A romániai magyarság államalkotó tényezőként történő elismerését, Románia minden kisebbségének kulturális autonómiáját, a magyar többségű régiók területi autonómiáját, a gazdasági fejlesztési régiók átszervezését - követelik a Marosvásárhelyen megrendezett Erdélyi Fórum. Ezenkívül a kisebbségek anyanyelvének helyi vagy regionális hivatalos nyelvként történő elismerését, korlátozás nélküli anyanyelvi oktatást, az önálló állami magyar egyetem visszaállítását kívánják. Szerepel a követelések között a csángók nyelvi jogainak szavatolása és Erdély hátrányos helyzetének megszüntetése.

A november 25-én esedékes romániai EP-választások előtti országos kampányrendezvényt tart vasárnap Marosvásárhelyen az RMDSZ, amelyen több mit ötszáz erdélyi település képviselteti magát. Markó Béla RMDSZ-elnök a rendezvény előtt nyilatkozott lapunknak.

Az Illyés Közalapítvány megszüntetése és a helyébe lépő Szülőföld Alap működése körül csapott össze a kormányoldal és az ellenzék tegnap az Országgyűlésben.

A fanyalgóknak is üzent Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a lapunknak adott interjúban, amelyet abból az alkalomból készítettünk vele, hogy múlt pénteken A Kárpát-medencei Képviselők Fóruma nemzetstratégiai dokumentumot fogadott el.

 Nem ugyanazt, nem ugyanúgy mondják a nemzetpolitika részesei sem határon belül, sem azon túl, a megfigyelő hajlamos mindenkinek bólogatni: a maga szempontjából igaza lehet. Jó volna szabad mozgás a külhoni magyaroknak, jó volna, ha kedvük szerint lenne szülőföldjükön autonómiájuk, és nekünk itthon lenne pénzünk, hogy nekik is több jusson.

A budapesti kormány nem hívja össze a magyar állandő értekezletet, a határon túliak mégis megrendezik: szombaton Párkányban volt, legközelebb Eszéken lesz. Viták, stratégiák, különbségek, nemzetrészek, résznemzetek.

Az önálló erdélyi magyar felsőoktatás érdekében kifejtett tevékenység elismeréseként járó Báthory-díjakat adták át kedden a Magyar Tudományos Akadémia budapesti székházában - a kitüntetettek között van Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke is.

Van már olyan diplomata a Külügyminisztériumban, aki – persze a sikeres felvételi után – a tavalyi Sziget fesztiválon lévő külügyi sátorban „tűnt fel” Fekszi Mártának. Az államtitkár asszony kedden is kint volt a minisztérium Világsátrában, és a NOL-nak elmondta: a „diplomáciai jelenlét” idén is sikeresnek bizonyult.

Orbán Viktor, a korábbi évekhez hasonlóan, az idén is Magyarországra üzent Tusnádfürdőről. Arról beszélt - a korábbi évekhez képest ezúttal kevesebb résztvevőnek -, hogy az új magyar jobboldalnak, európai mintára, fel kell vállalnia a baloldal által magára hagyott mintegy hárommilliós magyarországi szegénységbe taszított lakosságot.

A belpolitikai egymásnak feszülés miatt csökkent a magyarországi odafigyelés a határon túli magyar közösségekre, a viták a magyar pártok és intézmények energiáját pedig oly mértékben lekötik, hogy ez befelé fordulást, a magyar külpolitika hatékonyságának csökkenését eredményezi - ezt a bírálatot fogalmazta meg Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) vezetője és Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke pénteki bukaresti találkozójukat követően.

A köztársasági elnök szerint tényszerűen fel kell tárni a magyarság autonómiájának európai lehetőségeit. Sólyom László a Határon túli magyarság a XXI. században című konferenciasorozat harmadik találkozóján, pénteken a Sándor-palotában arról is beszélt: örül annak, hogy előtérbe került a háború utáni történelem.

És még mondja valaki ezek után, hogy a kormányoldal nem gondolkodik nemzetben: amerre csak a szem ellát, mindenütt nemzetpolitikai koncepciók készülnek gőzerővel e hazában.

Magyarok, világ, szövetség – veretes, szép fogalmak; miként a nép és szavazás is. Ahogyan azonban Patrubány Miklós nevének ernyője alatt újra és újra csoportosulnak – furcsa kis csapatot alkotnak. Golgotára űzött megváltók.

Minél messzebb él valaki az Európai Uniótól, annál jobban érdeklik az uniós információk - ez derült ki a DKMT Eurorégió Eric hírügynöksége által vajdasági újságíróknak rendezett szegedi műhelymunkán.

Szépen zárult február e lap hasábjain Bodor Pál (Diurnus), Fejtő Ferenc és TGM veretes diskurzusával. Nem csak a sorok mögött is olvasók értesülhettek róla, hogy valakiknél kivertek néhány biztosítékot a határokon túli magyarok ügyét újonnan fémjelzők első ténykedései.

Az összetartozás érzése hiányzott Magyarországon a nemzeti ünnepen, nem volt igazán jó érzés e napon magyarnak lenni - ez a gondolat jelent meg pénteken a romániai magyar sajtó hasábjain.

A kassai szélsőjobb képviselői hangoskodtak szerda este a felvidéki város március 15-i megemlékezésén, amikor a magyar kormány képviselője felolvasta Gyurcsány Ferenc kormányfő üzenetét - írta az Új Szó.

Megválik posztjától a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Kasza József. Utódjaként felmerül Korhecz Tamás jogász, vajdasági miniszterelnök-helyettes neve is. A határon túli magyarok vezetői másutt is fáradnak, napirenden a generációváltás.

1. A határon túli magyarok ügyében korszakhatárhoz érkeztünk. Több tényező következtében a teljes nemzetstratégia újragondolására, szembenézésre van szükség. Először: az Európai Unió 2004-es és ez évi bővítései, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, majd Románia felvétele sok tekintetben új helyzetet teremtett.

A magyar közbeszédet mi sem minősíti jobban, mint hogy a köz témáitól mindig a magánérdekek és sérelmek felé kanyarodik. Magyarország az önzők országa.