Az amerikai elnök két nappal korábban Újdelhiben olyan egyezséget ért el, amelynek révén India szétválasztja katonai és polgári célú nukleáris programját, illetve megnyitja 14 atomerőművét a nemzetközi ellenőrök előtt. Cserébe amerikai nukleáris fűtőanyagot és békés atomtechnológiát vásárolhat. Pakisztán energiaszükségletét azonban Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter szerint más, nem nukleáris technológiákkal kell fedezni.

A két, egymással hagyományosan versengő ország Kasmír hovatartozása miatt az elmúlt hét évben kétszer is az atomháború küszöbéig jutott. Bush most ismételten a békés megállapodást sürgette, ám az USA nem vállalt közvetítő szerepet. Az amerikai vendég közös sajtóértekezletükön azt mondta, egyik célja az volt, hogy megállapítsa, vajon Musarraf továbbra is elkötelezett-e a terroristák kézre kerítése iránt. A pakisztáni hadsereg két nappal Bush érkezése előtt nagyszabású támadást indított az afgán határ közelében az egyik terrorista tábor ellen. Az akcióban 25-30 fegyverest öltek meg. Bush most a friss hírszerzési információk cseréjét sürgette, Musarraf pedig az al-Kaida vezetői utáni hajsza fokozását ígérte.

Az amerikai elnök azt mondta, hisz Pakisztán demokratikus jövőjében, és fontosnak nevezte, hogy a 2007-es választások nyíltak és tisztességesek legyenek. Az 1999-ben katonai államcsínnyel hatalomra került Musarraf arról biztosította, hogy bár a választásokig meg akarja tartani a hadsereg főparancsnokának tisztét, "fenntartható demokráciát" vezetett be, amelyben "minden korábbinál nagyobb" hatalom van a nép kezében, a nőket és a kisebbségeket bevonták a kormányzásba, a sajtó pedig szabad.

A látogatás kapcsán az amerikai média ismét a Musarrafra leselkedő személyes veszélyekre helyezi a hangsúlyt. A Carnegie Alapítvány hírlevele ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a pakisztáni hadsereg nem "ellensúlya", hanem kiváltója az országra és a térségre leselkedő iszlám veszélynek. A francia Frédéric Grare tanulmánya szerint a pakisztáni hadsereg szándékosan manipulálja úgy az ország közéletét, hogy a Nyugatnak ne legyen más választása, mint a fegyveres erők "stabilizáló szerepének" támogatása. Ugyanakkor a belső feszültségek éppen a mesterségesen gyengén tartott pártok és civil szervezetek, illetve a gazdaságilag független középosztály hiánya miatt vezetnek a radikális iszlám szervezetek erősödéséhez.

Iszlámábád Bushnak tisztelgett