízhatóbb, érettebb demokrácia, mint Szerbia? Ezt ugye senki sem gondolja komolyan?!
Miért nem jelennek meg Hágában olyan koronatanúk, mint Genscher, Kohl, Clinton, akik meglátásom szerint szintén felelősek Jugoszlávia széthullásáért és a polgárháborúkért, a sok százezer áldozatért ... - még ha a főbűnös szerintem is Milo volt?
Ön szerint Hágában nem kirakatper zajlik?
Van-e a kirakatpernek definíciója?
Üdvözlettel
Horkai Tamás

Valki László:
Kedves Horkai Úr,
nem tartom a hágai eljárást kirakatpernek. Nagyon pontosan betartják az eljárásjogi szabályokat, mintát adnak arról, hogyan kell eljárni nemzetközi bíróság előtt. És egy sor kérdésben tisztázzák egyes fogalmak (pl. parancsra tettem) értelmét. Jobb lett volna, ha Szaddám is ilyen bíróság elé kerül, de ilyet nem lehetett létrehozni, ha a BT-tagok többsége magával az iraki háborúval sem értett egyet.

emailben érkezett:
Kedves Valki úr!
Olyan ritkán van nemzetközi jogász vendége a NOL-nak, hadd kérdezzem meg: tud-e kezdeni valamit a nemzetközi jog a Legfelsőbb Bíróság ítéletével, amellyel felmentette a Ságvári Endrét meggyilkoló csendőralakulat egyik tagját? Ki fellebezheti meg ezt az ítéletet, és mi szükséges ahhoz, hogy az Európai Emberjogi Bíróság elé kerüljön?
Üdvözettel
Máriási Márta, Budapest

Valki László:
Tisztelt Asszonyom,
ez nem nemzetközi jogi kérdés, hanem magyar büntetőjogi. A probléma nem a felmentéssel van, hanem a félrevezető körítéssel, és egyesek Ságvárival szemben megfogalmazott állításaival.
Az európai bíróság csak a magyar csatlakozás után keletkezett ügyeket bírálhatja el, továbbá az ilyen ügyek nem tartoznak a hatáskörébe.

Lajos58:
Tisztelt Valki úr!
Ön nem lát hasonlóságot 1945-1990-közötti hidegháborús fegyverkezési verseny és némelyik arab állam és Izrael fegyverkezési versenye között?

Valki László:
Kedves Lajos58,
nem látok hasonlóságot, hiszen az egyik két világrendszer küzdelme volt, az utóbbi meg nem. Az arab államok Izraelt ugyan komoly fegyverkezésre késztetik, de ők maguk nem fegyverzik túl magukat. Ellentétben pl. Nasszer Egyiptomával, amely ideig-óráig el is ért katonai sikereket.
A fegyverkezés persze óriási terhet ró Izraelre.

emailben érkezett:
- Lehet-e különbséget tenni Izrael atom ütőerejének hajdani titkos létrehozási törekvései és Irán jelenlegi (egyelőre tagadott, szintén titkosnak tekinthető) atombomba kifejlesztésére való törekvései között? Ha lehetséges a különbség tétel, az miben áll?
- Az izraeli atom bomba nyilvánvalóvá válása után milyen szankciókat alkalmazott a nemzetközi közösség (ENSZ, stb) Izraellel szemben?
- Elképzelhető-e a jelenleginél stabilabb Közel-keleti katonai helyzet abban az esetben, ha Irán is rendelkezik majd atom fegyverrel? (Emlékeztetőül: a hideg háború korszakában a békét a szemben állók nukleáris fegyverei miatti kölcsönös félelem biztosította, pedig a szovjetek legalább annyira "tépték a szájukat" a nyugatiak megsemmisítéséről, mint azt teszik most a jelenlegi iráni vezetők Izraellel kapcsolatban.)
Tisztelettel várom válaszát, üdv. T.B.

Valki László:
Kedves TB,
nagy a különbség. Izrael nem írta alá az atomsorompó-egyezményt, Irán igen.
Izrael atombombája után - amelyet Jeruzsálem sohasem ismert el - a világ nem jött nagyon izgalomba, mert úgy vélte, hogy az elrettentési célokat szolgál. Teheránban viszont nem bízik a világ, és a fundamentalisták erre okot is adnak.
Már ezekből is következik, hogy az iráni atomfegyver hozzájárulna a térség destabilizációjához. A térségben már két háború zajlott le, illetve folyik jelenleg is.

