Akármi is van a levélben, radikális változást indíthat el Washington és Teherán rossz viszonyában.

Harminchárom halálos áldozata volt Irakban négy robbantásos merényletnek vasárnap. Huszonegy embert ölt meg egy autóba rejtett pokolgép robbanása Kerbalában, ötvenketten megsérültek - közölte a helyi rendőrség. A detonáció egyes jelentések szerint a központi buszállomás körzetében történt, más tudósítások szerint a tartományi kormány székháza volt a célpont. A Bagdadtól 110 kilométernyire délre fekvő város a síita muzulmánok két legfontosabb szentélyének otthona.

Mintha elcserélték volna a szövegeiket, George W. Bush beszélt a nemzetközi konzultációról és a diplomáciai megoldásról, míg Angela Merkelre maradt annak kijelentése, hogy Irán semmilyen körülmények között sem juthat atomfegyverhez.

Bizonytalan az új nyugati Irán-javaslat sorsa, noha a három állandó BT-tag úgy fogalmazta meg, hogy elfogadható legyen a két másiknak, az Irán-ügyben tartózkodóbb oroszoknak és a kínaiaknak.

Mivel a figyelmeztetések ellenére Irán folytaja atomprogramját, a következő logikus lépés az lenne, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa kötelező erejű határozatban szóltsa föl Teheránt: hagyja abba az urándúsítást. Kína és Oroszország talán nem vétózza meg a határozatot, ha az nem vonja maga után - legalábbis egyelőre - a szankciókkal, majd a fegyveres erővel való fenyegetést. A német kancellár is erről tárgyalt az amerikai elnökkel.

Csak Irántól függ, lesz-e "iszlám" atombomba. Ha az Izraelt rendszeresen elpusztítással fenyegető Mahmud Ahmadinezsad tényleg ezt akarja, a külvilág képtelen lesz megakadályozni. Ehhez ugyanis le kellene radírozni Iránt a térképről, ami nem fog megtörténni. Lassan fel kell magunkat készíteni a gondolatra, hogy potenciálisan atomtámadás célpontjává válhatunk - bár Teherán soha nem lesz abban a helyzetben, hogy valóban bevesse a fegyvert. Az a szó legszorosabb értelmében vett öngyilkosság lenne.

Lehetségesnek mondta egy izraeli lapnak adott, kedden megjelent interjúban Dan Haluc, az izraeli hadsereg vezérkari főnöke, hogy a világ katonai eszközökkel akadályozza meg Iránt abban, hogy atomfegyvert fejlesszen ki.

Előzetesen elutasított Irán mindenfajta ENSZ-határozatot, amely az urándúsítás beszüntetését követelné, illetve Teheránnal szemben szankciókat helyezne kilátásba.

Szerdán, két nappal az ENSZ Biztonsági Tanácsa által az iráni urándúsítás leállítására szabott határidő letelte előtt, magas rangú küldöttség kezd tárgyalásokat Bécsben, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség székhelyén.

Kézlevágással fenyegetett meg az iráni elnök kedden minden agresszort, aki az atomprogramja miatt a nemzetközi közösséggel vitában álló országára törne, és ragaszkodott ahhoz, hogy az iráni hadsereget a legkorszerűbb technológiával szereljék fel.

Hullámzanak a viták az iráni bejelentés után, mely szerint sikeresen dúsítottak uránt, s azt a jövőben ipari méretekben szeretnék tenni. Teherán minden leállításra vonatkozó felszólítást visszautasított. Tegnap rövid látogatásra Iránba érkezett Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója. A látogatást korábban eldöntötték, vagyis közvetlen kiváltó oka nem a bejelentés volt.

Az iráni nukleáris program olyan, mint egy vízesés, nem lehet megállítani - jelentette ki egy magas rangú anonim teheráni tisztségviselő.

Emelkednek a tétek az iráni nukleáris program körüli küzdelemben. A legmérsékeltebb megfigyelők még mindig a szavak csatájáról beszélnek, de kétségtelen, hogy a szavak mögött egyre inkább jelennek meg a "fizikai érvek" is.

Oroszország mindenféle urándúsító tevékenység leállítására szólította fel Iránt, beleértve a kísérleteket is.

Irán nukleáris technológiai áttöréssel válaszol az amerikai támadás lehetőségéről szóló hírekre.

A Pentagon szakértői szerint nagyon kockázatos lenne a légitámadás, az atomfegyver bevetése esetén többen lemondással fenyegetőznek.

Diplomáciai áttörés és erőfitogtatás - Irán körül forrnak az események. Bagdadban politikai szenzációval felérő, közvetlen iráni-amerikai tárgyalások kezdődnek, miközben Teherán demonstratív hadgyakorlatokat tart, amelyeken elsősorban a térségben állomásozó amerikai erők ellen kifejlesztett új fegyvereit reklámozza. Az iráni hadgyakorlat fejleményei tegnap két dollárral feljebb nyomták a mértékadó Brent olaj árát.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban szólította fel Iránt, hogy harminc napon belül tisztázza az atomprogramjával kapcsolatos gyanúkat, és hagyja abba az urándúsításra irányuló tevékenységét.

A nemzetközi eljárásokkal való visszaélést jelent az, hogy Iránt az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé idézték - jelentette ki csütörtökön Genfben Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter.

"Kína és Oroszország azonos nézetet vall az iráni nukleáris ügyről. Célunk továbbra is az, hogy békés úton, tárgyalásokkal találjunk megoldást" - jelentette ki Putyin és Hu elnök tegnapi tárgyalásait kommentálva a kínai külügyminisztérium szóvivője.