Egy kerek évtizeddel azután, hogy a bontásáról döntöttek, teljesen megújult a belső-erzsébetvárosi Mika Tivadar-ház. Az értő műemléki helyreállítás élő példájaként áll most a Kazinczy utca 47. alatt, lehet a csodájára járni, hogy lám, nem kellett belebontani, nem kellett ormótlan toldalékot építeni hozzá, és mégis korszerű, látványában és felszereltségében egyaránt XXI. századi. Magyarán: lehet örülni. Kár, hogy ez a tíz év nem szült több ilyen példát.

A Magyar Tudományos Akadémiát egy ciklussal korábban irányító Vizi E. Szilveszter tiszteletbeli elnökletével, amerikai, magyar és izraeli szereplőkkel civil mozgalom indult az eltemetett-elfeledett budavári zsinagóga feltárásáért, rekonstrukciójáért és (ha ez mind megvolna) múzeumként való újjáélesztéséért.

„A folyamatos, jelentős társadalmi veszteséget okozó átalakítások tévútra vezettek. Ezért szűnik meg most egy olyan komplex, tudományos intézmény, aminek létezése nélkül egy nemzeti értékeit tisztelő ország nem létezhet” – írja a nemzetközi műemlékvédelmi tanácsadó szervezet, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága szerdai ülésén született állásfoglalásában a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megszüntetésével kapcsolatban.

„Maradok az örökségvédelem területén, hisz nem két hónapra szerződtem”, mondta Cselovszki Zoltán, a megszűnésre ítélt Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke azon a sajtótájékoztatón, amely a Kulturális Örökség Napjainak hétvégi programjairól szólt volna, de igazából a műemlékvédelem sorsáról, világosan még nem látható jövőjéről szólt. Mint L. Simon László kulturális ügyekért felelős államtitkár egy hétfői lapinterjúban elmondta, a KÖH tudományos feladatait, dokumentum- és adattárait egy létrehozandó örökségvédelmi háttérintézmény veszi majd át.

Augusztus elején harmincnégy újabb, kiemelt turisztikai beruházás támogatásáról döntött a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság, összességében mintegy 46,7 milliárd forint értékben. Az örökségvédelemben jártas szakembereket is meghökkentő módon a harmincnégy támogatásra javasolt projekt között tizennyolc olyan szerepel, amely valamely fontos műemlékünk megújulásával jár együtt. Az alábbiakban ezeket tekintjük át: milyen program rejlik az összegek mögött?

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vezetőjének, Tamási Juditnak lemondásához vezetett nemrégiben, hogy egy törvénymódosítás értelmében július 1-jével az örökségvédelem szervezete elveszítette építéshatósági jogkörét, és csupán szakhatóságként vesz részt a műemlékek építési engedélyezésében. Az elnök asszony lemondása azt sejteti, hogy ez a törvénymódosítás csapás a műemlékvédelemre, vagy legalábbis jelentős pozícióvesztés.

Hmmmm... Várkertbazár – lehelte összehúzott szemmel, enyhén remegő orrcimpákkal az állami döntéshozatal természetét jól ismerő hivatalnok tavaly februárban, amikor azt kérdeztem tőle: vajon min bukott meg az utolsó utáni pillanatban a Szépművészeti Múzeum föld alatti bővítése?

Immár tudjuk, hogy milyen lesz a megújuló Várkert Bazár, amelynek felújítási terveit – egy közelmúltbeli pályázat eredményeként – a Közti készítheti. A projekt vezető tervezője, Potzner Ferenc az iroda építészcsapatával éppen azon dolgozik, hogy június 25-ig beadják a tervek végleges változatát engedélyezésre. Párhuzamosan folyik a budai Vár hosszú távú, 25 éves fejlesztésének koncepcióterv-kidolgozása is, melynek feladatát szintén a Közti nyerte meg.

A műemléki világnaphoz kapcsolódva idén is odaítélték a magyar műemlékvédelmi szakma díjait, valamint a műemlékek és a régészeti örökség megóvása érdekében kifejtett kiemelkedő munkát elismerő miniszteri kitüntetéseket, amelyeket pénteken a Parlamentben rendezett szakmai konferencián adtak át.

Egészen különleges hősünk és egészen különleges házunk, amelyeket összekapcsol az egyik legmélyebb történet, melyet Budapest lakóinak és látogatóinak mesélhetne, ha... Ha a Vadász utca 29.-ben nem történt volna a világon semmi történelmileg érdekes, akkor is a huszadik századi Budapest egyik legizgalmasabb épületét láthatnánk benne, ha láthatnánk.

A dromosz nevét, azt hiszem, 1996 körül tanulhatta meg a hétköznapi újságolvasó. Sajtóvita zajlott arról, hogy a Puskás stadion mellől el lehet-e mozdítani ezt a szocreál szobrokkal szegélyezett felvonulási útvonalat. Akkor, az 1998-as budapesti atlétikai Európa-bajnokságra készülve egy edzőpályát szerettek volna a helyén létesíteni.

Van, aki lepkét gyűjt, van, aki női bugyikat, akad, aki rézkábelt, e sorok írója meg speciel söralátétet, viszont létezik egy civil alakulat, amely kőarcokat, azaz a régi budapesti házakat díszítő domborművű portrékat: a Dudás Klaudia, Szalontai Balázs és Szőcs Árpád alkotta csapat 2006 óta fényképezi és teszi közzé weboldalán többnyire saját, kisebbrészt kapott leleteit.

Már-már az ezotéria határát súrolja, ahogy két idegen ember, a popsztár és az államikastélyok kezelője leül egymással beszélgetni a riporter kérésére, hogy felderítsék életük, gondolkodásuk találkozási pontjait, és meglepő módon nagyon is fontos metszéspontokat találnak, anélkül, hogy ezt előre sejtették volna. e heti vendégünk Csepregi Éva, a neoton Família énekesnője és Varga Kálmán, a Műemlékek nemzeti Gondnokságának igazgatója.

Hosszú egyeztetés után, kedden Hammerstein Judit, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának helyettes államtitkára ünnepélyesen bejelentette, 173 objektum kapott egyedi műemléki címet és 4 terület műemléki jelentőségű területté vált. Összeállításunkból kiderül, mely ingatlanokat és területeket nyilvánítottak újonnan műemlékké, s az is, melyik az a 13 épület, amelynek esetében megszüntették a műemléki védettséget.

1770 körül, amikor az edelényi kastély freskóit festették, az építtető,L’Huillier Ferenc várkapitány már nem élt. Unokája, Forgách Leonóra és férje, Esterházy István birtokolta a barokk kastélypalotát, amelyet Észak-Magyarország Fertődjének is neveznek.

A Várkertbazár romantikus Duna-parti épületegyüttesét a legtöbben arról ismerik, hogy ott működött az Ifi park, ahol Rajnák elvtárs jó ideig a nyakkendő- és hajviselet tárgyában dresszírozta a zene és tánc kedvéért odalátogató fiatalokat.

Korábban példátlanul széles körű egyeztetés zajlott az idén miniszteri szentesítésre beterjesztett 178 tételes műemléki jelöltségi listáról. A nemzeti erőforrás minisztere szakmai és társadalmi szervezeteket kért fel a javaslatok átnézésére.

Idővel a nem éppen visszafogottságukról ismert amerikai ingatlanfejlesztők is belátták, hogy a műemlékvédelem nemcsak jó, hanem hasznos is: emelheti az épületek értékét.

Mégsem bontják le a világörökség részét képező belvárosi épületeket: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állásfoglalása alapján.