Paradiso:Tisztelt Valki Úr!
Mivel mégiscsak kis hazánkban élünk, kérdésem is ezzel lenne kapcsolatos. Az iráni ügynek csak és kizárólag (maximum!) gazdasági hatása lehet Magyarországra? A biztonságunkat, az ezzel kapcsolatos politikánkat nem érinti? Ami hazánk biztonságát érinti, az csak a szomszédsággal, az ott élő magyarokkal van kapcsolatban? És mindez ha változott, akkor hogyan azzal, hogy az EU tagjai lettünk? Nincs egy tendencia a világban, ami változtatott volna Magyaro. biztonságpolitikáján? nagyon köszönöm a válaszát.

Valki László:
Kedves Paradiso,
hosszú választ kellene írnom, de erre nincs mód. Bennünket az iráni história abból a szempontból (is) foglalkoztat, hogy ha arrafelé bármi történik, a világgazdaság könnyen zavarba jöhet, és ez bennünket közvetlenül és érinthet.

Vasfog:
Tisztelt Valki Úr!
Olvasni olyan véleményeket, hogy az elnök bizonyos politikusok körében már Iránban is szalonképtelen. Engem az érdekelne, hogy lát-e arra esélyt, hogy az Őrök Tanácsa véget vessen a jelenlegi iráni elnök regnálásának vagy éppen, hogy Ahmendazsáni (elnézést, ha elgépeltem a nevét) a Tanács meghosszabított szócsöve? Válaszát érdeklődve várom. Tisztelettel: Vasfog

Valki László:
Kedves Vasfog,
valóban, vannak olyan vélemények, hogy a klérus és Ahmadinezsadék között ellentétek keletkeztek. Sajnos mintha Hamenei vallási vezető és Rafszandzsani is nukleáris fegyvert szeretne Iránnak. Kezdett megtetszeni nekik a dolog, és a nacionalizmus, mint tudjuk, ragadós.

Tanar:
Tisztelt Valki úr!
Mindenkinek megengedett, hogy atomenergiát használjon, mint áramtermelő egységet.
Néhány évtizeddel korábban még kisérleti atomrobbantásokat is végeztek egyes államok.
Irán esetében nem beszélünk áram szükével, hiszen tele vannak kőolajjal. Irán szerintem jogi hézagokat használ ki, amikor áramot termel, majd pedig atombombát készít a kimerült fűtő elemekből.
Természetesen az állami politika szintjén nagyon gondosan igyekeznek még egy fenyegetés látszatát is elkerülni, sőt, ezt komolyan is gondolják.
Egyre több azonban a kockázat, és primitív emberek "hősi" megfelelése ennek a kockázatnak. Ráadásul Oroszország tele van (őrizetlen) atom szeméttel, ha másképp nem menne.
Más sem hiányzik a világnak, mint hogy Irán "piszkos bombával" lássa el a fanatikus arabokat.

Valki László:
Kedves Tanár,
Irán nem használt ki jogi hézagot, egyszerűen - saját szempontjából - kontraproduktív módon jogot sértett azzal, hogy eltitkolt fejlesztéseket.
Oroszország szerencsére nincs tele olyan hasadóanyagokkal, amelyek más kezébe kerülhetnek. Ez a kilencvenes évek elején volt veszély, most az őrzés megbízható.

almoselod kérdései:
Tisztelt Valki úr!
Milyen jog alapján terheli közvetlen felelősség Milosevicset a délszláv tömeggyilkosságokért? Miért nem terheli felelősség Saront a Sabra és Satila menekült táborokban végrehajtott tömeggyilkosságokért?

Jogi értelemben hol végződik a nemzeti felszabadító mozgalom és hol kezdődik a terrorizmus?

Mint mindenhol, a közel-keleten is összefüggenek a dolgok.
Az ENSZ 242 és 338 sz.határozata értelmében két államot kell létrehozni Palesztina területén. Adott két nemzet 5-5 milliós népessége. Mi az akadálya, hogy a területet 50-50 %-ban osszák meg Izrael és Palesztina között?

Tisztelt Valki úr!
Hogyan következik a "nemzetközi jogból" az alábbi állítása? "A világ abban érdekelt, hogy megakadályozza az iráni atomfegyverek kifejlesztését". Mit tesz a világ azért, hogy Izraelt is megfossza az atomtechnológiától?

