Csángó farsangra várják a moldvai és gyimesi muzsika, táncok kedvelőit szombaton este a fővárosban, a Fonó Budai Zeneházban. A csángó farsangot immár ötödik éve rendezik meg, s a Fonó legkedveltebb programjai közé tartozik.

A moldvai csángó magyarok kultúrája és a Balkán hangjai várják a népzene és néptánc kedvelőit péntektől vasárnapig a fővárosi XII. kerületi művelődési központban, a Tündérkert idei programsorozatán. A szervezők kétezer érdeklődőt várnak.

Pénteken megnyílik a jubileumi, tizedik Vörösmarty téri karácsonyi vásár zsűrizett tárgyakkal, népzenével, néptánccal, klasszikus zenével, koncertekkel, gyerekműsorokkal és persze magyaros ételekkel-italokkal. Tavaly több mint 600 ezren voltak kíváncsiak rá.

Ennek a lánynak gyöngyök peregnek a torkából - mondta állítólag az István, a király bemutatóján Koncz Zsuzsa. Úgy énekel, ahogy a tenger habja hullámzik - fogalmazta meg ugyanezt Gergely András bácsi, a példaképe, Türében. Így születtem: a madár repül, én énekelek - reagált minderre lakonikusan a csaknem száz nagylemezen és egy Oscar-díjas filmben hallható hang tulajdonosa, Sebestyén Márta.

A Muzsikás együttes nyerte el idén a Világzenei Vásár (World Music Expo), azaz a WOMEX-díját, amellyel évente a műfaj legkiemelkedőbb előadóit és együtteseit tüntetik ki - tájékoztatta a Magyar Zenei Exportiroda hétfőn az MTI-t.

Ha az olvasó netán pontosan tudná, mi az a zúgattyú, pörgettyű vagy bébic, kevésbé lesznek számára érdekesek az alábbi sorok, amelyek a hangszerkészítő-muzsikus Mandel Róbert közelmúltban megjelent, igen szép könyvéről, a Magyar népi hangszerek címűről (Kossuth) szólnak.

A hegedű bensőséges csókolgatása sem maradt ki a hétvégi Kaláka Fesztivál programjából. Igaz, ez már csak a hab volt a tortán: ami egyben tartotta a három nap stílus- és műfajkavalkádját, az a minden szám mélyén megbúvó népzene.

Verdivel és Mozarttal meghódította a nemzetközi operai színpadokat. Kipróbálta már magát a könnyebb műfajokban is, júliustól Johann Strauss operettjével, a Denevérrel indul másfél hónapos japán turnéra.

Szinte maguktól jönnek a szavak: a sikeres integrálódásért, a társadalmi felemelkedésért, az önbecsülés megteremtéséért találkoztak és mutatkoztak be az elmúlt héten mindennap a roma művészet képviselői a budapesti Gödör Klubban.

A teljes ismeretlenségbe utazott Claar ter Horst, a berlini Hanns Eisler Zeneművészeti Főiskola zongoratanára, amikor két évvel ezelőtt nekifogott a kelet-európai országok dalkincseinek feltérképezéséhez.

Szalóki Ági vékony, törékeny alkat, teli élettel és energiával. Tizenhét évesen szerepelt először színpadon (az Ando Drom vendégeként), és attól kezdve szinte kézről kézre adták a hazai folkzenekarok. Előbb az Ökrösbe került, ahol autentikus magyar népdalokat énekelt, aztán a Besh o droMba, ahol roma népzenei tudását is kamatoztathatta. 2005-ös Hallgató című, az archaikus dallamokat dzsesszes környezetben megszólaltató albuma az év lemeze lett kategóriájában, 2007-ben pedig Cipity Lőrinc címmel adott ki gyerekalbumot. Nemrég fejezte be Karády Katalin slágereiből összeállított, szintén dzsesszes hangulatú új anyagának felvételeit, amely várhatóan ősszel jelenik meg.

A néptánc, a népzene megújítását tűzte ki célul a Modern Néptánc Projekt Iroda, amely első körben pályázatot hirdetett népzenei gyökerű zeneművek megírására.

Kedd, este nyolctól igazi csillag várja a zene szerelmeseit. A Művészetek Palotájának Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermét Lajkó Félix és vendégei veszik birtokukba.

A hagyományos magyar népzenét játszó Muzsikás három évvel ezelőtt elhatározta, hogy a nemzetközi hírű koncerttermek után a létező legkritikusabb közönséggel, a diákokkal méretteti meg művészetét. Idén is ötven iskolát látogat meg, hogy a rendhagyó énekórákon megismertesse a magyarokkal a saját népzenéjüket. Nemrég Kispest is sorra került.

A Fonó Budai Zeneház nagyszabású programmal ünnepli fennállásának 12. évfordulóját. A Fonó és a Civil Rádió születésnapi programjában hét élvonalbeli zenei produkcióval találkozhatnak a nézők.

 Ifj. Járóka Sándor előtt óriási nemzetközi karrier állt, súlyos betegsége korán meggátolta abban, hogy a világ legnagyobb színpadain továbbra is rendkívüli tehetségével kápráztassa el a közönségét, mint ahogy azt korábban többször is megtette koncertkörútjai során, így öregbítve Magyarország és a cigányság nemzetközi hírnevét.

Az alig 25 éves művésznő a lisszaboni Grand Fado gálán tűnt fel, ahol mind a közönség, mind a zsűri kedvence lett. A következő évben az Oporto Gálán első díjat nyert a “Női előadó” kategóriában. Innen vezetett útja a hazai, majd a nemzetközi hírnév felé. Fiatal kora ellenére mára Európa-szerte ismert és elismert énekesnővé vált.

– A jazzfanatikusoknak túl etnós vagyok, az etnósoknak túl jazzes – mosolyog Palya Bea énekes, szövegíró, akit néhány hete Magyarország esélyegyenlőségi nagykövetének választottak. Sűrű, bársonyos hangján megszólaló magyar, cigány, bolgár, szerb, arab, indiai népzenével ötvözött jazzes hangzásvilága nem tűr korlátokat. Ahogy ő maga sem.

A Katáng  2005-ben, Vácon alakult azzal a céllal, hogy új, sajátos hangzásvilággal szólítsa meg a gyerekeket. Ez a "katángos" zenei világ több forrásból táplálkozik: magába olvasztja a kelta zene, a magyar népzene és a klasszikus zene elemeit. Az így nyert ötvözet a mesék birodalmát idézi.