Valki László:
Kedves almoselod,
Milosevics volt az első ember Belgrádban, és parancsokat is adott, dokumentálható módon, gyilkosságok, hadmúveletek végrehajtására. Saront egy izraeli bíróság felmentette a vádak alól.
A felszabadító mozgalom ott "végződik", ahol a civil lakosság ellen nagy számban követnek el élet elleni, azaz terrorista cselekményeket. Ez nem tautológia, a nemzetközi humanitárius jog védi a civil lakosságot minden fegyveres konfliktusban.
Izrael és a jövendő Palesztina között megállapodásnak kellene születnie a két fél közötti határokról, amint az az egyiptomi békeszerződés alkalmával történt.
Az iráni atomgegyverről már írtam valakinek, hogy attól fél a világ, Izraeltől nem. Ne feledje, hogy az atomfegyver gyakorlatilag alkalmazhatatlan eszköz. Senki sem biztos azonban abban, hogy ezt a fundamentalista, fanatikus irániak is tudják.

almoselod:
Tisztelt Valki úr!
Ha Irán felmondja az atomsorompó egyezményt akkor nem fenyegetik többé?
Izrael ki tudta fejleszteni a saját atombombáját a fejlett nyugati országok cinkos támogatása mellett, fittyet hányva mindn nemzetközi egyezménynek.
Nem mérünk kettős mércével?

Valki László:
Kedves almoselod,
éppen ez lenne az egyik értelme a BT határozatának: ha megállapítja azt a kötelezettséget, hogy Iránnak tilos uránt dúsítania, akkor Irán már hiába mondja fel az egyezményt (amúgy alig három hónap múlva válna érvényessé a felmondás). Izrael, mint említettem, soha nem csatlakozott az egyezményhez, Pakisztánhoz, Indiához, Kínához hasonlóan. Líbia csatlakozott, újabban be is tartja.

almoselod:Tisztelt Valki úr!
Izrael esetében szerecsenmosdatás folyik, míg Iránt nem engedi a nyugat az atomfegyver közelébe. Ez az a kettős mérce ami kilóg a nemzetközi jog útvesztőiből.
Esetleges nemzetközi szankciók Irán ellen az átlagemberekre jelentik a legnagyobb csapást. Irak esetében a média 500 ezer gyermek áldozatról beszél. Ki terhel a felelősség ezekért a polgári áldozatokért?

Valki László:
Kedves almosaelod,
ne feledje, hogy nemcsak az izraeli, hanem a francia vagy brit atomfegyverektől sem fél senki sem. A pakisztánitól sem fél most, én sem azért írtam az előbb. Pakisztánnal akkor lenne baj, ha a bőven meglevő fundamentalisták egy puccsal hatalomra jutnának Iszlámabádban, és az események ellenőrizhetetlenné válnának.
Irakban súlyosak voltak az áldozatok, bár a becslések kevesebbről szóltak, mint amit Ön említett. Felelős az, aki a háborút megindította.

almoselod:Tisztelt Valki úr!
Mit gondol arról, hogy ha Izraelnek nem volna atombombája és az USA kisebb katonai szerepet játszana a Közel-keleten, akkor az iráni fegyverkezés sem érné el az ingerküszöböt.

Valki László:
Kedves almoselod,
Irán még a sah idejében látott hozzá a nukleáris fejlesztéshoz, és attól függetlenü fejlesztett, hogy Izraelnek volt-e már atombombája vagy sem. Az ugyanakkor feltételezhető, hogy Iránnal ma könnyebb lenne zöld ágra vergődni, ha a gonosz tengelyében nem ő lenne a második helyezett.

Hyrrockin:
Tisztelt Valki úr,
Washingtonnak fogalma sincs arról, hogy kivel kezdett ki. Mig az USA "Slide-Show"-kat, Power Point Presentációkat mutogat az egész világnak az iráni atomközpontokról, amellyel Irán állitólagos veszélyességét, atompotenciájának nagyságát akarja demonstrálni, addig az iráni vezetőség azon spekulál, hogy hogyan tudna gazdaságilag ártani az USA-nak.
Irán azt tervezi, hogy saját olajbörzét fog nyitni, aminek a központi fizetési eszköze az euro lenne. A két legnagyobb olajbörze, a NYMEX és az IPE amerikai kézben vannak, aminek az iráni olajbörze konkurense lenne.
A legtöbb olajat importáló országok dollárral fizetnek, ami arra kényszeriti őket, hogy a devizájuk legnagyobb részét dollarba fektessék be. Ahhoz , hogy az USA a betegeskedő gazdaságát lábon tudja tartani, rá van utalva ezekre a befektetésekre.
Az euro megszilárdulása a nemzetközi olajkereskedelemben, a dollár gyengüléséhez vezetne, amely megdrágitaná az amerikai importot, és kétségtelen, hogy az amerikai piacot érzékenyen érintené. A dollár ára, ha egyszer már esett, és ha más valutával szemben elért egy bizonyos stabilitást, akkor további zuhanását már semmi nem akadályozza meg, mert a legtöbb ország nincs rákényszerülve arra, hogy a dollárt, mint valutatartalékot igénybe vegye. A tulságosan is felértékelt amerikai gazdaság megbillen és ezzel együtt az USA hadi fölénye is.
Tisztelt Valki ur, milyen következménnyel lenne az USA-ra az, ha a kőolajat exportáló országok nem petrodollarban lennének megfizetve, hanem euroban, ...
2000-ben Szaddam Husszein is tervezte, hogy bevezeti az eurót, mint fizetöeszközt az olajvásárlásnál, ... a folytatás már történelem és valóság egyben.
A legtöbb országnak szüksége van a dollárra, hogy olajat vásárolhasson. Az olajexportőrök, pont ebből az okbol kifolyólag, dollar milliárdokat tartanak valutatartalékban, ami csekély rizikóval jár akkor, ha ezeket a petrodollárokat az US gazdaságba invesztálják.
Igy az USA-nak nincs más dolga, minthogy újabb és újabb "zöld papirokat", bankjegyeket nyomtatni, mint egy adóslevelet, amiáltal fedezni tudja magas hadi kiadasait, és egyre növekedö konzumigenyeit. Az inflaciótól sem kell tartania, sem attól, hogy az állami tartozásokat hirtelen visszakérnék a hitelezö országok.
No, és most jön az euro. A világ legnagyobb olajimportálója az európai zóna.
Oroszország es Irán, a legtöbb OPEC orszagok között volt mar szo az Euro bevezeteseröl, tehat érdeklödés van ezirant. Eddig egyedül(?) vagy elsősorban Szaud-Arábia vetette el ezt a megoldást.
Vajon mit, és fog-e az OPEC orszagok valautastratégiája valamit is befolyásolni?
Lát-e Valki ur összefüggést, az euro bevezetése az olajkeresekedelemben, az Amerikai Egyesült Államok gazdasága, és Irán esetleges lerohanása között?
Köszönöm figyelmét.
Tisztelettel:
Hyrrockin

Valki László:
Kedves Hyrrockin,
nem vagyok közgazdász, így igazán nem mernék érdemben válaszolni.
Megjegyzem azonban, hogy egy Irán ellen indított háború is súlyos következményekkel járna. Maradva az olajnál, Irán első dolga pl. az lenne, hogy lezárja a Hormuzi-szorost, amelyen keresztül az öbölből az olaj "kiáramlik". Egy Irán elleni háború továbbá nem hajtható végre sebészi csapásokkal, kevés áldozattal stb. A politikai következmények beláthatatlanok lennének.

Smart:
T. Valki Úr!
Jól látom, hogy itt ma nem annyira Iránról, mint inkább az Egyesült Államokról lesz szó?
Ugyanis amíg USA barát ország épít atombombát, addig nem került az ügy a BT. elé. Lásd Izrael, Pakisztán, India, Dél- Afrika.
(Szerencse, hogy az iráni Sah nem kapott annak idején lehetQséget erre, mert a forradalom után most nem lenne alkalmunk arról beszélni, mi lenne ha lenne Iránnak bombája?)
Ez egyben rámutat arra is, hogy a volt Szovjetunió kevésbé volt agresszív a hidegháború során, máskülönben most Afganisztánnak, vagy akár Iraknak is lehetne.
Inkább az USA rövidlátó külpolitikáját kéne vizsgálni, mintegy tanulságképpen.
Azt hiszem most nehezebb lesz Iránt ebben megakadályozni, -legalább is a következményeket illeti,- mint korábban bárkit lehetett volna.
A kérdés tehát inkább az, mennyi az USA része abban, hogy ez ma kérdés lehet?

Valki László:
Kedves Smart,
ha az USA nem támadta volna meg Irakot, most könnyebb lenne az életünk.
A világ egyébként nem az izraeli atombombát "nézte el", hanem a pakisztánit, csak az utóbbit tartom veszélyesnek. India már viszonylag kiegyensúlyozott demokrácia, míg Pakisztánról ez nem mondható el.

Madaras:
Kedves Valki professzor!
Arra gondoltam, hogy ha már drága idejéből áldoz egy keveset ránk, jó lenne, ha nemcsak Iránról, hanem a szintén időszerű Milosevics-távozásról is kérdezhetnénk.
Közismert, hogy Ön talán a legjobb hazai ismerője a hágai törvényszék működési mechanizmusának; és annak idején nagyon érdekes dolgokat publikált a jugoszláviai háborúkról is, azok nemzetközi jogi vonatkozásairól.
Tehát érdekelne, hogy mi vár Hágára Milosevics halála után ... a kérdés szerintem annál is inkább időszerű, mert gyors egymásutánban két vádlott is jobb létre szenderült. Belgrádból máris hallani, hogy talán nem véletlenül...
Nem hiszem, hogy a nemzetközi bíróság ilyen eszközökkel operálna (mármint, hogy elteszi láb alól a vádlottakat), de nem is tesz jót a presztizsének, hogy úgy hullanak a delikvensei, mint a hattyúk a Duna-Tisza közén a H5N1 nevű madárvírusjárás idején.
Mit gondol erről(nem a hülye hasonlatomról :)))?
Üdvözlettel Madaras Oszkár

Valki László:
Kedves Madaras,
hasonlata találó, Ponte is mondta, hogy ennél rosszabb nem történhetett volna. Semmilyen érdeket nem vélek azonban felfedezni Milosevics halálában. Egy megalapozott ítélethez a jelek szerint nem kellett volna sok idő, ennek politikai-jogi haszna jelentős lett volna. M. halálában csak maga M. lehetett érdekelt. Vagy túladagolt, vagy belefáradt a küzdelembe. Vagy a szervezete fáradt bele.
Hága továbbá fog működni, szerintem racionális módon.

Petro:
Tisztelt Valki úr, mit szól a következő gondolatokhoz egy mai kommentárból: "Ilyen krízishelyzetben csak a fegyver segíthet. Vagy a diplomáciai, vagy a valóságos. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa - az elé kerülő Irán-dosszié tanulmányozása révén - megkísérli a diplomácia fegyverével jobb belátásra bírni Teheránt, de nem árt figyelni a vészforgatókönyvet jóslók erősödő szavára. Akik szerint az iráni urán, az egyre erősödő atomzaj csak a jéghegy csúcsa." http://www.nol.hu/cikk/397223/
Ön szerint mekkora az esély, hogy a fegyvereké lesz a szó?
Valki úr, egyetért-e azzal az értékeléssel, hogy egy esetleges háború legfőbb akadálya nem a szándék, hanem Irán ereje?

Valki László:
Kedves Petro,
Seres cikkében az Ön által idézett mondat utáni mondat így hangzik: "A mélyben forrong Washington és Teherán fegyveres konfliktussal fenyegető ellentéte." Valóban ez az egyik legfontosabb elem. Amióta Khomeini szembe fordult az Egyesült Államokkal, a két ország kapcsolata közismerten rossz. Nincs szabályos diplomáciai kapcsolatuk, az USA-embargó azóta is tart, a legjobban pedig az zavarja Washingtont, hogy Irán valószínűleg támogatja az iraki felkelőket/terroristákat, főleg robbantásra alkalmas fegyverekkel.
Washington számára azonban az eszkaláció (Irán megtámadása) nem oldaná meg az iraki gondokat, sőt ellenkezőleg, növekedne az iráni támogatás.

emailben érkezett:
Tisztelt Professzor úr, mivel magyarázható, hogy Washington Afganisztán után Irakot jelölte ki célpontnak? Iránt akarták volna "bekeríteni"? Ha így van, Irán teljes joggal aggódik, hogy ha nem az atomfegyver ürügyén, más ürüggyel, de előbb-utóbb sorra kerül. Ön korábban azt válaszolta egy kérdezőnek, hogy Iránnak nem lehet garanciákat adni, mert bizalmatlanok. A bizalmat fel lehet építeni, de ahhoz garantálni kell, hogy az erősebb fél - mondjuk egy világhatalom - nem rúgja fel a békét. Én egyetlen garanciát tudok elképzelni jelenleg: más erős szereplők biztosítékát.
üdvözlettel M. G.

Valki László:
Kedves M.G.,
ha Teherán racionális lenne, egy csomó huzavona után beengedné mindenhová az ellenőröket, és ekkor nyugodtan hajthatná álomra a fejét. Iránt az amerikaiak nem akarták bekeríteni. Az amerikai neokonok már a kilencvenes évek elejétől azt szerették volna, hogy Irakban történik rezsimváltozás". Irak maga volt tehát cél, Iránnal szemben hasonló beavatkozásra akkor még valószínűleg nem gondoltak.

Kedves Olvasók,
köszönöm kérdéseiket, Önök szemmel láthatóan nem csak a belpolitikai rovatot olvassák a lapban, és ennek igen örülök.
Minden jót kívánok valamennyiüknek,
Valki László

Valki László